Sokan vannak frászban, hogy eltűnt a világ legnagyobb és egyik legújabb, orosz tengeralattjárója a kikötőből. De miért ilyen izgalmas, hogy a Belgorod eltűnt a NATO szeme elől, miközben van másik 65 tengeralattjáróra is az oroszoknak?
Eltűnt a NATO-radarok szeme elől, azaz kifuthatott bázisáról a Belgorod nevű orosz tengeralattjáró – olvasható a világsajtóban, ami amiatt aggódik, hogy a hajó „nukleáris cunamit” hordoz a fedélzetén.
De milyen atomtöltettel futott ki a Belgorod, és miért olyan extra hír, hogy a 66 orosz tengeralattjáróból kifutott egy? Azért, mert
Az orosz tengeri flotta 66 tengeralattjárót üzemeltet. Ebből 12 ballisztikus rakétákat hordozó nukleáris meghajtású tengeralattjáró (SSBN), melyek négy osztályba tartoznak: Tájfun, Delta III, Delta IV és Borej. A Tájfun a világ legnagyobb tengeralattjáró-osztálya: 175 méter hosszú és 23 méter széles, 48 ezer tonna. A vadászat a Vörös Októberre című film főszereplője egy Tájfun. (A második legnagyobb a Borej, a harmadik pedig az amerikai Ohio.) A rakétahordozó tengeralattjárókból (SSGN) tíz van az oroszoknak (Oscar II és Yasen osztályok); nukleáris támadó tengeralattjáróból (SSN) 15 van hadrendben (Sierra II, Viktor III és Akula osztályok); sima támadótengeralattjáróból (SSK) 21 (Kilo, Kilo javított és Lada osztályok); a végül a különleges célú tengeralattjárókból van 8 (egy volt Delta III, egy volt Delta IV, volt Oscar II, Sarov, Paltusz és Kasalot osztályok).
Nos,
mégpedig az, amelyiket egy Oscar II típusból alakítottak át. Az Oscar II típushoz tartozó, nukleáris meghajtású rakétahordozó tengeralattjárókat 1975-től gyártják napjainkig, eddig 14 készült el belőle, bár négyet már nyugdíjaztak.
(forrás)
A Belgorodot 2012-ben kezdték el építeni, 184 méter hosszú és 15 méter széles, és így ez a világ legnagyobb tengeralattjárója. A Szevmas orosz hajóépítő cég gyártotta, állomáshelye is azonos a cég székhelyével, azaz Severodvinszkben dekkol, ha nincs a tengeren.
Aljára van csatolva egy Paltusz minitengeralattjáró, és egyben a fegyverzetéhez tartozik a a húsz méter hosszú Poszeidón nukleáris rakéta, ami a hírek szerint ezer méter mélyre tud ereszkedni és 10 ezer kilométert tud megtenni a víz alatt, célja pedig az lehet, hogy part menti fegyverzeteket semmisítsen meg – vélhetőleg Amerika csendes-óceáni partjai mentén. Ebből a Poszeidón-rakétából egyszerre hatot tud magával vinni a Belgorod.
A tengeralattjárók általában 100-300 méter mélyre tudnak leereszkedni a víz alá, ám a Paltusz mélytengeri tengeralattjáró, a Belgorod csatolmánya 1200 méter mélyre is le tud menni. Állítólag részben a 2000-2500 méter mélyre leereszkedni képes Losarik osztály problémái miatt fejlesztették ki, az egyik Losarik 2019-es kigyulladása ugyanakkor hátráltatta a Belgorod-projektet. A Paltusz egy tenger aljára telepíthető nukleáris generátort hordoz (ATGU Shelf), amit főleg az Északi-tengeren használhatnak, ugyanis az oroszok annak hajózhatósága és a tengeren való kereskedelem elősegítése érdekében állítólag telekommunikációs rendszert építenek ki arrafelé.
Ugyanakkor a legutóbbi időkben, 2020-21-ben még a hírek szerint tesztelték az egész Belgorod-rendszert.
és ekkor kötelezték a kivitelező céget, hogy a további költségeket gazdálkodja ki. A Belgorod csak 2021. június 25-én hagyta el először a kikötőt, így valószínűleg még mindig tesztüzemmódban van.
A Belgorodot elvileg a Fehér és a Jeges-tengeren tesztelik, aztán akár a Csendes-óceánon is bevethetik. Egyesek szerint most is csak a Kara-tengerre ment tesztelésre.
A szakértők szerint viszont a Belgorod és a Poszeidón teljesen új fejezetet jelent a tengeri hadviselésben. Ugyanakkor mások szerint nem kell túlértékelni sem az oroszok legújabb tengeralattjáróját.
Az amerikaiaknak egyébként nagyságrendre hasonló mennyiségű tengeralattjárójuk van, ott a Los Angeles és a Ohio osztályok a legjelentősebbek. Az amerikaiaktól ugyanakkor távol áll az oroszok megalomániája e téren.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A következő napokban dönteni kell az ország finanszírozásáról, különben jövőre csődbe megy.
Moszkva szerint vagy tárgyalással, vagy erővel, de cél érnek Ukrajnában.
Az ukrán sajtó arról cikkezik, hogy az új javaslat egy „NATO nélküli 5. cikkelyre” nem fogja megvédeni az országot egy újabb támadástól.
Az európai politikusoknak is odapirított az orosz elnök.
Európa rekordösszegű védelmi tervekkel készül a konfliktusokra, ám egy friss elemzés szerint stratégiai, politikai és erkölcsi értelemben sincs készen a háborúra.
Az Egyesült Államok „platina” biztonsági garanciát kínál Kijevnek, míg Európa inkább csak a szájkaratéban erős.
A következő napokban dönteni kell az ország finanszírozásáról, különben jövőre csődbe megy.
Moszkva szerint vagy tárgyalással, vagy erővel, de cél érnek Ukrajnában.
