A megkérdezett több mint 11 ezer ukrajnai menekült mindössze 2 százaléka mondta, hogy egy éven belül visszatérne a hazájába.
Az ukrajnai menekültek több mint egyharmada maradni szeretne Németországban – derült ki egy csütörtökön közzétett német felmérésből.
A megkérdezett több mint 11 ezer ukrajnai menekült 26 százaléka szeretne végérvényesen Németországban maradni, további 11 százalék pedig még évekig maradna. A menekültek 34 százaléka azt állította, hogy el kívánja hagyni Németországot a háború végével, 27 százalék viszont azt mondta, még bizonytalan. A megkérdezettek mindössze 2 százaléka mondta, hogy egy éven belül visszatérne a hazájába.
71 százalékuk olyan munkakörben, amely egyetemi végzettséget vagy szakképesítést igényel. A korábbi tapasztalatok alapján „viszonylag magas ez az arányszám" más menekültek csoportjaihoz képest – hangoztatta Herbert Brücker, a szövetségi munkaügyi hivatal (Bundesagentur für Arbeit – BA) munkaerőpiaci és foglalkoztatási kutatóintézetének (Institut für Arbeitsmarkt- und Berufsforschung - IAB) egyik vezető munkatársa.
A felmérés az IAB, a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF), a német statisztikai hivatal, valamint a német gazdaságkutató intézet összefogásában valósult meg. A megkérdezett ukrajnai menekültek 60 százaléka azt mondta, Németországba való utazással kapcsolatos döntésüket döntően az befolyásolta, hogy már voltak ott élő családtagjaik, barátaik, illetve ismerőseik. Mindemellett olyan tényezőket is említettek, mint az emberi jogok tiszteletben tartása, az oktatási rendszer, a befogadó társadalom és Németország gazdasági helyzete.
(MTI)
Nyitókép: MTI/EPA/Dumitru Doru
Sajtószabadság ukrán módra. Az indoklás szerint a magyar oldalak álhíreket terjesztettek az ukránok „terrorista tevékenységéről”, gúnyolták Ukrajna támogatását és kritizálták a szankciós politikát.
A Die Welt tudósítása szerint „autokrata” a kormányfő, de „szembetűnő a jólét”, „jó a képzési rendszer” és világszínvonalú az innováció. A helyzet több mint érthetetlen tehát. Francesca Rivafinoli írása.
Újabb orosz előrenyomulási kísérleteket várnak Kijevben.
Szép kis történelmi párhuzamot vezet le Ulf Kristersson, de az valahogy kimaradt belőle, hogy Ukrajna mit tett a Barátság vezetékkel.
A miniszerelnök szerint a nyár jól alakult kormánypártok számára, de senki nem dőlhet hátra.
A német acélipar történelmi válságban van. A helyzet megoldására Berlinnek is a keleti nyitás lehet az utolsó esélye – épp az a stratégia, amelyet Orbán Viktor évekkel ezelőtt meghirdetett.
Sajtószabadság ukrán módra. Az indoklás szerint a magyar oldalak álhíreket terjesztettek az ukránok „terrorista tevékenységéről”, gúnyolták Ukrajna támogatását és kritizálták a szankciós politikát.
A Tisza politikusa lakossági fórumokra járt a fegyverével, ami még a volt baloldali honvédelmi miniszter szerint is szabálysértés.
