A célegyenesben sem adják fel a nyomásgyakorlást: azt hazudják, hogy a magyar kormány nem teljesítette vállalásait.
Izgalmas cikk jelent meg tegnap délután a Spiegelben „Orbán mégiscsak elveszítheti az EU-s milliárdokat” címmel. Az írás újabb epizód a magyar uniós pénzek körüli szappanoperában, melyben folyamatosak a név nélküli szivárogtatások: a Reuters múlt csütörtökön arról írt, hogy Magyarország valószínűleg megkapja majd a pénzeket, ezt az értesülést a Spiegel saját informátoraira hivatkozva még aznap megerősítette. Akkor indoklásul azt írták, „bár messze nem elégítették ki az összes brüsszeli kívánságot, az előrelépések tagadhatatlanok”.
A most megjelent cikkben ezzel homlokegyenest ellenkező állítások szerepelnek: „amit most Budapest benyújtott, az belsősök tanúsága szerint messze áll a megbeszéltektől” – írja a Spiegel.
„Mind a 17 vállalás teljesítéséről szó sincs. Elmondásuk szerint néhányat egyáltalán nem teljesítettek, másoknál fontos információk hiányoznak”
– hangzik a lap forrásainak lényegi állítása.
Ebből következően azt írják, a biztosi kollégium mai ülésén, melyen a magyar vállalások teljesítését tárgyalják meg, aligha születhet pozitív döntés, mivel lejárt a határidő, Magyarország már javítani, pótolni sem tud semmit, az uniós pénzügyminiszterek december 6-i ülésén pedig ennek megfelelően minden bizonnyal valamennyi pénz megvonásáról születhet döntés. A Spiegel szerzője szerint azonban ez a javaslat
hogy könnyebb legyen átvinni a Tanácson – bár némi malíciával megjegyzi, hogy erre talán szükség sem lesz, mert Magyarország az Ukrajna miatti közös hitelfelvétel és a globális minimumadó blokkolása, a svéd és finn NATO-csatlakozás ratifikálásának késése, illetve úgynevezett „Moszkva-barát kurzusa” (ezalatt feltételezhetően a Moszkvának egyébként eurómilliárdos anyagi hasznot hozó energiaszankciók ellenzését értik) miatt úgyis a tagállamok bögyében van.
Ez utóbbi elem különösen is furcsa, hiszen sem a globális minimumadó, sem az Ukrajna támogatására felveendő hitel kapcsán nem változott semmit Magyarország álláspontja az elmúlt öt napban, ahogy Svédország és Finnország NATO-csatlakozásával kapcsolatban is fennmaradt a magyar álláspont: amint a parlament végez az Európai Bizottság igényeinek kielégítéséhez szükséges törvényhozói munkával, lesz idejük ratifikálni Svédország és Finnország ügyét is. Adódik tehát a kérdés: vajon ha a Spiegel leír valamit belső forrásokra hivatkozva november 17-én, öt nappal később miért írják meg gyakorlatilag változatlan politikai helyzetben – szintén belső forrásokra hivatkozva – a szöges ellentettjét?
A kérdésre két logikus válasz létezik, tekintve, hogy november 17-e és 22-e között két dolog történt az európai politikai térben Magyarország körül. Az egyik, technikai jelentőségű esemény, hogy a november 18-i határidő lejártával a magyar uniós pénzek ügye átkerült a vállalások megvalósításának státuszából a vállalások bizottsági ellenőrzésének státuszába. A másik, hatalompolitikai jelentőségű esemény a „sálgate”: Orbán Viktor miniszterelnök Nagy-Magyarországot ábrázoló sálban találkozott Dzsudzsák Balázzsal, ami okozott némi vihart a Magyarországot Trianonban megcsonkító szomszédállamokkal. Az érdemben reagáló szomszédok közül négyen (Horvátország, Románia, Szlovákia, Ausztria) uniós tagállamok, szavuk van a magyar uniós pénzek ügyében.
A két logikus válasz tehát: 1) A Spiegelnek igaza van, a november 18-én benyújtott magyar dokumentáció alapján a Bizottság tényleg úgy látja, hogy Magyarország nem teljesítette a vállalásait (bár ez ellentmond az egy nappal azelőtti saját értesülésüknek és a Reuters azzal megegyező értesülésének is), 2) a Spiegel egy nyomásgyakorló kampányban vesz részt, mivel úgy érzékeli, hogy a „sálgate” miatt megromlott a hangulat Magyarország körül, s a szomszédos országok körében hajlandók lennének hazánk ellen szavazni. A lap feléjük próbálhatja azt üzenni, hogy ez a Bizottság által is osztott, mainstream álláspont, nem térnek el a fősodortól, ha így tesznek. Ettől azt reméli, hogy
(Ez utóbbit támasztja alá az is, hogy a cikk névtelenséget kérő forrásai között olyanok is vannak, akik szerint a 17 magyar vállalás teljeskörű teljesítése sem volna elégséges a kockázatok kezelésére – logikus módon ők azok, akik szeretnék eltántorítani a Bizottságot a Magyarországgal való kiegyezéstől, s hajlandók volnának ennek érdekében sajtókampányt indítani.)
