Leszavazták a szélsőbalos alkotmánytervet a chileiek

2022. szeptember 15. 14:26
A világ legprogresszívebbnek szánt, legbalosabb alkotmánytervezete volt a chilei, amit a választók most kidobtak az ablakon. A népszavazás nagy siker a chilei jobboldal számára, egyben reményt is ad a latin-amerikai jobboldalnak.

Nyitókép: Gabriel Boric az elnöki beiktatása utáni sajtótájékoztatóján 2022. március 14-én (Martin BERNETTI / AFP)

 

Chilében 62-38 százalékos arányban utasították el a baloldal új, radikális alkotmánytervét a minapi népszavazáson.

A hatalmas elutasítottság kétszerese volt annak, mint amit a közvélemény-kutatók előre mértek.

Az ország elnöke tavasz óta a szélsőbaloldali, egyébként délszláv származású, metálrajongó, tetkós Gabriel Boric, aki most menesztett is hat minisztert – többnyire fiatalabb, radikálisabb politikusokat, akiket tapasztaltabb középbalos politikusokkal váltott  fel, ezzel is reflektálva arra, hogy az elutasított alkotmánytervezet túl messzire ment.

A chilei kormány azért akar új alkotmányt, mert a mostani 1980-ban, Augusto Pinochet jobboldali autokrata uralma idején lépett hatályba – habár azóta hatvanszor módosították. 1991-ben majdnem új alkotmányt készült, de végül csak a mostanit reformálták meg. 2020 októberében pedig arról szavaztak a chileiek, hogy szeretnének egy új alkotmányt, amit a nép által választott testület szövegezne meg. Hogy ki legyen az a 155 alkotmányozó, arról újra szavaztak, 2021 májusában.

A testület utána egy év alatt szövegezte meg az alkotmánytervezetet, de hiába: 2022. szeptember 4-én nagy többséggel elutasították a chileiek.

Az alkotmánytervezet szekuláris államként és közvetlen részvételi demokráciaként határozta volna meg Chilét. A család mint a társadalom alapja kikerült volna belőle, de belekerült volna mindenféle alternatív (LMBTQ) „családforma” elismerése és egyenlősége. Az embereket egyenlőnek határozta volna meg még a természettel való kapcsolatukban is.

Számos testületben bevezették volna a kvótákat: a választott testületekben kötelező lett volna a fele nő-fele férfi arány, a választási listákat pedig mindig nőnek kellett volna vezetnie, és a szexuális életmódkisebbségek nagyobb képviseletére is biztatott volna.

Az alkotmánytervezet leghosszabb fejezete a második volt, ami majd' hatvan jogot deklarált volna.

Többek közt a deklarálta volna a „gyermekek és kamaszok progresszív autonómiához” való jogát; a személyiség „teljes kifejlődéséhez” való jogot; a szabad és erőszakmentes környezethez való jogot, különös tekintettel a genderkisebbségekre; deklarálta volna a „neurodiverzitás tiszteletét”; a jogot a „tisztes öregkorhoz”; a „tisztes lakhatáshoz”; az „ételszuverenitáshoz”; a fogyasztáshoz és annak tiszteletéhez; a jogot a közösségi médiaplatform létrehozásához; a jogot a digitális összeköttetéshez, számítógépbiztonsághoz, az erőszakmentes digitális térhez; a jogot a pihenéshez; a kulturális és művészeti részvételhez; a jogot az olvasáshoz; a természet regenerációjához; az egészséges és kiegyensúlyozott környezethez; a tiszta levegőhöz.

Magdalena Moncada, José Antonio Kast 2021-es chilei elnökjelölti kampányának vezetője a Postliberal Order című portálon azzal kommentálja az új alkotmányt, hogy örökre tönkretette volna hazáját. Mint írja: míg 1970-ben a chileiek 85 százaléka élt szegénységben, 1990-ben, Pinochet uralmának végére ez 45 százalékra esett, majd 2018-ra 8 százalékra.

