Szabadságunk lényegéhez tartozik, hogy e különbségeknek szabad lenniük. Hogy sokféle vélemény létezik, és demokráciában élve tolerálnunk kell az irányunkban kritikus, velünk vitázó véleményeket és azok megfogalmazóit is. Én magam azért is szoktam interjút adni a kormánnyal rendkívül kritikus, sokszor elfogult szerkesztőségeknek is, mert úgy gondolom, hogy e szerkesztőségek nézőit, hallgatóit, olvasóit, vagyis a magyar választókat tiszteljük meg azzal, ha válaszolunk a kérdésekre. Akkor is, ha az adott médium által közvetített értékrenddel, politikai nézetekkel a legkevésbé sem értünk egyet. A médiának, legyen az bármilyen beállítottságú is, alapvető feladata a tájékoztatás, a kérdezés, a különböző nézőpontok bemutatása. Ebben mi, politikusok úgy segíthetünk, hogy válaszolunk a feltett kérdésekre. Önnek természetesen joga van egyes médiumok iránt szimpátiát, mások iránt ellenérzést táplálni. Ugyanakkor meggyőződésem, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága nem baloldali privilégium. A szólás szabadsága a baloldalt és a jobboldalt egyaránt megilleti, a magyar embereknek pedig joguk van sokféle véleményt, álláspontot megismerni.
Kérem ne segédkezzen annak a rossz hagyománynak a feltámasztásában, miszerint csak a baloldalt illeti a szólás szabadsága és csak a baloldalnak lehet igaza közéleti kérdésekben! Ez kirekesztő, antidemokratikus és megalapozatlan álláspont lenne.
Szabadságjogaink, a szólás- és véleményszabadság, a sajtó szabadságának tisztelete miatt fontos, hogy ne utasítsuk vissza, ha kritikusan kérdeznek minket, még ha esetleg ellenszenvvel is viseltetünk a kérdezővel szemben. Mert nem a kérdező személye, pártszimpátiája, hanem a hallgatóság, Magyarország polgárai számítanak. Ebben a konkrét esetben a Pesti Srácok olvasói és az ATV nézői. Minden politikai és véleménykülönbségükkel együtt.”