Mélyen megrázza Iránt az új tüntetéssorozat

2022. szeptember 30. 12:31
Irán az iszlamista forradalom óta talán legkeményebb tüntetéssorozattal szembesül: a vallási dogmák elleni fellépés megrendítheti a muszlim teokráciát.

Csaknem két hete tartanak a zavargások Iránban országszerte. A szeptember 16-án kitört zavargások azonban különböznek a korábbiaktól – annak legutóbbi hullámai már komoly biztonsági kockázatot és politikai kihívást jelenthetnek a jelenlegi rezsim számára. 

A tüntetők azt követően csaptak össze a rendőrséggel, hogy kiderült: egy fiatal nő rendőrségi fogva tartása során életét vesztette. A 22 éves Mahsa Aminit az iráni erkölcsrendészet fogta el szeptember 13-án, Teheránban. Minderre

azért került sor, mert az arcot eltakaró hidzsáb nélkül mutatkozott,

megsértve ezzel a nőkre kötelező viselet szabályait.

Amini három napig feküdt kómában, végül kórházban lelte halálát. Miközben szakértők szerint a nő a fejét ért ütésekbe halt bele, a rendőrség álláspontja szerint a halál oka hirtelen szívmegállás. Az iráni állami televízió szerint az összecsapásokban az elmúlt hetekben folyamatosan nőtt a halálos áldozatok száma. Az elhunytak között rendőrök és tüntetők is vannak.

Tüntetés az iráni utcákon

 

Önmagában nem meglepő, hogy az Iráni Iszlám Köztársaságban rezsimellenes tüntetéseket tartanak. Egy nagy tüntetéshullám 2009-ben tört ki. Ekkor az elnökválasztás kapcsán vonult utcára több millió ember, választási csalást kiáltva. A tüntetések 2009 júniusában kezdődtek és egészen 2010 decemberéig tartottak.

A zavargás hullámai alig 10 éven belül, 2019-ben csaptak fel ismét. Ekkor a tüntetések oka az üzemanyagárak emelésébe kezdett. Abban az időben

az Iszlám Forradalmi Gárda és a rendőrség tagjai több mint 1500 embert öltek meg,

ami rekordnak számít a rezsim megtorlási politikájának történetében.

Fordulat 1979-ben
A második világháborút követően szovjet csapatok szállták meg Irán északi részét. Később, amerikai nyomásra Moszkva kivonult a térségből. 1953. augusztus 19-én ugyanis a brit-amerikai titkosszolgálatok segítségével megpuccsolták Irán első demokratikusan megválasztott miniszterelnökét, Mohamed Moszadeket. A puccs eredményeképpen Iránban Nyugat-barát monarchia lépett hatalomra Mohammad Reza Pahlavi sah vezetésével. A nyugatos állami berendezkedés egészen 1979-ig húzta. 1979-ben azonban forradalom tört ki Iránban; a forradalmárok leváltották az amerikabarát iráni rezsimet, amelynek nyomán az iszlám fundamentalizmus felemelkedése kezdődött meg.

A mostani zavargások elemzők szerint több tekintetben is eltérnek a korábbiaktól.

Egyrészt, az országszerte tomboló tüntetések ezúttal

nem hozhatók összefüggésbe egyetlen, pontosan meghatározó gazdasági vagy politikai döntéssel sem.

A tüntetők jelmondatai ezúttal „Nők, élet, szabadság”, amiből alapvetően arra lehet következtetni, hogy a tüntetések ezúttal az iszlám köztársaság totalitárius berendezkedése ellen irányulnak. Ebből arra lehet következtetni, hogy az embereknek egész egyszerűen elegük lett a társadalmat a privát és a nyilvános életviszonyokat egyre csak „iszlamizálni” kívánó rezsimből.

 

Másrészt,

a tüntetésekkel a síita egyház semmilyen formában nem azonosul, a fejleményekre érdemben nem reagál.

Az 1979-es iráni iszlám forradalom óta a tüntetésekhez valamilyen formában kapcsolódik az egyház is. Még a 2009-es iráni zöld mozgalom élén is egy Mehdi Karrubi nevű síita vallási vezető állt.

Mivel azonban ez a tüntetéshullám kifejezetten a női emberi jogokat alapvetően felülíró vallási dogmák ellenében tört ki, a sem a tüntetők, sem pedig a dogmák fenntartásában érdekelt vallási vezetők sem vállalják fel egymást.

Beszédes, ahogy Naser Makarem Shirazi és Hosszein Noori Hamedani nagy ajatollahok is csak pár homályos megjegyzést engedtek meg maguknak az erőszakos tüntetések kapcsán. Úgy vélik, hogy az irániaknak, főleg a fiatal irániaknak megvan a joguk ahhoz, hogy tiltakozzanak, az állami vezetőknek pedig meg kell hallgatniuk őket. Csakhogy – figyelmeztetnek – a tüntetések lebonyolítása nem szolgálhatja az Iszlám Köztársaság „ellenségeinek” érdekeit, mint ahogy a vallási tantételek szenvedhetnek csorbát a demonstrációk során. Megjegyzendő, hogy az épp megrendült egészségű Ali Hamenei ajatollah, az ország vallási és politikai vezetője az elmúlt napokban lett újra aktív a közéletben, mégsem kommentálta az eseményeket. 

