Pokol Béla a Jogelméleti és államelméleti vitakör Facebook-csoportban osztotta meg véleményét, melyet azzal indít, hogy ha elfogulatlanul szemléljük az ukrán területen zajló, oroszok elleni amerikai háború proxykellékeinek elporlását,
és a meztelen igazság felszínre kerülését az USA versus Oroszország katonai küzdelemről, akkor az ezt illető napi politikai eseményeket érdemes egy már elkezdődött világháború keretei közé helyezni.
Állítása szerint az ez ellen tiltakozó NATO-szövetségesek tulajdonképpen a világháború valódi nukleáris háborúvá válása ellen küzdenek. Vagyis azért, hogy „a NATO háborús szerepvállalása ne terjedjen ki az itteni események fényében Tajvan lerohanását felgyorsító kínai háborús lépéssé, hogy az USA az oroszokat segítő Iránt ne vonja be háborús csapásaiba, és hogy az egészet ellenző európai politikai erőket ne kezelje az USA világhatalmi helytartóivá váló nagykövetségei útján belső ellenségként”.
A jogtudós felelevenítette, hogy az ez ügyben kettészakadt horvát államvezetés világháború-ellenes ága épp kijelentette, hogy nem ad engedélyt horvát földön az ukrán katonák amerikaiak általi kiképzésére.
A magyar kormány a NATO svédekkel és finnekkel való bővítésének jóváhagyását halogatja, amíg tudja, hogy ne lépjünk ezzel is a világháborúvá válás első körei felé”
– szögezte le, majd azzal folytatta, hogy közben a frissen idehelyezett amerikai nagykövet, igazi helytartóként, máris hadjáratba kezdett a háborút ellenző, békepárti magyar kormányzat ellen.
Kijelentette, már előre látható, hogy az épp felálló jobboldali olasz kormány belső vitája is épp a nukleárissá váló világháborús előrehaladás kapcsán lesz a legerősebb.
Csak bízni lehet abban, hogy Salviniék békepártisága fog győzni, és Meloni is visszafordul mai atlantista, így háborúpárti álláspontjáról”
– közölte, majd hozzátette: ezek azonban csak kis pontok a világháború nukleárissá válásának folyamatában.
Pokol Béla szerint a hazai, államilag támogatott és Európában legalacsonyabb gázárak mellett is nehéz a helyzet.
Állami támogatás az állam alapos eladósodása mellett is csak legfeljebb még 2023-ban lehetséges, miközben az oroszok elleni háború a mai számítások szerint akár 2030-ig is eltarthat”
– mondta a jogtudós, aki szerint mivel Nyugat-Európában még magasabb az energiaár-növekedés, az „éhséglázadás” kitörése szinte biztos a téli hónapok közben. Véleménye szerint Európa mindennapi életének összeroppanása fájdalmas lesz, de talán megállítja majd a háborúpártiakat a nukleáris háborúvá válás útján.
Kevésbé fájdalmas lenne persze ez a leállítás, ha a Trumppal békepártivá váló republikánusok a novemberi félidős kongresszusi választásokon az USA-ban át tudnák venni a két ház vezetését”
– írta Pokol, hozzátéve: ezzel a Biden-adminisztráció globalista háborús héjáit le tudnák bénítani.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt