az azonban bizonyos, hogy több városban is zavargásokról számoltak be. Időközben az iráni vezetés az internethozzáférést is korlátozta; az iráni polgárok jelenleg csak limitáltan férnek hozzá az Iránon kívül zajló eseményekhez. Erre a lap tudomása szerint azért volt szükség, mert a tüntetéseket az olyan közösségi platformokon koordinálják, mint az Instagram és a WhatsApp.
A kormányzat részéről a hírszerzésért felelős minisztérium törvényellenesnek minősítette az utcai gyülekezéseket és megkezdte a tömegoszlatást. A rendőrség munkatársai több száz tüntetőt fogtak el, csak Gilánegarb megyében 200 feletti az elfogott tiltakozók száma (a nyugati Hamadan provinciában is 50 feletti ez a szám). A humanitárius NGO, az Amnesty International gyorsjelentése szerint
az iráni rendőrség az emberi jogokkal ellentétesen alkalmazza a tömegoszlató eszközöket.
A tüntetésekhez a világszerte hírhedt Anonymus nevű hekkercsoport is csatlakozott. A hekkerek kibertámadásokat intéztek a kormányzati honlapok és az állami televíziós csatornák ellen, továbbá célul tűzték ki, hogy megrongálják az állami biztonsági rendszereket is. Több mint 2 ezer zárt láncú videokamerás rendszer és webkamera felvételét hozták nyilvánosságra.
„Meghallottuk az irániak hívó szavát. Értjük az elszenvedett sérelmeket, és minden tőlünk telhetőt megteszünk azért, hogy segítsük az iráni embereket. Hacktivistáink világszerte támogatják az irániakat és értjük, hogy mennyire elnyomó a kormányotok.”