Moncada szerint a jobboldal azt remélte, hogy pusztán liberális gazdaságpolitikával, a jólét megteremtésével el lehet hárítani a baloldali forradalmi álmokat – de ez téves elképzelés volt:

„a gazdasági virágzás nem fogja megmenteni a nyugatot a zajló forradalomtól”.

A terrorista akciók száma megnövekedett, a vallásosság erősen csökkent, a baloldal pedig Chilében is megtalálta a különböző életmód-kisebbségeket.

Mint írja: „az új alkotmányból a család minden, a társadalom alapegységeként való említését eltávolították volna, eközben mindenféle családformákat legitimnek nyilvánítottak volna. A korlátozás nélküli abortusz alkotmány jog lett volna; akárcsak az eutanázia; a transzidentitáshoz való jogot nem lehetett volna megkérdőjelezni vagy megtagadni, még virtuális magánterekben sem. Az új alkotmány genderparitást vezetett volna be kvótákal minden állami szervnél, és minden választásnál, legyen az országos vagy helyi. Az új alkotmány plurális nemzetiségű országot képzelt volna el, ezzel véget vetve Chile nemzeti egységének, és ez az őslakosok érdekében megosztottságot és faji diszkriminációt jelentett volna. Korlátozta volna a hadsereg lehetőségeit a terrorizmus ellen való fellépésben.”

Összességében Moncada szerint

az új alkotmány „valóban őrült, megosztó és ideológiai alkotmány” lett volna.

Noam Titelman, az elnök szélsőbaloldali Frente Amplio mozgalmának egyik alapítója, közgazdász azzal kommentálta a dolgot a Nueva Sociedad című lapban, hogy a baloldali alkotmányozók nem törekedtek a kompromisszumra akkor sem, amikor nem volt meg az elég támogatójuk egy-egy kérdésben, és mindenképp „maximalista”, a világlátásuk egészét tükröző alkotmánytervezetet akartak letenni az asztalra.

Farkas Vajk, az Alapjogokért Központ nemzetközi igazgatója a Mandinernek kifejtette: az alkotmányozási folyamattal valójában az volt a célja a chilei vezetésnek, hogy lecsillapítsa a 2019-20-as, az egész országon végigsöprő elégedetlenség és zavargás hullámot. Ezek idején vált ismerté az újmarxista Boric is, akit azóta az ország elnökévé választottak.

Az alkotmányozás viszont több sebből vérzett. Egyrészt az alkotmányozó gyűlés összetétele sem volt reprezentatív, a példátlanul hosszú alkotmánytervezet pedig tele volt baloldali elemekkel, és nem utolsó sorban az ország működőképességét is veszélyeztette volna azzal, hogy tisztázatlan jelentésű többnemzeti állammá alakítja Chilét.

A chilei társadalom szeretne új alkotmányt, de nem ilyet – kérdés, végül sikerül-e új alkotmányt elfogadtatni.

A népszavazás nemcsak nagy siker a chilei jobboldal számára, egyben reményt is ad a latin-amerikai jobboldalnak.

A latin-amerikai politikai inga jelenleg baloldalra leng ki, de a korábbiaknál sokkal jobban. A legtöbb ország a térségben egymás után vörösödött be és vették át a kormányrudat az újmarxista, sokak szerint a drogkartellek által is támogatott Sau-Paulo Fórumhoz tartozó baloldali kormányok. Hosszú idő után ez az első komoly jobboldali siker a térségben. A következő nagy összecsapás október 2-án lesz Brazíliában, ahol kérdés, hogy a brazil Trump, a Magyarországgal jó kapcsolatokat ápoló Jair Bolsonaro meg tudja-e tartani az elnöki széket vagy visszatér a korrupció miatt korábban börtönre ítélt baloldali Lula da Silva.  

Összesen 17 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés