Egy nép, egy birodalom, egy vezér – ezt olvasták 2024-ben!
Vajon hogy menekült volna meg negyedmillió magyar, „ha az EU hagyja”? Mit üzentek hazánknak Svédországból? S mit kaptunk von der Leyentől?
Románia befagyasztja diplomáciai kapcsolatait Ausztriával, ahol senki nem érti, mire volt jó a csütörtöki Schengen-vétó. Az osztrák sajtónak viszont erről is Orbán jut az eszébe, a románok pedig bojkottálnák az OMV-t. Összefoglalónk!
Emlékeznek arra a tavaly decemberi hírre, ami szerint a Temes megyei határőrség illegális migráció és csempészet megakadályozásáért felelős osztályának munkatársai a – fogalmazzunk így – vonzóbb bérezési csomag csábításának engedve inkább átálltak az embercsempészekhez ahelyett, hogy megakadályozták volna a munkájukat?
Az osztrák kormány emlékszik: csütörtök délután nyilvánosságra került, hogy
vagyis az EU azon tagállamainak, köztük Magyarországnak a körébe, amelyek belső határainál megszűnt a határellenőrzés.
Az ok természetesen az illegális bevándorlás. Bécs szerint Románia, Hága szerint pedig Bulgária nincs abban a helyzetben, hogy megakadályozzák az illegális migránsok beáramlását az Európai Unió, szűkebb értelemben a belső határellenőrzésektől elméletileg mentes schengeni övezet területére.
A két ország felvételéről bolgár nyomásra csak együtt lehetett dönteni, így a két nyugati tagállam végül közösen terelte ismét mellékvágányra az immár tizenöt éve EU-tag Románia és Bulgária európai integrációjának további mélyítését.
ami persze nagyon jó hír nekünk, magyaroknak is.
A döntésben persze van egy jó vastag réteg cinizmus is: Horvátország a 2015-ös nagy migránsválság ideje alatt egyszer már elégtelenre vizsgázott mind határvédelemből, mind európai szolidaritásból – úgy tűnik, Zágrábnak ettől függetlenül is vannak olyan erős pozíciói az Unióban, amik képesek feledtetni az akkori horvát politika keserű emlékét. A baranyai, zágrábi vagy adriai kirándulásoknak mindenesetre most már nem lesznek részei a horvát határőrök – román kollégáik szürke dzsekijei viszont egy darabig még az erdélyi utak elengedhetetlen hozzávalói maradnak.
Az osztrák kormány döntése Románia schengeni csatlakozásának megvétózásáról – mondjuk így – nem aratott osztatlan sikert sem a hazai, sem a nemzetközi színen.
Abban nagy az egyetértés, hogy Karl Nehammer kancellár és belügyminisztere, Gerhard Karner joggal aggódnak azon, hogy az illegális bevándorlók ezeken az országokon keresztül is érkeznek az EU-ba; de a kritikusok szerint ez még nem ok arra, hogy a románokat és a bolgárokat és persze az ezekből az országokból érkező kamionokat hosszas várakozásra kényszerítsék a határokon. A migránsok előbb-utóbb amúgy is bejutnak az Unió területére, 2015 óta pedig számos olyan határszakasz van, ahol „ideiglenesen” visszaállították az ellenőrzéseket, vagyis
A Die Presse pénteken Az „Európa-párt” túszul ejt 26 millió európait címmel közölt véleménycikket. A publicisztikát jegyző Oliver Grimm szerint Nehammerék lépése a migráció problémáját nem oldja meg, de legalább még több ellenséget szerez Ausztriának az Unión belül. A szerző szerint nyugati szomszédunk egyébként sem áll túl jól szövetségesek terén – a magát korábban „Európa-pártként” hirdető Osztrák Néppárt – Nehammerék pártja – vezető politikusai pedig rendkívül rövidlátóak.
A Der Standard szerzője, Hans Rauscher a vétó utáni publicisztikájában heves magyarozásba és orbánozásba kezdett. Rauscher szerint Nehammer Romániát bünteti Magyarország bevándorláspolitikája miatt.
a cechet pedig végül úgyis az osztrákoknak kell állniuk. „Mi haszna Ausztriának abból, ha a fekete [néppárti – a szerk.] külpolitika újra és újra a magyar autokrata és EU-gáncsoló Orbán Viktor (és a szerb autokrata Aleksandar Vučić) politikájára rímelget?” – teszi fel a kérdést Rauscher.
Az osztrák politikai elit jelentős részben értetlenül áll a kormány döntése előtt. Alexander van der Bellen szövetségi elnök sajnálatát fejezte ki a döntés miatt. A Néppárt koalíciós partnere, a Zöldek vezetése ugyan hallgat, de miniszteri szinten jelezték: ők nem támogatták a vétót – ez újabb feszültségeket szülhet az amúgy is viharvert osztrák kormánykoalícióban.
Érdekes helyzetben van a legnagyobb ellenzéki párt, a szociáldemokrata SPÖ is. A szocdemek most persze fel vannak háborodva a vétó miatt, csakhogy a valahogy még mindig a párt élén álló Pamela Rendi-Wagnernek november végén sikerült lenyilatkoznia egy tévéinterjúban, hogy a román és bolgár Schengen-csatlakozásnak nem most van itt az ideje
– ezzel gyakorlatilag kifogyhatatlan muníciót biztosítva a nagyobbik kormánypártnak. A Néppárt nem is mulasztja el lépten-nyomon hangsúlyozni,
Az osztrák politikában kitört botrány persze csak afféle kedélyes gyerekzsúr ahhoz képest, ami a romániai közéletben tapasztalható csütörtök óta. Eleinte csak csalódott nyilatkozatokat hallhattunk Bukarestből, a Károly-díjas főeurópai Iohannis elnök például amiatt aggodalmaskodott, hogy Ausztria magatartása veszélyezteti az európai egységet és a kohéziót.
