„Nem tartjuk helyesnek a háborús konfliktust mélyítő nyilatkozatokat.” A lengyel, a román és a magyar kormány is reagált az orosz elnök szavaira, miszerint országaink Ukrajna területéből szeretnének visszaszerezni korábban elcsatolt részeket.
Mint arról lapunk is beszámolt, Vlagyimir Putyin orosz elnök arról beszélt: néhány ország, köztük Lengyelország,
„Ismerjük a lengyel elit egy részének a »tengertől a tengerig« nagy ország megteremtésére vonatkozó elképzeléseit. A második világháború előtt sokan beszéltek erről az elképzelésről. Most pedig Lengyelország és Ukrajna vezetőinek ölelkezését látjuk. De az ötlet, az él, nem tűnt el” – mondta az Orosz Történelmi és a Hadtörténeti Társaságok újjáalakulásának 10. évfordulója alkalmából rendezett találkozón az orosz vezető.
Putyin szerint Varsóban arról beszélnek, hogy „Ukrajnának vissza kellene adni azokat a területeket, amelyeket 1939-ben vettek el Lengyelországtól”. Ugyanakkor a szovjet korszakban néhány orosz történelmi területet is átengedtek Ukrajnának, de ez az orosz elnök szerint önkéntes alapon történt. „Közös kulturális, humanitárius és történelmi teret hozzanak létre” – idézte az orosz vezetőt a RIA Novosztyi.
„Ezeket a területeket erőszakkal adta át Magyarország, Románia és Lengyelország. Ezek teljesen különböző helyzetek. (...) Néhány embernek Ukrajnában el kellene gondolkodnia ezen” – hangsúlyozta Putyin.
Térségünk országai reagáltak az orosz elnök kijelentéseire:
A román külügyminisztérium november 5-én sajtónyilatkozatban reagált Putyinra. Mint közölték:
„A román külügyminisztérium elutasítja az Orosz Föderáció elnökének a nemzeti összetartozás napja alkalmából mondott beszédében elhangzott állításokat, amelyek tévesen azt sugallják, hogy Romániának területi követelései vannak Ukrajnával szemben”. Románia újból megerősítette, hogy határozottan támogatja Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és területi integritását nemzetközileg elismert határain belül.
Az Új Magyar Szó azt írja,
„Olyan pletykákról és álhírekről beszélt, amelyek teljesen távol állnak a valóságtól” – reagált Varsó Vlagyimir Putyin kijelentéseire, miszerint a lengyel vezetés Ukrajna egy részének bekebelezésére törekedne.
Magyar részről a Külügyminisztérium azt közölte:
„Nem tartjuk helyesnek a háborús konfliktust mélyítő nyilatkozatokat. Az ilyen nyilatkozatok helyett azonnali tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség!”
Nyitókép: Szergej Iljin / Sputnik / AFP
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
Ukrajna, Kína és a következő hétéves költségvetés előkészítése volt az uniós csúcstalálkozó napirendjén. Első alkalommal vett részt az új magyar miniszterelnök. Kohán Mátyás írása.
Igaz ez Kárpátaljára is. A férfiak egy része a fronton van, a másik pedig a saját háza foglya. Bennük és családtagjaikban pszichológusok igyekeznek tartani a lelket. Veczán Zoltán írása.
A PiS elnöke közölte, hogy lemond a neki odaítélt ukrán Bölcs Jaroszláv-rendről.
A háború kitörése óta Ukrajnába és Ukrajnából több ezer milliárd forintnyi valuta és arany áramlott Magyarországon keresztül.
Nicusor Dan liberális államfő nem szeretné kormányra engedni a népszerű szélsőjobbos AUR pártot.
Ukrajna intenzíven támadja az oroszok által elfoglalt Krím-félszigetet.
Utódja minden bizonnyal Andy Burnham, Manchester népszerű polgármestere lesz. Rajcsányi Gellért írása.
„Nem fogadhatjuk el, hogy mostantól a Fidesz és a Mi Hazánk a Tisza egyetlen ellenzéke.”
