Oroszországgal kapcsolatban arról beszélt: Oroszország nem nemzetként, hanem civilizációként tekint magára, a globális rend egyik pilléreként, amely valós gazdasági súlyától függetlenül is szuperhatalom lenne, akivel tárgyalni kell – és az oroszok sértve érzik magukat, ha nem veszik őket figyelembe.
Pavel szerint ha Putyin ellenőrzése alá vonná Ukrajnát, az felbátorítaná Moszkvát,
hogy még tovább terjessze az orosz érdekszférát, különösen a volt szovjet területeken. Szerinte Ukrajna után Moldova, aztán akár Grúzia lehetne a két további célpontja – abban viszont nem biztos, hogy a NATO-tag baltiakat meg merni támadni.
Pavel nagyon büszke arra, hogy az új cseh kormány odaállt az oroszok ellen harcoló Ukrajna mellé, katonai felszerelésekkel, pénzzel és humanitárius segítséggel is.
A háború kapcsán kritizálta az általa populistának nevezett politikusokat,
akik a konfliktus ideje alatt is Oroszországba mennek energiaügyekről, gáz- és olajárcsökkentésről tárgyalni, ami szerinte nonszensz.
Arra a kérdésre, hogy nem ért egyet Orbán Viktor magyar miniszterelnök álláspontjával sem, hogy a régiónak egyensúlyoznia kellene Kelet és Nyugat között, Pavel úgy felelt: „Ez az az üzenet, amit a cseh populisták is használnak, de ezek az elképzelések nagyon veszélyesek, mert ha Európában olvadásnak indul a most meglévő egység, akkor az oroszok annak nagyon gyorsan hasznát vennék.”
Pavel a háború potenciális vége kapcsán megint Orbánt emlegette.
„Ha Orbánként gondolkodsz, akkor a győzelem a háború mostani megállítása lenne, odaadni az oroszoknak azt, amit eddig elfoglaltak, és megegyezést kötni. De azt hiszem, ezen a ponton teljességgel az ukránoktól függ, hogy ők mit tekintenek győzelemnek.”
A cseh politikával kapcsolatban Pavel két problémát emelt ki: az egyik az euroszkepticizmus a konzervatív oldal részéről, a másik pedig a populizmus és az extremizmus, ami szerinte gyakran oroszpárti érzelmekkel is keveredik.