„Barbár módon lefűrészelték” – mi folyik a munkácsi Turul-emlékmű körül?

Hirtelen hozott határozattal a munkácsi városi tanács eltüntette a vár ikonikus Turul-szobrát, és helyette az ukrán címer háromágú szigonyát, a trizubát helyezik ki.

A kárpátaljai magyar kisebbség jogait és jóérzését figyelmen kívül hagyó lépésről Darcsi Karolinát, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség kommunikációs titkárát kérdezzük.

Ahogy a politikus lapunknak elmondja: „A szobor lebontása abszolút meglepett minket. Korábban volt arra törekvés, hogy az ukrán kiscímert kihelyezzék a munkácsi várba. Azonban arról nem esett szó, hogy ezt a turul szobor helyén fogják megtenni. Az emlékmű eltávolítása a város ukrán lakosságát is mélységesen felháborította, 

amit Munkács bármely pontjáról lehetett látni. Ukrán civilek is javasolták a tiltakozó aláírásgyűjtés megindítását, ami jól demonstrálja a lakosság ragaszkodását a megszokott szoborhoz, és megmutatja a városvezetés önkényes működését.”

Hozzáteszi, hogy a döntés nem csupán a magyarságra nézve káros, hanem a műemlékvédelmi törvényt is megsérti, ugyanis a szobor Ukrajnában bejegyzett műalkotás. Darcsi arra is kitér, hogy megdöbbentő módon távolították el az emlékművet: „Amikor a rendelet kijött, épp légiriadó volt a városban. Ezt követően, alig két óra leforgása alatt tüntették el a szobrot. 

úgy, hogy a madár karmai még az oszlopon maradtak, míg a közel egytonnás műalkotást a várárokba hajították. Mindezt villámgyorsan intézték egy olyan országban, ahol egy sima kátyuzásra is hónapokat kell várni.”

A lépést szerinte nem lehet máshogy értékelni,

ami az ukrán-magyar együttélés megbontását célozza. Jelen helyzetben szerinte egy ilyen akció az oroszok kezére játszik, és a társadalmi békét bontja meg az eddig egységes Kárpátalján. Ahogy fogalmazott, a háborús krízisben egy ilyen durva és önkényes akció érthetetlen nacionalista erődemonstrációnak tűnik.

A városkép meghatározó eleme, a Turul-emlékmű már a második szobor a munkácsi várban. Az elsőt, Berczik Gyula alkotását még a millennium évében, 1896-ban emelték, majd 1926-ban, a csehszlovák megszállás idején elbontották. Az új, egyébként nagyobb méretű Turul-ércalakra egészen 2008-ig várni kellett, amikor az Amerikából hazatérő Pákh Sándor kezdeményezésére és támogatására felavathatták az egyébként ukrán nemzetiségű művész, Mihajlo Beleny alkotását.

A szobor felállítása a kárpátaljai nemzetiségek egymás mellett élését is szimbolizálta, hogy egy ukrán többségű város mindennapjainak a jelentős számú magyar és orosz kisebbség is részese lehet. Ezt a gesztust szüntette meg a munkácsi városvezetés, amikor váratlan és gyorsan végrehajtott döntéssel a trizubára cserélte a turult. A magyar lakosság méltóságát és egyenlőségérzetét súlyosan sértő lépésről 

A döntéssel szemben a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség is tiltakozott. Dobsa István kárpátaljai politikus pedig úgy fogalmazott, hogy a rombolás helyett a békés egymás mellett élésre kellene törekedni, hiszen magyar és az ukrán történelmi jelképek megférhetnének egymás mellett: „Mélységesen elítélem a szándékot, és bízom abban, hogy akadnak olyan ukrán nemzetiségű emberek, akik velem együtt gondolják ezt így. Ne engedjék becsapni saját magukat! Rombolni mindig könnyebb, de az a gazemberek módszere. A Trizub megférhet az emlékmű mellett.”

A magyar kormány részéről Potápi Árpád, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára fogalmazott meg éles kritikát: „Egy európai értékeket valló országban alapvető fontosságú a történelmi emlékművek és emlékhelyek kölcsönös tisztelete.”

Nyitókép: MTI,  Friedmann Endre