A globális ellátási láncba szerveződő, iparosodott mezőgazdaság az élelmiszerárak elszabadulásához, a termőföld tönkretételéhez, régi és új betegségek elterjedéséhez vezet. A megoldást az agrárökológia jelenti – állítja az indiai sztárgondolkodó.
A világ élelmiszer-ellátása mély válságban van, és a hozzáértők szerint ez csupán a kezdet. Vandana Shiva ünnepelt indiai környezetvédő szerint a krízisnek rendszerszintű oka van, s a problémák mögött húzódó legfontosabb tényező a globalizált ipari mezőgazdaság. Who Really Feeds the World? (ki táplálja valójában a világot?) című könyvében arról ír, hogy nagyon is lehetséges egy olyan új élelmezési modell létrehozása, amely egyszerre tartja egészségesebben az embereket, erősíti a kistermelők szerepét, és ápolja a biológiai sokféleséget. Hogyan?
Fotó: Brain Bar
Shiva alapjaiban vitatja azt a hipotézist, hogy az emberiség lélekszáma mellett feltétlenül szükség van az ipari mezőgazdaságra. Kiinduló állítása, hogy minden ellenkező híresztelés ellenére a hagyományos kisgazdaságok hektáronként több élelmiszert termelnek, azaz hatékonyabbak, mint a nagy mezőgazdasági szereplők – s hogy jelenleg is a helyi termelők élelmezik a világ népességének 70 százalékát. Szerzőnk meggyőződése, hogy a 21. században választanunk kell a kizsákmányolásra épülő agráripar és az emberléptékű agrárökológia gyakorlata között. „Ez élet-halál kérdés.”
Az író, festő- és előadóművészt, a Budapesti Református Cigány Szakkollégium vezetőjét egyebek mellett a romapasztorációról, Krisztus cigány hangjáról, a pokolról és az isteni fényről kérdeztük. Interjúnk.
Efféle könyveket nem lehet csak úgy elolvasni. Lehet vele haladgatni persze az elejétől a vége felé, de ezzel a „normális” olvasási metódussal előbb-utóbb zsákutcába jutunk. A linearitással itt nem megyünk semmire. Győrffy Ákos írása.
Szabadfi Szabolcs által a Highlights of Hungary díjra jelölt könyv egyedülálló krónika. A Szőlő Jövésnek Könyve nem csupán városi dokumentum, hanem az évszázadok lenyomata.
A Nyugat soha nem érzékelte, hogy a saját kultúrája veszélyben lenne, ellentétben velünk – mondta Tuzson Bence igazságügyi miniszter az MCC Hunyadi Szalon rendezvényén.
Az AI Summit 2025 első napján a mesterséges intelligencia magyar jövője került a fókuszba. Palkovics László új magyar MI-stratégiát, Nagy Márton 68 milliárdos tőkeprogramokat jelentett be. Az előadások az egészségügytől az űriparig mutatták be az MI átalakító erejét, miközben a kkv-k digitalizációja és a társadalmi kihívások is terítékre kerültek.
p
0
0
0
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!