Több mint 3300 milliárd forintot szán a kormány családpolitikai célokra, kedvezményekre az idei büdzsében. A legjelentősebb költségvetési tételnek a Nők 40 korkedvezményes nyugdíj, a családi adókedvezmény és a különböző lakástámogatási formák számítanak.
A 2023-as költségvetésnek az előző év végén rendeletben megjelent, majd a múlt héten törvényjavaslat formájában is beterjesztett módosítása továbbra is jelentős családpolitikai kiadásokkal számol. Az Országgyűlés előtt fekvő indítvány egyik mellékletében közzétett listából szemezgettünk, milyen támogatásokkal kalkulálhatnak a családok, és azok milyen kiadást jelentenek a büdzsének.
A költségvetés idén is biztosítja, hogy azok a nők, akik rendelkeznek 40 évnyi munkaviszonnyal, a rájuk érvényes korhatár betöltése előtt nyugdíjba mehessenek. Elsőre furcsának tűnhet, hogy a családpolitikai előirányzatok közé sorolja a kormány a Nők 40-et, ám a kabinet többször is egyértelművé tette: a programra elsősorban családtámogatási formaként tekint, azzal a céllal, hogy a nagymamák besegíthessenek a gyermeknevelésbe.
A költségvetésből idén csaknem 441 milliárd forintot terveznek erre fordítani, ami jókora emelkedés a korábbi évekhez képest, hiszen 2021-ben ténylegesen 310 milliárd forint ment erre a célra, tavaly pedig még „csak” 332 milliárd volt rá betervezve. A növekmény egyrészt az erre a körre is érvényes nyugdíjemelésből fakad, másrészt abból a vélelmezhető várakozásból, hogy a korábbinál több nő éri el idén a 40 évnyi munkaviszonyt.
A gyermekes családoknak szóló konkrét támogatási formák közül 2023-ban is elérhető a családoknak a gyermekek után járó, és az első házasok adókedvezménye, amelyekre együtt 323 milliárd forintot különítettek el a költségvetésben. Az eddig a 25 évnél fiatalabbakra és a négygyermekes édesanyákra vonatkozó jövedelemadó-mentesség körét a kormány ettől az évtől kiterjesztette a 30 év alatti anyákra is, amelynek költsége ötmilliárd forintra tehető a büdzsé melléklete szerint, és
A három jövedelemadó-mentességi kategória egyébként együtt 200 milliárdos állami kiadást jelent.
A Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) ezzel kapcsolatban a napokban arra hívta fel a figyelmet, hogy a 30 év alatti, valamint a négygyermekes anyák személyijövedelemadó-mentességének hatására emelkedik a csecsemőgondozási díj (csed) és a gyermekgondozási díj (gyed) összege is.
A csed összege, melyet a szülést követően 168 napig kapnak az édesanyák, 2021. július óta megegyezik a korábbi fizetés száz százalékával. Ebből alapesetben csak a 15 százalékos szja-t vonják le, ám mivel a 30 éves koruk előtt szülő és a negyedik gyermeküknek életet adó nők is mentesülnek az szja-fizetés alól, a korábbi bruttó fizetésükkel azonos összegű csedet kaphatnak kézhez.
„Az szja-mentesség az átlagbér mértékéig, azaz 500 ezer forintig érvényesíthető, így havonta akár 75 ezer forintot is megtakaríthatnak a 30 év alatti, valamint a négygyermekes édesanyák”
– mutatott rá elemzésében a KINCS.
A gyedről azt írták, hogy annak összege az szja-mentesség hatására 20 százalékkal emelkedhet, mivel csak a 10 százalékos nyugdíjjárulékot vonják le belőle. Ez a gyed maximumában részesülő anyák esetében közel havi 50 ezer forintos jövedelemnövekedést jelenthet.
Az intézet szerint mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a családalapítás után egy fiatal pár nettó jövedelme harmadával nőhet. Példaként említenek egy olyan kapcsolatot, ahol a férfi és a nő 27 éves, és bruttó 400-400 ezer forintot keresnek még azelőtt, hogy családot alapítanak, tehát összesen 532 ezer forintot visznek haza. Ha összeházasodnak és megszületik az első gyermekük, akkor az édesanya szja-mentességével, a családi adókedvezménnyel, az első házasok adókedvezményével, valamint a családi pótlékkal együtt 693 ezer forintra nő a nettó jövedelmük, azaz 30 százalékkal több bevételre tesznek szert.
Az előző évihez képest a kabinet szintén megtoldotta – 25 milliárd forinttal – a lakástámogatásokra szánt forrásokat, így idén már csaknem 383 milliárd áll rendelkezésre. Szintén jelentős tételként könyvelhető el a babaváró támogatásokhoz nyújtott állami hozzájárulás 178 milliárd forint értékben.
A gyedre és az örökbefogadói díjra 343 milliárd, a családi pótlékra 309 milliárd, a csedre 154 milliárd, a meddőségkezelési eljárásokra több mint 14 milliárd, az ingyenes tankönyvekre 13 milliárd, az Erzsébet-táborok támogatására pedig 10 milliárd forintot különítettek el, és idén is hozzájárul az állam a fiatalok első sikeres nyelvvizsgájának, valamint vezetői engedélyének megszerzéséhez.
Nyitókép: MTI/Soós Lajos
A 11 éves Dominikkal Magyar Péter és a Tisza parlamenti képviselőjévé választott Bódis Kriszta készített interjút tavaly decemberben. A fiú gyámja tett feljelentést.
Egyre több tagország sürgeti, hogy az uniós intézmények előbb házon belül keressenek megtakarításokat, mielőtt további befizetéseket kérnek.
Anyagi támogatás helyett kulturális változás.
Kisteleki István felvázolta, az MLSZ-től érkező összeg nagyságrendileg a zuglói klub éves költségvetésének a felét teszi ki.
Feszült gazdasági tárgyalások zajlanak Ukrajnában.
Nem maradt tehát más, mint a bűnbakkeresés.
A magyar államadósság alacsonyabb, mint az uniós vagy az eurozóna átlaga.
„Amikor a forróság idején kitárjuk templomaink kapuját, ezzel egyszerre szolgáljuk embertársaink testi jólétét és lelki megerősödését, a keresztény szeretet és az egymás iránt érzett felelősség megvalósulását” – fogalmazott az MKPK elnöke.
Kemény Dénes jelentette be a hírt.