A PNL-s Nicolae Ciucă, aki már több mint egy éve állja a sarat Románia kormányfőjeként, „indokolatlannak” nevezte Ausztria vétóját. A miniszterelnök szerint megint egy ország ellenállása miatt bukott meg egy nagy uniós projekt – emiatt egyébként a honi jobboldalon különleges „népszerűségnek” örvendő Guy Verhofstadt is kikelt magából.
az RMDSZ-es Kelemen Hunor pedig azt mondta, hogy Ausztria „gyalázatos” döntése „valamennyi romániai állampolgár, az ország területén élő valamennyi közösség ellen irányul”.
Ezzel párhuzamosan a bukaresti külügy is akcióba lendült. Már csütörtök este bekérették a külügyminisztériumba az osztrák nagykövetet azzal, hogy
az osztrák vétónak „szükségszerű következményei” lesznek a két ország kapcsolataira nézve.
S ezzel nem volt vége a diplomáciai lépéseknek: pénteken kiderült, hogy Bukarest annyira komolyan gondolja a kétoldalú kapcsolatokra mérendő válaszlépéseket, hogy a külügyi tárca egyenesen visszahívta Románia bécsi nagykövetét.
Az osztrák vétónak természetesen nem csak a politika szintjén lett nagy visszhangja. Az Adevărul véleményszekciójában szinte mást sem találni, mint a Schengen-üggyel kapcsolatos publicisztikákat, de természetesen az erdélyi magyar lapok és portálok is kiemelten foglalkoznak az üggyel. A Főtér „dupla pofonról” ír a vétó kapcsán, a Maszol Bullshit! címmel közölt publicisztikát az ügyben: „egyelőre a legolcsóbb és legkifizetődőbb megoldás Ausztriában a saját impotencia letagadására Romániára és Bulgáriára mutogatni. Ez pedig, semmi kétség: bullshit!” – vélekedik a cikk szerzője, Másréti Kató Zoltán.
A George Simion-féle, román széljobbos AUR párt péntek estére tüntetést szervezett Ausztria bukaresti nagykövetsége elé, bár az esemény a vártnál talán kevesebb érdeklődőt, csak körülbelül száz demonstrálót vonzott. Simion Facebook-oldala egyébként valódi aranybánya azoknak, akik szeretnének derülni egy jót a romániai közállapotokon – nem feledve természetesen, hogy az AUR-vezér általában a magyarok ellen szokott úgy hergelni, mint most az osztrákok ellen.
A román interneten ezzel párhuzamosan terjedni kezdett a felhívás, hogy
A kürtösi mezőgazdasági kombinát, az országos szinten is jelentős CAC vezetője például bejelentette, hogy azonnal megszünteti a cég osztrák bankoknál vezetett számláit, ráadásul az OMV-től sem vásárol több gázolajat.
A romániai húsipar egyik legnagyobb szereplője, az Elit ügyvezetője azt írta a Facebookon: „Harminc éven át jók voltunk arra, hogy kamatot fizessünk az osztrák bankoknak, hogy szinte ingyen kőolajat, földgázt és erdőket adjunk el nekik, hogy Parndorfban és ausztriai sízéssel költsük a pénzünket”, majd bejelentette, hogy január elsejétől semmilyen osztrák vállalattal nem fog szerződést hosszabbítani.
„Nem leszünk többé a hülyék népe”
– tette hozzá Voicu Vușcan.
Bár az valószínűsíthető, hogy az osztrák nemzetgazdaság nem fog belerokkanni abba, hogy a kürtösi traktorokba a jövőben nem OMV-gázolajat tankolnak majd, az mindenképpen érdekes kérdés, hogy ez a fájdalmas vétó hogyan fogja majd befolyásolni Bukarest Európa-politikáját. Magyarként természetesen nagyon fájdalmas történelmi tapasztalataink vannak a román politikai elit csaknem páratlan lavírozási képességeivel, de azt meg kell adnunk, hogy ez a tehetség meglepően messzire juttatta délkeleti szomszédainkat az Európai Unióban is – eddig.
nem vétózgatott a Tanácsban, sőt, méretéhez és népességéhez mérten viszonylag visszahúzódóan viselkedett. Ez mindeddig kifizetődőnek bizonyult, hiszen a bukaresti kormány fejét most sem fájdítják meg például azok a jogállamisági eljárások, amik Budapesten vagy Varsóban nagy nehézségeket okoznak, s a helyreállítási pénzek is megérkeztek.
Elképzelhető, hogy ez a vétó kurzusváltáshoz vezet majd Bukarestben? Egyelőre nem ez tűnik a legvalószínűbb forgatókönyvnek, ugyanakkor azt éppen mi, magyarok tudhatjuk a legjobban, hogy ha akarnak, a románok nagyon makacs és kellemetlen politikai ellenfelek is tudnak lenni. Hogy ezt Bécsben és Hágában (és Szófiában, hiszen a bolgár kormány ragaszkodott ahhoz, hogy a két ország schengeni felvételéről együtt döntsenek) mérlegelték-e, az kérdéses.
Az mindenesetre nagyon ironikus, hogy éppen annak az Ausztriának a kormányfője vétózta meg egyebek mellett a korrupcióra hivatkozva Románia felvételét, aki maga is egy csúnya korrupciós ügynek köszönheti, hogy egyáltalán a kancellári íróasztal mögé ülhetett.
Nyitóképen: Covid-igazolvány ellen tüntető románok 2021 decemberében (Daniel MIHAILESCU / AFP)