„Csapást mértek Orbánra” – nemzetközi reakciók az EU-s források részleges befagyasztására

Ahogy a Magyarországgal kapcsolatos bizottsági eljárások is nagy port vertek fel a nemzetközi nyilvánosságban, úgy a megszületett (fél)döntés is hasonló utat hajózott be a narratívák tengerén.

Korábban beszámoltunk róla, hogy a német Die Presse vezércikket is szentelt a források befagyasztásának; mint a szerző, Oliver Grimm írta, szerinte „a Bizottság történelmi döntést hozott, a reformok aláássák Orbán hatalmát”, Magyarország pedig „elszámolta magát”.

A szlovák Pravda ennyire sem fogta magát vissza; szerzője szerint „Orbán Viktor az egyik legjelentősebb oroszbarát troll politikus Európában”, és azzal vádolta a miniszterelnököt, hogy „az orosz agresszióval szembeni álláspontja kezdettől fogva cinikus számítás volt annak érdekében, hogy növelje népszerűségét és anyagi előnyöket szerezzen Magyarországnak”.

A Visegradinsight.eu szerzője ugyanakkor arról értekezik: az EU „kicsi, de értékes győzelmet tudhat magáénak”, áttekintve „a magyar kormány Janus-arcú erőfeszítéseit” a forrásokért, hozzátéve: a befagyasztott pénzek ellenére

S ha már V4-ek: „Orbán Viktor térden állva ment Brüsszelbe” – közölte a varsói főpolgármester, aki részéről érezhető volt, hogy mindez elsősorban nem a magyar, hanem inkább a lengyel kormányról szólt: „remélem, hogy a PiS is felhagy a csalással, nem időhúzásra játszik, és nem hárítja a felelősséget az EU-ra. Mert a felelősség száz százalékban a PiS-kormányé” – jelentette ki Rafal Trzaskowski, Karácsony Gergely budapesti főpolgármester elvbarátja.

Egyszóval a reakciók nem maradtak feltétlenül higgadtak. Igaz ez valamelyest az angolszász világra is: az „a Bizottság csapást mért Magyarországra” magyarázat a Bloombergen és a Financial Times hasábjain is felbukkant, előbbi a címét is ebből adta az ügyet tárgyaló cikknek.

A Bloomberg – amely korábbi cikkében arról írt, az uniós döntések jelzik, hogy az EU többé nem hisz Orbán Viktor ígéreteinek, illetve, hogy

– most megjegyezte, az átmeneti lépés, amely figyelembe veszi Magyarország közelmúltban tett erőfeszítéseit több mint egy tucat korrupcióellenes jogszabály elfogadására, megakadályozza, hogy Budapest végleg elveszítse a hozzáférést a tárgyalt forrásokhoz. A Financial Times pedig úgy fogalmaz, a források létfontosságúak, Budapest pedig évek óta „összeakasztja szarvát” az EU-val jogállamisági ügyekben; külön hangsúlyozzák ezzel összefüggésben a forintgyengülést és a magas költségvetési hiányt.

„Orbán Viktor magyar miniszterelnök is feldühítette a Bizottság tisztségviselőit azzal, hogy ismételten bírálta az Oroszországot sújtó uniós szankciókat az ukrajnai háború miatt” – írja a USnews.com

A jogállamiság „történelmi pillanata”

„Magyarország jelenlegi gazdasági helyzetében különösen fájdalmas lenne az uniós források elvesztése, a budapesti kormány az elmúlt hónapokat azzal töltötte, hogy a szankciók elkerülését célzó törvényeket hozott sietősen, amelyek célja az uniós forrásokhoz kapcsolódó korrupció megelőzése és a független igazságszolgáltatás megerősítése” – jegyzi meg a Balkansinsight.com.

Kétségkívül a legsűrűbben idézett vélemény a finn néppárti európai parlamenti képviselő, Petri Sarvamaa közleményéből való. A politikus az Európai Parlament pénzügyi bizottságának is tagja, üdvözölte a döntést, szerinte ez a „jogállamiság történelmi pillanata” – írta közleményben, hozzátéve: „a magyar kormánynak rengeteg ideje volt, hogy alkalmazza a szükséges intézkedéseket, de nem tett eleget. Örülök, hogy a Bizottság ugyanarra a konklúzióra jutott, mint mi itt az EP-ben. Most már csak a tagállamoknak kell megerősítenie. Ha az EU polgárainak pénzét nem lehet megvédeni a szabálytalanságoktól, akkor nem lehet folyósítani”.

Az európai Zöldek ugyancsak üdvözölték a döntést, szerintük

szerintük „A Tanács nem engedhet be Orbán azon kísérletének, hogy létfontosságú intézkedéseket túszul ejtsen az uniós forrásokért cserébe”. A közleményt jegyző Philippe Lamberts, a képviselőcsoport elnöke hozzátette: „Ez nem csak Magyarországról szól. Ha az EU nem képes egy tagállamban betartani az alapvető demokratikus normákat és a jogállamiságot, akkor többé nem lesz a demokráciák klubja. A Tanácsnak a jövő héten szilárdan ki kell állnia a jogállamiság mellett, és támogatnia kell a folyamatban lévő Magyarország jogállamisági folyamatát.”

Magyarországi, vagy Magyarországon is aktív civil szervezetek is megemlékeztek a döntésről, őket is szemlézte a külföldi sajtó, többek között a Magyar Helsinki Bizottság, a K-Monitor és a Transparency International. „Üdvözöljük, hogy az Európai Bizottság időben reagált a közelmúltban aggasztóan fokozódó tendenciákra a jogszolgáltatást, az adminisztratív és politikai manővereket illetőleg”, s a magyar igazságszolgáltatás függetlenségét is meg akarják védeni.