Hogy az első válaszlehetőség lehetséges-e, az viszonylag könnyen ellenőrizhető – Magyarország 17 vállalásának az Európai Bizottság által elfogadott listája nyilvános, ahogy a Parlament honlapján és a Magyar Közlönyben is kereshetők az Európai Bizottsággal való megegyezéshez szükséges törvények és rendeletek, így a legtöbb vállalás esetében könnyedén felmérhető, melyiket mikor és milyen formában teljesítettük:
Az Integritás Hatóság létrehozása az uniós pénzekhez kapcsolódó csalás, összeférhetetlenség, korrupció, jogsértések és szabálytalanságok megelőzésére, feltárására, korrekciójára (határidő november 18.): az Integritás Hatóság november 19-én – azaz, mivel a november 18-i határidő egy vasárnap, az azt követő első munkanapon – felállt és megkezdte munkáját. Vezetőit Novák Katalin köztársasági elnök november 5-én kinevezte: az elnök, Biró Ferenc a PricewaterhouseCoopers-től, azaz a nemzetközi üzleti tanácsadói világból érkezett szakember, helyettesei Holbusz Tímea (aki korábban a Miniszterelnökség Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóságát vezette), illetve Dabóczi Kálmán, aki legutóbb BKK-vezérigazgatóként, Tarlós István főpolgármestersége alatt volt politikaközelben, de Tarlós volt az is, aki 2015-ben kirúgta, azóta a civil szférában dolgozott.
A Korrupcióellenes Munkacsoport létrehozása (határidő december 1.): A munkacsoportot a vállalás értelmében december 1-jéig kell létrehozni, így az még nem kezdte meg működését, de a róla szóló törvényt már elfogadta a parlament.
A korrupcióellenes keret erősítése csalásellenes és korrupcióellenes stratégiák (határidő szeptember 30.), illetve korrupcióellenes nemzeti stratégia, valamint a kapcsolódó intézkedési terv kidolgozásával (határidő 2023. június 30.): a szeptember végéig kidolgozandó stratégiák megszülettek, azokat a kormány a 1470/2022. (IX. 30.) számú kormányhatározatban elfogadta, az aznapi, 2022/159. Számú Magyar Közlönyben ez meg is jelent, a nemzeti stratégia és intézkedési terv csak jövő nyáron esedékes.
A közérdekű vagyonkezelő alapítványok bevonása az általános közbeszerzési szabályok alá, illetve a személyi összeférhetetlenségek elkerülése és kezelése (határidő szeptember 30.): az alapítványokkal kapcsolatos vállalásokat a kormány az Országgyűlésnek szeptember 19-én benyújtott törvényjavaslat-csomagban teljesítette, a Parlament a törvényjavaslatot elfogadta.
Ügyészségi határozatok bírósági felülvizsgálatának lehetségessé tétele (határidők: kapcsolódó végrehajtási rendelet október 31-ig, büntetőeljárásról szóló törvény módosítása november 15-ig): Varga Judit igazságügyi miniszter november 18-án, az Euractivon megjelent írásában beszámolt a vállalás teljesüléséről.
Az uniós támogatásokkal kapcsolatos audit- és ellenőrzési mechanizmusok megerősítése (határidők: munkacsoport létrehozása augusztus 31-ig, Belső Ellenőrzési és Integritási Főigazgatóság létrehozása a Miniszterelnökségen szeptember 30-ig): a Bizottság már a vállalásokat soroló határozatában megjegyzi, hogy a munkacsoport létrejött, a szeptember 23-ai törvényjavaslat-csomagban a kormány a BEIF-ről szóló törvényjavaslatot is benyújtotta az Országgyűlésnek, amely azt elfogadta, a főigazgatóság létrejött.
Az uniós forrásokból finanszírozott egyajánlatos közbeszerzések arányának csökkentése (határidő: egyajánlatos közbeszerzések arányának 15% alá csökkentése december 31-ig): a vállalás teljesítésének határideje még nem járt le.
A nem uniós forrásokból finanszírozott egyajánlatos közbeszerzések arányának csökkentése (határidő: az egyajánlatos közbeszerzések arányának 15% alá csökkentése 2024. december 31-ig): a vállalás teljesítésének határideje még nem járt le.
Az egyajánlatos közbeszerzésekre vonatkozó jelentéstételi eszköz létrehozása (határidő szeptember 30.): Varga Judit igazságügyi miniszter november 18-án, az Euractivon megjelent írásában beszámolt a vállalás teljesüléséről.
Elektronikus Közbeszerzési Rendszer adatbázisának kereshetővé tétele (határidő szeptember 30.): Varga Judit igazságügyi miniszter november 18-án, az Euractivon megjelent írásában beszámolt a vállalás teljesüléséről.
