Közel másfél százalékponttal közeledhetett Magyarország az uniós átlaghoz a 2022-es adatok alapján.
A Világgazdaság arról ír, hogy folytatódhatott a 2017 óta tartó intenzív felzárkózásunk a fejlett nyugati tagországokhoz, és bár Ausztria messze van, Spanyolország elérése realitás. Közel másfél százalékponttal közeledhetett Magyarország az uniós átlaghoz – hívta fel a figyelmet Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője.
Hozzátette: „A 2021-es rekordnövekedés után, 2022-ben is kiugró GDP-bővülést produkált a magyar gazdaság, így
a két évvel ezelőtti 76,1 százalékról 77,5 százalékra emelkedhetett a vásárlóerő-paritáson számolt egy főre jutó GDP
az uniós országok átlagában, ezzel tehát folytatódhatott a felzárkózás”.
A szakember idén látványos javulásra nem számít, írják, jövőre viszont kezdődhet a további felzárkózás, a magyar fejlettségi mutató megközelítheti az uniós átlag 80 százalékát. Hazánk növekedése szerinte 2024-ben visszatér 4-4,5 százalék környékére, és ez a dinamika 2025-ben is fennmaradhat, többek között a debreceni BMW-gyár üzembe helyezésének is köszönhetően.
Idén Suppan Gergely szerint a recessziót egyre nagyobb eséllyel kerülhetjük el, 0,8 százalékos GDP-bővülésre számít, ám ezt később felfelé javíthatja, ha az energiaárak tartósan csökkennek. Sőt, nem tartja kizártnak, hogy az elemzői várakozásokkal ellentétben az idei első negyedévben meglepetést szerez a magyar gazdaság, és fél év után véget ér a technikai értelemben vett recesszió, írja a VG.
Magyarország tavaly megelőzte Portugáliát, Románia mögöttünk
A vásárlóerő-paritáson számított magyar GDP tavalyelőtt 2 százalékponttal került közelebb az uniós átlaghoz, a 2020-as 74 százalék után tavaly már a 76 százalékát tette ki, amivel sikerült megelőzni az 1986 óta uniós tagállamnak számító Portugáliát, sőt, egy hellyel előreléptünk a GDP-rangsorban, ahol
Románia mögöttünk, de előrébb helyezkedik el Szlovákiánál és Horvátországnál is.
A következő célpont Spanyolország és Csehország
Suppan hangsúlyozta: „A magyar felzárkózás esetében fontos látni, hogy nagyon lassan, vontatottan indult, a 2008-tól 2017-ig tartó első szakaszában alig volt érdemi konvergencia (az uniós átlag 64 százalékáról 69-re nőtt), ám 2017 és 2022 között már határozottan intenzívebb időszak következett, ekkor
öt év alatt 8 százalékponttal közeledtünk az uniós átlaghoz.
Erre a tempóra pedig szükség lesz a jövőben, ha a kormány komolyan gondolja, hogy 2030-ra fel kell zárkóznia a magyar gazdaságnak a fejlett nyugati országokhoz. Ha Ausztriát nem is érjük utol ebben az évtizedben, de Szlovénia, Spanyolország vagy Csehország mai fejlettsége már sokkal inkább elérhetőnek tűnik.”
Suppan Gergely korábban úgy számolt, hogy a 85-90 százalékos szintig juthat el Magyarország 2030-ig, jelenleg az említett tagállamok is itt tartózkodnak, írja a lap.
Nyitókép: Késztermék ellenőrzés az üzemrész fényfolyosójában az esztergomi Suzuki-gyárban (MTI/Szigetváry Zsolt)
A Tisza Párt vagyonadója először az 5 milliárd feletti vagyonokat célozta, aztán már az 1 milliárd felettieket is. Ha így folytatódik, hamarosan azok is fizethetnek, akiknek semmijük sincs, csak hitelük. A történelem jól ismeri az ilyen gazdaságpolitikát. A történet vége mindig ugyanaz lett, a gazdagok elmentek, a középosztály pedig fizetett.
Mráz Ágoston Sámuel arra is felhívta a figyelmet, hogy pozitív gazdasági hatása van Magyarországra annak, ha sikerül békét, tűzszünetet vagy a konfliktust kompromisszummal lezáró tárgyalási eredményt elérni a tervezett tárgyaláson.
A gazdálkodási környezet kiszámíthatósága minden ágazatban javult.
A miniszterelnök tiszta vizet öntött a pohárba – ezért fontos a béke.
Az október 6-án életbe lépett kedvezményes hitelek révén a cégek régóta halasztott fejlesztéseket és beruházásokat hajthatnak végre.
A befektetési szakember nem csak a mesemondásban erős. Több tévedése kifejezetten azt bizonyítja, hogy gazdasági téren sem lát jól a pályán.
Cserélni kellett, de nem játékost.
Putyin megbízottja optimista hangnemben nyilatkozott.
