A jövő az archaikus gazdálkodásé

2022. szeptember 28. 18:28

Böszörményi-Nagy Gergely
A globális ellátási láncba szerveződő, iparosodott mezőgazdaság az élelmiszerárak elszabadulásához, a termőföld tönkretételéhez, régi és új betegségek elterjedéséhez vezet. A megoldást az agrárökológia jelenti – állítja az indiai sztárgondolkodó.

A világ élelmiszer-ellátása mély válságban van, és a hozzáértők szerint ez csupán a kezdet. Vandana Shiva ünnepelt indiai környezetvédő szerint a krízisnek rendszerszintű oka van, s a problémák mögött húzódó legfontosabb tényező a globalizált ipari mezőgazdaság. Who Really Feeds the World? (ki táplálja valójában a világot?) című könyvében arról ír, hogy nagyon is lehetséges egy olyan új élelmezési modell létrehozása, amely egyszerre tartja egészségesebben az embereket, erősíti a kistermelők szerepét, és ápolja a biológiai sokféleséget. Hogyan?

Shiva alapjaiban vitatja azt a hipotézist, hogy az emberiség lélekszáma mellett feltétlenül szükség van az ipari mezőgazdaságra. Kiinduló állítása, hogy minden ellenkező híresztelés ellenére a hagyományos kisgazdaságok hektáronként több élelmiszert termelnek, azaz hatékonyabbak, mint a nagy mezőgazdasági szereplők – s hogy jelenleg is a helyi termelők élelmezik a világ népességének 70 százalékát. Szerzőnk meggyőződése, hogy a 21. században választanunk kell a kizsákmányolásra épülő agráripar és az emberléptékű agrárökológia gyakorlata között. „Ez élet-halál kérdés.”

Ez a cikk csak előfizetéssel rendelkező olvasóink számára elérhető. Ha van érvényes előfizetése, jelentkezzen be!

Bejelentkezés