hiszen csak azok a betegek kerülnek kórházi ellátásba, akiknél ez valóban indokolt.
Az új sürgősségi-ügyeleti ellátás célja, hogy a betegek az állapotukhoz igazítva a legmegfelelőbb ellátást kapják, és ehhez a lehető legkönnyebben férhessenek hozzá. A központi irányítás lehetővé teszi, hogy ha valakinek egészségügyi akut problémája van az éjszaka közepén, vagy hétvégén, ne kelljen azon gondolkodnia, melyik az az ellátási szint, ami számára a legalkalmasabb, és milyen számot is hívjon. Egyszerűen tárcsázza a központi telefonszámot, amit nem egy diszpécser, hanem egy mentésirányító vesz fel, aki protokolloknak megfelelően kiválasztja a legmegfelelőbb segítségnyújtási módot a telefonálónak. Ha mondjuk a beteg 37,3 fokos hőemelkedéssel küzd és nincs egyéb komolyabb baja, akkor elegendő lehet, hogy a mentésirányító csak telefonon keresztül ad tanácsot, illetve arra kéri a beteget, hogy másnap keresse fel háziorvosát. Ha nagyobb a probléma, a mentésirányító ügyeletet küld a beteghez, ha még ennél is sürgősebb az eset, azonnal mentőt, rohamkocsit vagy akár mentőhelikoptert riaszt hozzá. A lehetőség, hogy a beteg bemenjen az ügyeletre, egyébként továbbra is adott. Egyszerű tehát: a beteg csak tárcsázza a számot, elmondja a panaszait, a mentésirányító pedig a protokoll szerint dönt, milyen segítség kell a betegnek.
Senkinek nem kell amiatt aggódnia, hogy a mentőtisztek, felsőfokú végzettségű APN szekemberek kevésbé tudnák ellátni ezt a feladatot,
mint az orvos végzettségű kollégák – hangsúlyozza Győrfi. A mentőtiszt felsőfokú végzettségű szakember, aki diplomáját kifejezetten sürgősségi ellátásból kapta. Az elmúlt egy év és a betegek visszajelzései egyértelműen azt mutatják, hogy feladatukat nagyon jól el tudják látni a mentőtisztek és a szintén felsőfokú végzettségű APN ápolók. „Állandó telekonzultációs lehetőség áll rendelkezésre, és ezeket fejleszteni is fogjuk. Ma már sok olyan informatikai megoldás – például receptírás az EESZT-be – létezik, aminek köszönhetően az orvosnak nem feltétlenül kell a betegágy mellett lennie” – hangsúlyozza a kommunikációs vezető.
Győrfi arra a kérdésünkre nem tudott válaszolni, hogy az ország más megyéiben kiterjesztik-e ezt az egységes sürgősségi rendszert, ha igen, mikor – mint fogalmazott – cikkek már születtek ennek kapcsán, de gyakorlati döntés még nem. Mindenesetre ő indokoltnak és megvalósíthatónak tartaná, mint mondta, „hátrányát nem, de előnyét viszont annál inkább láttuk a betegek és a hatékony ellátásszervezés szempontjából is”. Hozzáfűzte: mindenesetre Hajdú-Bihar megyében marad az új sürgősségi ügyeleti rendszer, mivel bebizonyította létjogosultságát.