„Ez álmaim építészete” – Fudzsimoto Szú a Magyar Zene Házáról

2022. szeptember 25. 14:01
A városligeti Magyar Zene Házát a világ építészetének egyik feltörekvő sztárja, a japán Fudzsimoto Szú tervezte. Az alkotó most Budapesten járt és először látta élőben az elkészült, máris a magyar és nemzetközi látogatók tömegét vonzó művét. Interjúnk!

Valóban első alkalommal látja élőben a terveiből született Magyar Zene Házát?

Így van, a Covid-korlátozások miatt nem tudtam eljutni az épület megnyitójára, most látom először. És azt kell, hogy mondjam, sokkal jobb lett, mint amilyennek a képekről és videókról láttam. És a legcsodálatosabb azt látni, hogy az emberek miként vették birtokba az épületet: ide jönnek, sétálgatnak, beszélgetnek, élvezik és használják a helyszínt. Tudja,

én olyan helyeket szeretek teremteni, amik az embereket szolgálják, nekik épülnek,

hogy a legkülönbözőbb módokon használják aztán őket. Izgalmas ennek megvalósulását látni.

És itt interjúnk előtt épp azt láthatta, ahogy gyerekkórus énekel a szabadtéri részen, az őszi napfényben.

Ez csodálatos, nagyszerű. Ezért terveztem ezt az épületet.

Ha végiggondol eddigi saját munkásságán, épületei során, hol helyezi el közöttük a Magyar Zene Házát?

Számomra

ez az egyik legfontosabb alkotásom.

A filozófiámban nagyon fontos az építészet és a természet kölcsönhatása, együttműködése. A Magyar Zene Háza pedig kifejezetten erről szól, be tudja mutatni ezt. Gyönyörű zöld környezet veszi körbe, miközben átmeneti tereket teremt, félig nyitottan a park felé, de közben védve is a tető által. Ez álmaim építészete.

Ön japán építész, ott nőtt fel és tanult: s a japán építészeti és kulturális hagyományok nagyon jellegzetesek és erősek.

Valóban hatalmas hagyományról van szó. És igaz az, hogy tradicionálisan is nagyon fontos volt benne a természet és az építészet, a természet és az emberi tevékenységek kapcsolatrendszere, összhangja. Ez nagyon gazdagon megjelent a japán kultúrában. A belső és külső világ közötti átmeneti terek képzése is nagyon fontos a hagyományos japán építészetben. Itt, a Magyar Zene Háza nyitott előterében ülve is láthatjuk, hogy erről van szó, ezt a helyet a japán kultúra ihlette. Ugyanakkor természetesen e nagy park, a Városliget hagyományai is fontos szerepet játszottak az épület tervezése során, tehát

a magyar és a japán tradíciók egyaránt hatottak az épületre.

 

Építészetfilozófiai nézeteit a Primitive Future nevű kiáltványban fogalmazta meg. Mi a gondolatrendszerének a lényege?

A Primite Future-ban azt igyekeztem megfogalmazni, mi a jövő, mi a legjobb jövőkép. És

az biztos, hogy a jövőnk nem állhat csak tárgyakból, mesterséges környezetekből.

A jövőnek a természet és az emberi létezés alapjainak kölcsönhatásaira kell épülnie – a primitív itt az elsődlegest, ősit, alapvetőt jelenti. Az építészetnek is a természettel összhangban kell működnie, hogy élhető környezeteket teremtsünk, ahol emberi életünk alapjait is megélhetjük, nyitottan és örömtelien. Emiatt kell gondolkodásunkban visszatérni az emberi lét primitív alapjaihoz, és ezzel jövőképessé válni.

Pár éve azt mondhatták volna sokan, hogy utópisztikus a gondolkodása – de két év világjárvány és globális válságjelenségek sora után mintha érvényesebb lenne a filozófiája, mint korábban.

Így gondolom én is. És a jövőben még fontosabbá válik az effajta gondolkodás. A természet és az építészet, a környezet és a mesterséges tárgyak kapcsolati rendszeréről kell gondolkodnunk. Lehet, hogy egyre több digitális dolog vesz körbe minket, de különösen a Covid-járvány lezárásai miatt fel kellett, hogy ismernünk, mennyire fontos az emberek közötti közvetlen kommunikáció, és az emberek kapcsolata a valódi környezethez, a természethez.

Honnan jött az inspiráció ehhez az épülethez?

Egyrészt ebből a gyönyörű parkból, a Városligetből, másrészt pedig az épület rendeltetéséből, a zene házának víziójából: a zenei kiállítás, az előadások, az oktatás. Miután megnyertem a pályázatot, egy nagyszerű csapattal tudtam együtt dolgozni, a megrendelőktől a kivitelezőkig.

Szinte egy család voltunk: a magyar emberek barátságosak, melegszívűek,

így szerencsésnek mondhatom magam, hogy ilyen atmoszférában dolgozhattunk az épület megvalósulásig.

 

Mi volt az ihlet magja, amiből a tervek megszülettek? Egy szimpla zenepavilon talán?

A helyszín maga: egy nyitott térség, ahol az emberek szabadon sétálgatnak, és ahol az emberek maguk inspirálódhatnak a zene világa által. És megszületett egy az embereknek és a zenének szánt hely.

Mennyire volt fontos ön számára a Liget Budapest filozófiája, hogy az épülete mennyire fog beleilleni a Városligetbe?

Nagyszerű víziók születtek a Városliget számára, sokszínű kulturális programokkal és projektekkel ebben a gyönyörű parkban. A történelmitől a kortárs dolgokig sok minden megvalósul itt. Örülök, hogy a park teljesen nyitott a közönség számára, a nyitottság egy fontos eleme ennek a projektnek. A Magyar Zene Háza a Városliget központi helyére került: ez egy meglehetősen kortárs épület, mégis tisztelettel viseltetik a történelmi hagyományok és a Liget Budapest víziói iránt.

Volt alkalma egyébként körülnézni Budapesten, hogy megismerje a város építészeti hagyományait?

Igen. Egyrészt fontosak az egyedülálló, egyedi nagy épületek, amik csodálatosak. Másrészt viszont

Budapest egész belvárosa egyfajta élő múzeum,

ahol megmaradt a régi idők atmoszférája. Fontos volt, hogy megmaradtak a régi házak tömegei, ez teszi Budapestet különlegessé, és ez őrizte meg az előző századforduló szellemiségét a jövő számára.

Összesen 29 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés