Koltai Lajos elárulja, a diplomafilm készítése alatt is mindvégig igyekeznek azon az ösvényen maradni, ami a járható út számukra. Ahogy az operatőr fogalmaz: az ő feladata terelgetni a diákokat. „Nagyon fontos szó a tanítás mellett, hogy terelni kell őket a jó irányba. Nagyon nagy lehetőség, hogy minden félévben csinálunk filmet, így rengeteg időnk van arra, hogy megismerjük és fejlesszük egymást. Minden film arra van, hogy továbbjussanak és átmenjenek azokon a próbákon, amelyek a pályára lépés előtt szükségesek” – magyarázza Koltai.
Az operatőr szerencsésnek érzi magát, hiszen óriási pálya jutott neki, s most a megszerzett tudásból igyekszik minél többet átadni a fiatal generációnak. Mint fogalmaz: „Azt akarta a Mindenható, hogy ilyen pályám legyen – elképesztő alkotókkal és színészekkel dolgozhattam együtt. Most rendezem a harmadik filmemet, a többiben pedig mint operatőr dolgoztam. A világon mindenhol jártam, nagyon színvonalas munkákban volt szerencsém részt venni. Mindezt a tudást próbálom a diákjaimnak átadni.”
Koltai kifejti: egy filmrendezőnek manapság gyakorlatilag mindenhez kell értenie valamennyit,
így a szaktanárok segítségével ebben segítenek a fiataloknak. „Amikor elkezdünk valamit csinálni, nullpont van, a nulláról kell építkezni, és azt a várat, amit fölépít valaki, azt csak ő teheti meg. Nem más. Ehhez vagyok én a segítség, a terhelő pásztor” – mondja.
A jövőbeli felvételiről elárulja, hogy a diákok általában három év után érkeznek valahonnan, ahol már diplomáztak és filmet is csináltak, és ezekkel az alkotásokkal jönnek bemutatkozni. „Mindig nagy öröm a felvételiztetés, mert lehet látni, hogy ezek a fiatalok hol tartanak. Én tényleg úgy viszonyulok hozzájuk, mintha stábtagokat, színészeket választanék egy filmhez.