Nagyrészt különböző árnyalatú jobboldali pártok jutottak be a lett parlamentbe a szombati parlamenti választáson. Győzött az oroszokkal szemben keményvonalas politikát képviselő, Amerikában született miniszterelnök pártja.
A szombaton tartott parlamenti választás után közzétett exit poll adatok szerint Krisjanis Karins miniszterelnök kormánypárti szövetsége, az Európai Néppárthoz tartozó Új Egység nyerte a voksolást, a szavazatok mintegy 22 százalékával.
A második helyért a vidéki, regionalista, zöld-konzervatív Egyesült Lista, valamint a hasonló nézeteket képviselő, zöld-agrárius, konzervatív és EU-szkeptikus Zöldek és Gazdák Uniója vetélkedik, 10-11 százalék körül várható eredményekkel.
Fej-fej mellett versenyez mögöttük a radikális jobboldali, nemzeti-konzervatív, oroszellenes Nemzeti Szövetség, valamint a szocdem irányultságú Progresszívek, 8 százalék körüli támogatottságokkal.
Az ötszázalékos küszöb fölött egyensúlyoz három további párt: a Stabilitás – amelynek egyik bázisa a nagyszámú lettországi orosz kisebbség –; a Lettország az Első nevű jobboldali-populista, többek között oltásellenes párt; valamint a liberális Fejlődésért! párt.
Krisjanis Karins miniszterelnök, aki 2018 óta vezeti Lettországot, 1964-ben született az Egyesült Államokban,
Karins fiatalkorában szovjetellenes tüntetéseken vett részt Washingtonban. Amerikai egyetemeken végzett nyelvészként. Lettország függetlenedése után visszatért ősei hazájába, élelmiszeripari vállalkozásba fogott, majd a kétezres évek elején beszállt a politikába, volt gazdasági miniszter és európai parlamenti képviselő is.
Lettország kormánya az ukrajnai háború óta keményvonalas politikát visz a szomszédos Oroszországgal szemben.
A balti országban döntés született arról, hogy visszaállítják a kötelező katonai szolgálatot, a döntés háttereként a szomszédos Oroszországgal kialakuló növekvő feszültséget és az ukrajnai háborút jelölték meg.
A rigai kormány a terrorizmus finanszírozásával vádolja Moszkvát.
„Látjuk az orosz erők brutalitását, amely valójában sok esetben az ISIS-re hasonlít, akiket mindig is terrorszervezetnek neveztünk” – mondta augusztusban Edgars Rinkēvičs lett külügyminiszter.
Riga a minap rendkívüli állapotot vezetett be a lett-orosz határon: a kormány szerint mindez a részleges orosz mozgósítás miatt szükséges.
Lettország emellett úgy döntött: nem ad ki humanitárius vízumot a sorozás elől menekülő oroszoknak, sőt általános korlátozást vezetnek be az oroszok beutazására.
az óriási rigai obeliszket bedöntötték az azt körülvevő tóba.
Döntés született arról is, hogy fokozatosan megszüntetik az orosz nyelvű oktatást: megszavazták azt az oktatási reformot, amelynek keretében kizárólag lett nyelven folyhat a jövőben oktatás, így 2025-ig fokozatosan megszüntetik az orosz nyelvű tanítást az óvodákban és általános iskolákban. Ez ellen tiltakozik a kétmilliós ország lakosságának mintegy egyharmadát kitevő orosz kisebbség.
Nyitókép: Krisjanis Karins lett és NATO-zászlók előtt (Toms Norde / AFP)
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Akik még nem döntöttek, le fognak majd szavazni a biztonságra, a kormányképességre, a kiszámíthatóságra és a tapasztalatra, ez az én reményem – mondja Orbán Viktor. Hogy látja a háborús helyzetet? Megnyerhető-e a jobboldalnak a digitális tér? Mit gondol a Szőlő utcában történtekről? Interjú a miniszterelnökkel.
Még a viszonylag jobban ismert Ruszin-Szendi Romulusz kilátásai sem túl rózsásak a Magyar Nemzet információi szerint.
Mandula Viktor szerint gyanús, hogy Halász Noémi több évnyi szakmai és politikai terepmunka után vonul le a pályáról.
A politikai elemző a Kobak Klub rendezvényén arról is beszélt, hogy elmúlt „az újdonság varázsa, Magyar Péternek újítania kell”.
Lendvai az új próféta „legnagyobb erősségét” abban látja, hogy „képes uralni a politikai napirendet, és »hitből« politizál egy kifáradt, túlosztogatott országban”. Jelentsen ez bármit is. Ungváry Zsolt írása.
Az ellenzék azt hitte, a miniszterelnök menekül, pedig épp most mattolta őket. Schiffer András szerint Orbán Viktor tudatosan váltott, és beállt abba a pozícióba, ami eddig mindig tarolást hozott – miközben Tarr Zoltán egyetlen elszólással leplezte le a Tisza Párt valódi ajánlatát.
Kiderült, miről hallgat a kijevi vezetés: a BBC riportja lerántotta a leplet a rendszer kegyetlenségéről. Az utcáról elhurcolt, majd öngyilkosságba hajszolt férfiak családjai semmit sem kapnak: nincs kártérítés, nincs katonai tiszteletadás, sőt, még a temetést is megtagadják Ukrajnában.
