Vöröslik Amerika

Kísértet járja be Amerikát, a kommunizmus kísértete – akár így is összefoglalhatnánk az utóbbi néhány év amerikai politikai fejleményeit. Nem elsősorban az Egyesült Államok baloldalának radikalizálódására kell gondolni, ennél sokkal szembetűnőbb folyamatok zajlanak az USA-tól délre. Az utóbbi négy-öt évben lassan, de biztosan bevörösödött Latin-Amerika. Nincs abban semmi különös, hogy a térség több országában egyszerre változnak a politikai trendek, a konzervatív kormányokat baloldaliak váltják, és fordítva. Azonban Latin-Amerika mostani balratolódása markánsabb, több országot érint, és a bal szélre tart. Arról nem is beszélve, hogy könnyen alakulnak diktatúrává – mint Venezuelában, Nicaraguában –, jobboldali diktatúra pedig jelenleg nincs a kontinensen.

A leginkább figyelemfelhívó események a közelmúltban történtek. Kolumbiában június 19-én tartották az elnökválasztás második fordulóját, s a baloldali-szélsőbaloldali-őslakos csoportokból álló összefogás jelöltjeként Gustavo Petro aratott győzelmet. Petro korábban Bogotá polgármestere, még korábban pedig a szocialista alapon szerveződött, Április 19. Mozgalom (M-19) nevű gerillacsapat aktivistája volt. A csoport legemlékezetesebb cselekedete a bogotái legfelsőbb bírósági épület 1985-ös ostroma volt. Gustavo Petro a megválasztása utáni héten már egyeztetett is Nicolás Maduro venezuelai elnökkel a két ország közötti, jelenleg igen fagyos kapcsolatok felmelegítéséről. Sok elemző borítékolja, hogy Kolumbia Venezuelához hasonló útra tér majd.

Hogy miért figyelemfelhívó Petro győzelme? Mert Kolumbiát eddig konzervatív-liberális politikusok vezették, s most először került baloldali elnök az ország élére, ráadásul olyan, aki kötődik a São Paulo-i Fórumhoz.