Alig olvas valaki tudományos tanulmányokat, négyötödüket nem is hivatkozzák, mégis ez az egyetemi karrier non plus ultrája – írja egy lap.
Az egyetemi professzorok általában 3-6 hónapot dolgoznak egy tanulmányon, amit aztán jóval később közöl le egy tudományos szaklap. A tanulmányokat azonban átlagosan csak tíz ember olvassa – írja az Intellectual Takeout című magazin.
De a lap durvább számokat is közöl: a bölcsészettudományok területén írt szaktudományos tanulmányok 82 százalékát a megjelenést követő öt évben senki nem hivatkozza. Amelyeket hivatkozzák, azoknak csak a 20 százalékát olvassák el ténylegesen. És a tanulmányok felét senki más nem olvassa el soha, csak a szerző, a közlő folyóirat szerkesztői és a lektorok.
Mindeközben évi kétmillió közlemény jelenik meg. Ennek oka pedig a professzori, akadémiai karrierpálya és az azon előírt publikálási követelmények – írja a lap.
Ezek az adatok súlyos kérdéseket vetnek fel a „publish or perish”, azaz „publikálj vagy eltűnsz” divatos jelszavával kapcsolatban, a megjelent tanulmányok túlnyomó többsége ugyanis a gyakorlatban senkit nem ér el, miközben az akadémiai élet netovábbja az idézettségi index – ami azonban keveseknek kiváló, és náluk is néhány sikeres tanulmányra koncentrálódik.
Mindez itthon is gyakorlat, Magyarországon ugyanakkor a társadalomtudományok területén elterjedt az a felfogás, hogy az angol nyelvű, külföldi, magasan jegyzett, lektorált szakfolyóiratokban megjelent tanulmányok többet érnek egy-egy magyar nyelvű monográfiánál – holott nyilvánvalóan az utóbbinak van esélye több olvasót elérni.
Illusztráció: képernyőkép
A humántudományok jelentős része intellektuális farokméregetés, ami leginkább a farok tulajdonosának fontos, másodsorban meg néhány okos embernek valahol fent az elefántcsonttornyokban.
A leghatékonyabb módja a dohányzással kapcsolatos ártalmak csökkentésének az, ha el sem kezdjük a dohányzást, és ha már dohányzunk, akkor minél előbb leszokunk róla.
Ismét várunk a hét első reggelén! Könnyed hangulatban, élőben megvitathatod az aktuális közéleti témákat a két műsorvezetővel Gyürky Enikővel és Szabó András Csutival!
Európa legnagyobb felsőoktatási minőségbiztosítási konferenciájáról üzenetet is küldtek: „Lásd meg a lehetőséget a bizonytalanságban!”
A nagy kultuszminiszter árván nőtt fel, bejárta Európát, az állami bevétel tíz százalékát fordította a szegények és tehetségesek oktatására, és még Szent-Györgyi Albertet is hazacsábította.
A magyar válogatott játékosa értékelt az újabb kudarc után.
A francia, a brit és a német vezetők hétfőn Londonban találkoznak Zelenszkijjel, hogy megtárgyalják az amerikai tárgyalások fejleményeit.