Közbeszerzések hatékonyságát, költséghatékonyságát mérő teljesítménymérési keretrendszer létrehozása (határidő szeptember 30.): az Egységes Közbeszerzési Rendszerben októberben már pályázni is lehetett a létrejött keretrendszerben való közreműködésre.
A közbeszerzési verseny fokozását célzó cselekvési terv elfogadása (határidő 2023. március 31.): a vállalás teljesítésének határideje még nem járt le.
Mikro-, kis- és középvállalkozások képzése közbeszerzési gyakorlatokkal kapcsolatban (határidő: az első 1000 mikro-, kis- és középvállalkozás képzése történjen meg 2024. március 31-ig): a vállalás teljesítésének határideje még nem járt le.
Támogatási rendszer létrehozása mikro-, kis- és középvállalkozások közbeszerzésben való részvételére (határidő 2023. március 31.): a vállalás teljesítésének határideje még nem járt le.
Az Arachne kockázatkezelő rendszer használatának kiterjesztése (határidő szeptember 30.): Varga Judit igazságügyi miniszter november 18-án, az Euractivon megjelent írásában beszámolt a vállalás teljesüléséről.
Az OLAF-fal való együttműködés megerősítése (határidő szeptember 30.): ezt a vállalást (együttműködő szervként a NAV-ot kijelölve, az együttműködés tartalmát, módját meghatározva) a kormány az Országgyűlésnek szeptember 19-én benyújtott törvényjavaslat-csomagban teljesítette, a Parlament a törvényjavaslatot elfogadta.
A közkiadások átláthatóságának fokozása (határidő október 31.): A kormány október 18-án benyújtotta az Országgyűlésnek a Központi Információs Közadat-nyilvántartásról szóló törvényjavaslatot (T/1616), mellyel ezt a vállalást teljesítette, illetve szeptember 27-én törvényjavaslatot adott be a régi vagyonnyilatkozati rendszer visszaállításáról is, a parlament mindkettőt megszavazta.
A vállalásokat áttekintve arra jutunk, hogy a kormány tartotta az Európai Bizottságnak adott szavát.
Az Európai Bizottság és a magyar kormány tárgyalásaira rálátó forrásunk szerint emellett minden olyan esetben, ahol egy vállalás teljesítésének valamely eleme esetlegesen késik, erről a Bizottság és a kormány között megegyezés van. Olyan tehát nem fordulhat elő, hogy a kormány valamely vállalását a Bizottsággal való egyeztetés nélkül egyszerűen csak nem teljesítené, vagy nem a megadott időpontra teljesítené.
A Spiegel ezzel kapcsolatban minden bizonnyal nem ír igazat – a német lap öt nap különbséggel lebonyolított 180 fokos fordulata pedig nem a magyar kormány slendriánságára vagy a vállalások teljesítésének elmaradására utal, hanem arra, hogy a Brüsszelben Magyarország kiéheztetésére játszó csoport – élükön a Magyarország-őrült Daniel Freund német zöld EP-képviselővel – még egy utolsó nagy befolyásolási kampányt indított útjára a magyar ügyekről szóló bizottsági és tanácsi döntések előtt, s ebbe sajnálatos módon beszállt a patinás német lap is. Az efféle eljárásmód egyébként nem rendkívüli, korábban Szijjártó Péter számolt be arról, hogy a tagállami energiaminiszterek még gőzerővel tárgyaltak az olajembargóról, és nem volt a láthatáron kompromisszum, mikor a sajtó már megírta, hogy az Európai Tanács elfogadta az olajembargót – nyilván annak érdekében, hogy aki még nem adta be a derekát, most adja be.
Nyitókép: MTI/EPA
Tíz évvel Röszke után világos: a nyitott kapuk politikája Európát gyengítette, Magyarországot pedig a frontvonalba állította. A kontinens ma is a Willkommenskultur árát fizeti.
A 2023 óta felfüggesztett Smert a szlovák miniszterelnök diplomáciája miatt fenyegeti a kirúgás.
Új javaslattal állt elő az Európai Bizottság elnöke.
„Tíz évvel ezelőtt ezen a napon Röszkén valami végképp megváltozott” – fogalmazott a miniszterelnök politikai igazgatója.
Az amerikai vállalatok a harmadik legnagyobb beruházói közösséget alkotják jelenleg Magyarországon.
Közel egy napig tartó súlyos összecsapásra került sor Röszkén a magyar hatóságok és az országba engedély nélkül betörni kívánó illegális bevándorlók között. Videón, ahogy megtámadták Magyarországot tíz évvel ezelőtt.
Nem tudom, hogy ebben az országban mikor mászkáltak utoljára politikusok nyilvános rendezvényen fegyverrel az oldalukon.
Darvas Iván Gálffi László alakjában beszél hozzánk azért, hogy Gálffi az ő szavain keresztül beszélhessen mindannyiunkhoz. Az Örkényben bemutatott A Darvas szerelmes levél nőkhöz, színházhoz, élethez.
