Palotai Dániel az Indexnek elárulta, azonosulni tud a megújítás igényével és azzal, hogy a mostani kuratóriumi tagok helyét fokozatosan újak vegyék át, de mindannyian hisznek a felépített modellben.
Az Index nemrég Palotai Dániellel, a Corvinus egykori hallgatójával, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnökével közölt egy interjút. Palotai, aki az egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány kuratóriumának is tagja, a lapnak elmondta, azért vállalta el a kuratóriumi tagságot, mert miután végzett az egyetemen, azzal szembesült, hogy az idehaza erősnek számító közgazdaság-tudományi végzettség világviszonylatban már közel sem számított annak.
Jó képzést kaptam a Corvinuson, de sokat kellett még tanulnom, hogy jó elemzővé váljak”
– mondta arról az időszakról, mikor munkaköri feladatként beíratta a jegybank a CEU makroökonómia, mikroökonómia és ökonometria kurzusaira.
A modellváltás után éppen ezért fogadta el a kuratóriumi tagságra vonatkozó felkérést:
Az motivált, hogy olyan egyetem épüljön a rendelkezésre álló erőforrásokból, ahol a végzettek világviszonylatban is topdiplomát kapnak, és ne kerüljenek az enyémhez hasonló helyzetbe”.
Véleménye szerint ezt a célt sikerült elérni, és levezette a lapnak, hogy mire alapozza mindezt. „Az egyetem éves költségvetése 14 milliárd forintról 41 milliárd forintra nőtt, a fenntartó alapítvány működése alatt mintegy 80 milliárd forintot fordított az intézményre, részben ebből épült a Gellért Campus is, Magyarország legfenntarthatóbb egyetemi épülete” – sorolta.
Ezután Palotai arra is rámutatott, hogy
a dolgozói bérek több mint a duplájára emelkedtek egy teljesítményorientált, de kiszámítható életpályamodell keretében, amely a kutatókat publikálásra, az oktatókat oktatói kiválóságra ösztönzi.
Az MNB alelnöke arról is beszélt, hogy a hallgatók közel harmada kap havonta átlagosan 45–85 ezer forintos tanulmányi ösztöndíjat – az elsőévesek 80 százaléka emellett a térítésmentes képzést biztosító Corvinus-ösztöndíjban is részesül –, hogy ne kényszerüljenek a tanulmányaik rovására dolgozni.
Megkerülhetetlen volt a kérdés, hogyan látja az egyetem jövőjét, miután a kormány júniusban benyújtott törvényjavaslata alapján az egyetemi fenntartó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekva) 2027. augusztus 1-jével megszűnnek.
Palotai Dániel erre úgy reagált, hogy „teljesen megértem a kormány azon szándékát, hogy mihamarabb eleget tegyen az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés minden feltételének,
bár a törvénytervezet indoklásából nem vezethető le maradéktalanul, hogy ehhez a törvénytervezet minden lépése szükséges-e”
– hangsúlyozta.
Az MNB alelnöke megjegyezte, abban bízik, hogy az új összetételű irányító testület – legyen az kuratórium vagy más, az egyetemtől független grémium –
az elmúlt hét év eredményeire épít, megőrzi az értékeket és továbbviszi a megalapozott fejlesztési koncepciót.
Palotai Dániel ezután azt is megjegyezte, hogy azonosulni tud a megújítás igényével és azzal, hogy a mostani kuratóriumi tagok helyét fokozatosan újak vegyék át, de mindannyian hisznek a felépített modellben.
A teljes cikket ITT olvashatja el.
Nyitókép illusztráció. Fotó: Mandiner/Ficsor Márton
Ezt is ajánljuk a témában
Hack Péter jogtudós a Mandinernek nyilatkozva rámutatott, a KEKVA-rendszer átalakításának is lehetnek vesztesei, ráadásul az államnak bizonyos esetekben kártérítést kellene fizetnie.
A Tisza által beígért áfacsökkentés 150 milliárd forintos mínuszt jelentene a költségvetésnek.
„A Mol – Új Európa Alapítvány hivatalosan nem kapott értesítést a sajtóban megjelent nyomozással kapcsolatban. Amennyiben az ügyben az illetékes hatóságok megkeresik az Alapítványt, mindenben együttműködünk annak érdekében, hogy a vizsgálat valamennyi körülményét tisztázzuk.”
Hét év után mondott le. A Corvinus költségvetése ez idő alatt a háromszorosára nőtt, megépült a Gellért Campus, és a munkavállalói bérek is több mint a duplájára emelkedtek a teljesítményalapú életpályamodell bevezetésével.
A készpénzfelvételi lehetőségek is kedvezőbbé válnak.
Lannert Judit azt is hangsúlyozta, hogy olyan egyetemeket szeretnénk, amelyek szakmai alapon, átláthatóan és autonóm módon működnek.
Közeleg az első igazi erőpróba, most bizonyíthat Magyar Péter és a Tisza Párt.
A párt szerint a miniszterelnök néhány vállveregetésért és mosolyért cserébe alapvető magyar érdekeket adott fel Brüsszelben.
A miniszterelnök szerint a Manfred Weber vezette párttömörülés egyre erősebb.
A Fidesz alelnöke szerint a kormányfő Ukrajna, a háború és az uniós források kérdésében is kapitulált.