Harmadrészt,

a tüntetők nem azonosulnak egyik létező belpolitikai ellenzéki erő politikai üzeneteivel sem.

A tüntetők javarészt fiatal, az internetet készségszinten használó huszonévesek, megmozdulásaikat pedig az interneten koordinálják. Ezt támasztja alá az is, hogy időközben az iráni vezetés az internethozzáférést is korlátozta; az iráni polgárok jelenleg csak limitáltan férnek hozzá az Iránon kívül zajló eseményekhez. Erre a lap tudomása szerint azért volt szükség, mert a tüntetéseket az olyan közösségi platformokon koordinálják, mint az Instagram és a WhatsApp.

A Time megkérdezte Nasrin Sotoudeh alapjogvédelemre szakosodott iráni ügyvédet is az eseményekről. Sotoudeh évek óta képvisel nőket az iráni tárgyalótermekben. Tíz évet töltött börtönben, 14 hónapja van szabadlábon. Álláspontja szerint a mostani zavargások lényegében abban különböznek a korábbi rezsimellenes megmozdulásoktól, hogy ez az eddig legkiterjedtebb demonstráció-sorozat, városról városra terjed Iránban. A rezsimellenes tüntetésekkel ugyanis minden iráni ember tud azonosulni, hiszen

főleg a társadalom női tagjai együtt élték át az elmúlt 43 év szenvedéseit.

Szerinte a kormányzat mostantól azon lesz, hogy leverje a tüntetéseket.

Biztosra veszi, hogy Ali Hamenei ajatollah hanyatló egészségi állapota jelentőséggel bír, a rendelkezésre álló információkból azonban nem következtethető ki, hogy mekkorával. Mindenesetre szerinte

az iráni társadalom az elmúlt évtizedek alatt soha nem volt ennyire közel a rezsimváltáshoz.

Úgy véli, az iráni kormányzat számára az lehet zavarba ejtő, hogy a tüntetések alapvetően a vallási szabályok elutasítására irányulnak, vagyis erőszakot csak a kormányzat alkalmazhat azzal, ha a vallási szabályok kikényszerítésére törekszik.

Tiltakozásképpen a haját leborotváló rezsimellenes tüntető (fotó: Dimitris Kapantais / SOOC)

 

A tüntetésekhez a világszerte hírhedt Anonymus nevű hekkercsoport is csatlakozott. A hekkerek kibertámadásokat intéztek a kormányzati honlapok és az állami televíziós csatornák ellen, továbbá célul tűzték ki, hogy megrongálják az állami biztonsági rendszereket is. Több mint 2 ezer zárt láncú videokamerás rendszer és webkamera felvételét hozták nyilvánosságra. Közölték: „Meghallottuk az irániak hívó szavát. Értjük az elszenvedett sérelmeket, és minden tőlünk telhetőt megteszünk azért, hogy segítsük az iráni embereket. Hacktivistáink világszerte támogatják az irániakat és értjük, hogy mennyire elnyomó a kormányotok.”

Múlt hét péntektől kezdve kormánypárti tüntetések is szerveződtek Teheránban.

Ekkor több ezer, hagyományos fekete csadort viselő nő és férfi vonult utcára,

szimpátiáját kifejezve a kormányzat mellett. A szimpatizánsok Amerika- és Izrael-ellenes rigmusokat skandálnak.

A kormánypárti erők részéről a Forradalmi Gárda üdvözölte a szimpatizánsokat, a kormányellenes tüntetéseket pedig az „ellenség által kitervelt” zavargásoknak tekinti. A gárda álláspontja szerint a rendőrség az irániak életét, vagyonát és családjait védi. Hosszein Amirabdollahian, Irán külügyminisztere az amerikai NPR-nek elmondta, hogy a kormány nem látja magára nézve veszélyesnek a folyamatokat.

„Nem lesz rezsimváltás Iránban. Ne játszanak az iráni emberek érzelmeivel”

– figyelmeztette a nemzetközi közvéleményt Amirabdollahian.

Rezsimpárti tüntetők a Teheráni Egyetem előtt (fotó: Morteza Nikoubazl / NurPhoto via AFP)

 

Emellett a tüntetéseknek külföldi szálai is vannak. Az Iszlám Forradalmi Gárda egységei a szomszédos Irak kurdisztáni régiójában négyszer is lecsaptak. Az akciók célja a terrorista folyamatok megfékezése volt, a kormány szerint ugyanis a kurdok megpróbálnak előnyt kovácsolni az iráni zavargásokból. 

 

Borítókép: Irán legfőbb vezetője, Ali Hamenei ajatollah. 2022. szeptember 17-én. IRANIAN LEADER PRESS OFFICE / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP

Összesen 20 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés