Újra repülhetünk Budapestről Kolozsvárra

Nyitókép: Magyar repülőgép a kolozsvári Szent Mihály templom fölött 1941-ben (forrás: Fortepan / Vojnich Pál)

Komoly érdeklődéssel figyeli a kolozsvári – vagyis a marosvásárhelyi után a második legnagyobb, mintegy ötvenezres külhoni – magyar közösség, vajon tényleg elstartolnak-e az Air Connect nevű román repülőtársaság gépei az ígért október közepi időpontban, helyreállítva a megszakadt Budapest-Kolozsvár légi kapcsolatot.

A magyar repülés és Kolozsvár története a messzemenőkig összefonódik: a kolozsvári tudományegyetem rektora, Martin Lajos 1895-ös évnyitó beszédében, amikor még csak az igazán megszállottak hittek abban, hogy az ember egyszer gépmadárral hasítja az eget, már a „korábban soha nem tapasztalt mértékű” forgalomról beszélt, ami a levegőben fog megvalósulni.

Az egykori ’48-as önkéntes, a rakétatechnika úttörője sajnos már nem érhette meg víziói megvalósulását. A magyar aviatikusok egyébként is szép számmal valók a tágabb értelemben vett Erdélyből, különösen Aradról, ahol egyébként az Osztrák-Magyar Monarchia tíz repülőgépgyárának egyike működött: az idevalósi Némethy Emil és Őry Huba neve talán kevésbé ismert, mint a megyéjükbeli Asbóth Oszkáré.

Zuhanórepülésben

Már

hogy Kolozsvárott – pontosabban a szomszédos, azóta a városba olvasztott Szamosfalván – katonai repülőteret létesítsenek:

Kolozs vármegye alispánja dörgedelmes hangú levelet kapott az év decemberében a császári és királyi hadügytől, miszerint, mivel barátságos úton nem kapta meg a hadsereg a kiszemelt területet, ezúton rendelkeznek arról, hogy a területet át kell engedni. Erdély fővárosába azonban alig egy év múlva bevonult a megszálló román hadsereg, a repülőtér tényleges kiépítése pedig már csak az impériumváltást követően valósulhatott meg.

Persze a repülőtér ebben az időszakban egy széles mezőt jelentett, eleinte pedig csak (román) katonai funkciót látott el. Furcsamód a balesetekből sem volt hiány a repülőtéren: 1924 júniusában Oliver Muciu (vagyis, ahogy a Brassói Lapok ekkor még írta: Muciu Olivér) hadnagy és káplárja zuhant le napi rutinrepülésük során, szinte pontosan egy évre rá egy letört balszárny okozta szintén két katona vesztét, s pár hétre rá ugyancsak lezuhant egy gép – ezen egy bizonyos Szabados nevű asztalos is utazott. De volt hasonlóra példa 1932-ben, 1934-ben és 1937-ben is, ’38-ban két katonai gép ütközött össze, s azután zuhant le, 1938-ban az innen felszálló három gépet csapott földhöz a vihar –

1928. augusztus 15-én aztán leszállhatott az első polgári gép is a kolozsvári repülőtéren (nemzetköziségről ekkor még szó sem volt), heti két-három alkalommal jött-ment Bukarestből a repülő Kolozsvárra s vissza.

Nagy feltűnést keltett Károly román király 1930 júniusi hazatérése, amelyet repülőgépen bonyolított, s Kolozsvárott szállt először le az országban. Nemzetközi repülőtérnek 1933-ban nevezték ki, majd a repülőteret rendesebben is kiépítették.

A második bécsi döntést követő visszacsatolással végre

1940 őszén. A menetidő ekkor egy óra harmincöt perc volt Budapestről Kolozsvárra.

Az Air Connect kötné össze Kolozsvárt Budapesttel

A betonkifutók már a „kis magyar világ” idejéhez köthetőek, majd jöttek a szovjetek, velük visszatértek a románok, és sokáig szó sem lehetett arról, hogy az akkor még a betelepítések ellenére is magyar jellegű városba Budapestről vendégek érkezhessenek.

egészen a rendszerváltásig, pontosabban a Gheorghe Funar polgármester miatt késlekedő kolozsvári rendszerváltásig.

Üzletileg is megérheti

Az Avram Iancu nevét viselő légigkikötő egyébként viszonylag hamar virágzásnak indult (nemrég a kétmilliós utasszámot közelíti), a Budapest-Kolozsvár járat pedig 1998-ban állt helyre a TAROM román légitársaságnak köszönhetően, s 2003-ban ez volt a második legnépszerűbb járat, lévén Budapest közelebb van Kolozsvárhoz, mint Bukarest, s ekkortájt hasonló vagy jobb összeköttetései voltak Európa nagyvárosaiba.

Néha azonban közbe szólt az élet: a 2008-as válság után egy ideig nem volt elég fizetőképes utas a 180 fős gépek megtöltéséhez, 2012-ben pedig a MALÉV ment csődbe. Majd a vonal számára szerencsés időpontban bekövetkezett a marosvásárhelyi repülőtér felújítása 2013-ban, ami miatt a budapesti utasok a vásárhelyi helyett a kolozsvári repülőtéren szállhattak le, s ez az állapot maradt 2018-ig.

Majd négy év szünet után most, augusztus 27-én jött a hír, hogy újraindul a közlekedés, méghozzá

s a menetidő is csaknem ugyanannyi lesz, mint az 1940-es magyar gépeknek: Budapest és Kolozsvár között egy óra tizenöt perc, az ára pedig 50 euróról indul.

Hogy miért a román Air Connect döntött úgy, hogy újraindítja a járatokat, és miért nem egy magyar – például az alapítása folytán annak számító WizzAir – remek kérdés, fel is tettük az illetékeseknek, mire a pinklogós légitársaság az alábbiakat válaszolta:

„A Wizz Air folyamatosan figyelemmel kíséri az utasigények és a piac változásait, és a lehető leggyorsabban reagál is ezekre. Ennek fényében hozza meg a járatmódosításokkal kapcsolatos döntéseket is, melyek egyes esetben hálózatbővítéssel, máskor járatok megszüntetésével járnak. A Budapest-Kolozsvár járat esetén is folyamatosan vizsgáljuk az utasigényeket, és természetesen nem zárkózunk el egy jövőbeli járatindítástól sem, hiszen a Wizz Air egyik legfontosabb célja, hogy minél több ember számára tegye elérhetővé a repülést” – fogalmaz a magyar központú társaság.

„Igen, ezt mi is meghallgattuk tőlük, hogy bár értik az eszmei értékét a járatnak, de nem szentimentális indokok alapján indítanak új repülőjáratokat, hanem kőkemény üzleti szempontok szerint” – avat be tapasztalataiba Antal Géza megyei tanácsos, a Kolozs megyei RMDSZ ügyvezető elnöke, aki – a szolgáltatás újraindítását tervező légitársasággal összhangban – úgy véli, mindenképpen üzletileg is megéri a vonal újraindítása.

Ő maga már évek óta sürgeti ezt, az érzelmi okok mellett amiatt is, mert egyébként a megyei önkormányzat tulajdona a repülőtér; köszönetet is mond a repülőtér vezetőségének, amely nem zárkózott el a lehetőségtől, annak ellenére sem, hogy egy viszonylag kezdő légitársaság jelentkezett be a vonal üzemeltetésére.

Mint a megyei tanácsos rámutat,

ami repüléssel, ki- és becsekkolással együtt már karcolhatja az öt-hatórás autóutat, amivel még számolni lehet, ha az ember a négy kereket választja; és akkor a vonatról nem is érdemes szót ejteni, ami amúgy olcsó utazási mód (17 eurótól kapható rá jegy Kolozsvárig), viszont tízórás maga az út. Így ez volt az egyetlen életképes alternatíva, hogyan fogják fenntartani az Air-Connect projektjét.