A mai vétó a magyar külpolitika jelentős, korábban nem látott mélypontja

2022. december 6. 14:53

Rácz András
Facebook
A vétó az uniós politikában nagyon nem elegáns eszköz. Ritkán következmények nélküli.

A magyar kormány a pénzügyminiszterek tanácsában megvétózta az Ukrajnának nyújtandó, 18 milliárd EUR-os uniós támogatást. Ez minőségi váltást jelent az eddigi, Ukrajnával kapcsolatos magyar külpolitikában. Immár nemcsak beszél Budapest a vétó lehetőségéről, mint eddig, vagy tárgyalási alapnak használja (pl. az olajszankciók esetében, ami teljesen indokolt volt), vagy fenyegetőzik vele (mint Kirill pátriárka esetében, ami sem indokolt, sem elegáns nem volt, de legalább nem vétóztunk), hanem ezúttal konkrétan vétózott is Budapest.

Több súlyos probléma  is van ezzel a vétóval.

1)Az első probléma szakmai. Ez a vétó teljesen elhibázott olyan értelemben, hogy egyszerűen nem elég erős. Ez a vétó ugyanis valójában nem fogja megakadályozni, hogy Ukrajna uniós pénzhez jusson. Az EU meg fogja találni a megoldást, hogy kölcsönt nyújtson Ukrajnának olyan módon, amihez nem kell minden tagállam egyetértése, tehát nem is lehet megvétózni. Ezt a cseh EU elnökség teljesen egyértelműen ki is mondta. (Volt már ilyen hitelkonstrukció, szóval nem a semmiből kell kitalálni.). Lassabb lesz, valamivel drágább lesz, de lesz.

Ergo, a magyar kormány úgy vonja magára a vétó minden politikai és erkölcsi költségét, hogy valójában még csak stratégiai kárt sem tud okozni vele, hiszen nem tudja megakadályozni, hogy Ukrajna uniós pénzhez jusson. Másféle pántlika lesz azon a pénzen, de lényegében ennyi.

2) Másrészt, a vétó az uniós politikában nagyon ritkán használt, nagyon nem elegáns eszköz. A tapasztalat az, hogy az igazán fontos kérdésekben emelt vétók ritkán maradnak következmények nélkül.

Nem vagyok biztos benne, hogy most, amikor zajlik a jogállamisági eljárás és euromilliárdok sorsa a tét, az a felelős magatartás, hogy belevétózunk az Ukrajnának szánt segélybe  (ráadásul úgy, hogy még csak el sem érünk vele semmit, lásd fentebb).

3) Harmadrészt, ez  a vétó erkölcsileg teljesen vállalhatatlan. Egyszerre nehezíti az ukránok sorsát (hiszen lassabban jutnak majd pénzhez) és nehezíti a többi uniós tagállam dolgát (hiszen a új, kormányközi alapú hitel biztosan bonyolultabb és jó eséllyel valamivel drágább is lesz).

4) Negyedrészt, az a magyar álláspont, hogy Budapest kész pénzzel támogatni Ukrajnát, csak éppen nem közös hitel keretében, hanem egyéni, tagállami alapon, az csak »füstfüggöny«, maszkirovka.

Egy bilaterális alapon adott hitel ugyanis teljesen másképp működik, mint egy össz-EUs hitel.

Többek között azért is, mert ennek a hitelnek a feltételeit a magyar kormány szabná meg, Budapesten múlna a folyósítás, annak ütemezése, ellenőrzése, stb. 

Ez pedig az ukránok számára  sokkal több kiszámíthatatlanságot rejtene magában, mint ha az EU-val kellene tárgyalniuk az uniós hitelről. Kijev attól tarthat, hogy Budapest kétoldalú nyomásgyakorlásra használna egy ilyen hitelt, és/vagy arra, hogy a kormányzathoz közelálló üzleti/politikai köröket hozzon helyzetbe Ukrajnában.

Nem mellesleg, magyar adófizetőként kénytelen vagyok hozzátenni azt is, hogy egy tagállami alapon nyújtott hitel a magyar költségvetésnek is drágább, mintha az EU maga venne fel hitelt, egyszerűen azért, mert az EU olcsóbban tud forrásokat bevonni, mint Magyarország.

5) Reménykedni egyedül abban lehet, hogy a magyar kormánynak ezt a ballépését még sikerül korrigálni legkésőbb a december 15-i állam- és kormányfők tanácsáig.

Ha nem, akkor sajnos előfordulhat, hogy az EU nem fogja jóváhagyni a magyar helyreállítási tervet (RRF), amit az RRF források 70%-ának végleges elvesztését jelenti majd, azaz mintegy négymilliárd EUR-t.

Összességében a mai vétó a magyar külpolitika jelentős, korábban nem látott mélypontjának tekinthető. És ez még akkor is így van, ha valami csoda folytán sikerülne rendezni az EU és Budapest közötti, a jogállamisággal kapcsolatos vitákat, mivel a fenti 1-2-3-4-es pontokban megfogalmazott problémák ettől nem válnának semmissé.”

Így vétózta meg Magyarország az Ukrajnának szánt közös uniós hitelt (videó)

Varga Mihály megvétózta a közös uniós hitelfelvételt. Mint ismeretes, ebből finanszírozta volna az Unió az Ukrajnának nyújtott támogatást.

FRISSÍTÉS

Cikkünk megjelenését követően a Pénzügyminisztérium közleményt adott ki a magyar vétót illetően. Mint fogalmaztak: 

A sajtóban tévesen megjelent hírekkel ellentétben az Ecofin keddi ülésén nem szerepelt napirenden Ukrajna 18 milliárd eurós támogatása

– közölte a Pénzügyminisztérium az MTI-vel. Hozzátették: minden ilyen állítás álhír.

Nyitókép: Twitter-képernyőkép

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 176 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Sorosnak, a globális nagytőkének létfeltétele, a hitelezés. A hitelfelvevők dögöljenek meg. Soros egyik ügynökét hallhattuk a kórusból.

Jó úton jár Viktor, ha a Soros-hálózat így beindult.

eszem a szivet hogy nezi az ukranok (?) erdekeit a magyaroke helyett

Pénzügyminisztérium: Magyarország nem vétózott, minden ilyen állítás álhír

Tessék mondani, mikor lesz végre szabad lelőni azt, aki másnak hazudik?

AndrisPajtás, az az érzésem fogalmad sincs hogy miért kezdeményeznek egyesek egyre gyakrabban úgynevezett közös hitelfelvételt ilyen-olyan céllal.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés