A globális ellátási láncba szerveződő, iparosodott mezőgazdaság az élelmiszerárak elszabadulásához, a termőföld tönkretételéhez, régi és új betegségek elterjedéséhez vezet. A megoldást az agrárökológia jelenti – állítja az indiai sztárgondolkodó.
A világ élelmiszer-ellátása mély válságban van, és a hozzáértők szerint ez csupán a kezdet. Vandana Shiva ünnepelt indiai környezetvédő szerint a krízisnek rendszerszintű oka van, s a problémák mögött húzódó legfontosabb tényező a globalizált ipari mezőgazdaság. Who Really Feeds the World? (ki táplálja valójában a világot?) című könyvében arról ír, hogy nagyon is lehetséges egy olyan új élelmezési modell létrehozása, amely egyszerre tartja egészségesebben az embereket, erősíti a kistermelők szerepét, és ápolja a biológiai sokféleséget. Hogyan?
Shiva alapjaiban vitatja azt a hipotézist, hogy az emberiség lélekszáma mellett feltétlenül szükség van az ipari mezőgazdaságra. Kiinduló állítása, hogy minden ellenkező híresztelés ellenére a hagyományos kisgazdaságok hektáronként több élelmiszert termelnek, azaz hatékonyabbak, mint a nagy mezőgazdasági szereplők – s hogy jelenleg is a helyi termelők élelmezik a világ népességének 70 százalékát. Szerzőnk meggyőződése, hogy a 21. században választanunk kell a kizsákmányolásra épülő agráripar és az emberléptékű agrárökológia gyakorlata között. „Ez élet-halál kérdés.”
A globalizáció optikai csalódása, hogy a világot irányító ipari és technológiai rendszerek semlegesnek, személytelennek tűnnek. A kikötői daruk vagy a légiirányító panelek nemcsak technikai infrastruktúrák, hanem kulturális kódok is, a modernitás hatalmi struktúrái, amelyekre nem csak akkor kellene figyelnünk, amikor meghibásodnak.
Hortobágyi T. Cirill főapát szerint a klímaváltozás játszhatott szerepet abban, hogy a helyiség felmelegedett, így a bogarak számára is ideálissá vált a környezet.
„Van egy olyan rossz érzésem, mintha valaki betört volna az otthonunkba és ellopott volna valamit” – reagált az OpenAI kutatási igazgatója arra, hogy a Meta az elmúlt két hétben nyolc alkalmazottjukat csábította el. A cég most „újrakalibrálja” a fizetéseket, és kreatív módszereket keres a tehetségek megtartására.
De nem csak Trump viselkedése érintette meg, új könyve athéni bemutatóján elárulta, előfordult, hogy sírva fakadt a görögországi gazdasági helyzet miatt.
Az erdőn akkor történhet az emberrel valami lényeges, ha felveszi a tempóját. Erről szól lényegében Végh Attila A belső őserdő című könyve.
A nyár egyik legvidámabb családi programja lehet az Árnyék nélkül című Czimra-tárlat megtekintése. Petri Lukács Ádám írása.
Közben beindult a klasszikus ukrán dezinformációs kampány is, a kárpátaljai magyarok pedig az igazságot követelik.
A Facebook egykori jogtanácsosa havi szinten 8 milliót keresett.
