Új hidegháború: így szankcionálja 2014 óta a Nyugat Oroszországot

2022. augusztus 16. 20:00
A Krím 2014-es elfoglalása jelentette a valódi töréspontot Oroszország és a Nyugat viszonyában: az egymást követő szankciók azóta fokozódnak a szembekerült felek között, különösen az ukrajnai orosz agressziót követően.

Oroszország mint a NATO tagja? Egy immár letűnt korban, 2000 környékén még ez sem volt elképzelhetetlen opció. Putyin orosz elnök Oliver Stone-nak anekdotázott erről: „Emlékszem egyik utolsó találkozómra Clinton elnökkel, amikor még ő volt az elnök. Moszkvába érkezett, és én beszélgetésünk közepette azt mondtam: »Nos, meg lehetne nézni egy olyan variációt, hogy Oroszország belépne a NATO-ba.« Clinton erre azt felelte, nem vagyok ellene” – idézte fel Putyin. Hozzátette, hogy abban a pillanatban „az egész amerikai küldöttség ideges lett”.

A szerencsésnek ígérkező pillanat gyorsan elmúlt. Oroszország a csecsenek elleni, az Egyesült Államok az őt ért terrorizmus elleni háborúval kezdett el inkább foglalkozni. Míg Washington a történelemben példátlan unipoláris világrend megőrzésén ügyködött, a putyini Oroszország a jelcini évek után igyekezett meghatározni, majd pedig visszaerősíteni helyét és szerepét a posztszovjet korszakban.

Mint ismeretes, az elején még a Nyugat felé tapogatózó Putyin és a nyugatiak között az első nagy töréspont a 2008-as grúziai háború volt,

ami új platformra helyezte az addig még meglehetősen szívélyes, partneri viszonyokat.

 

A Krím-töréspont

A szembefordulás éve a Majdan és a Krím megszállását elhozó 2014 volt. Oroszország nyílt területfoglaló katonai hadműveleteire megszülettek az első nyugati szankciók – amiknek újabb hullámait az ukrajnai orosz agresszió hozta magával.

2014. március 6-án Barack Obama akkori amerikai elnök nemzeti szükségállapotot, és ezzel kapcsolatban szankciókat rendelt el. Olyan személyekre vetett ki szankciókat – köztük utazási tilalmat és amerikai érdekeltségek befagyasztását –, akik a Krím kapcsán Washington szerint „aláásták az ukrajnai demokratikus folyamatokat és intézményeket”, és az ukrán kormány felhatalmazása nélkül jártak el.

Pár napra rá, március 17-én az Egyesült Államok, Kanada és az EU újabb speciális szankciókat fogadtak el, közvetlenül a krími népszavazás után, amely legalábbis Moszkva szerint érvényes döntés volt a Krím Ukrajnától való függetlenedéséről. Az EU szankciója kitiltotta mindazok belépését az Európai Unió területére,

akik felelősek voltak Ukrajna területi integritásának aláásásáért.

2014 áprilisában az Európa Tanács felfüggesztette Oroszország delegációjának szavazati jogát, s ebben a hónapban mind az USA, mind az EU további pénzügyi és utazási szankciókat vetett ki újabb orosz személyekre.

Ezen év júliusában tranzakciós tilalmat vezetett be az Egyesült Államok a Rosznyeft és a Novatek energiacégekre, valamint a Gazprombank és a Vnyesekonombank pénzintézetekre. Megint csak pár napra rá az EU is követte az újabb szankciós hullámot, további személyek és cégek ellen intézkedve. Július 31-én a fegyverkereskedelem területén rendelt el az EU újabb szankciókat Oroszország ellen, de az olajipar és a pénzügyek terén is születtek korlátozások európai részről.

2014 szeptemberében az Egyesült Államok újabb orosz bankokra, fegyvercégekre és olajtársaságokra vetett ki szankciókat. Joe Biden akkor amerikai alelnökként kifejtette:

„Nem akarjuk, hogy Oroszország összeomoljon. Azt akarjuk, hogy sikeres legyen. De Putyinnak döntenie kell.” 

Ez év decemberében az EU és az USA a krími területtel szemben fogadott el szankciókat. A krími fejlemények miatti szankciók még 2015-ben is folytatódtak. Februárban az EU több mint 150 személyre és 37 cégre terjesztette ki a büntetőintézkedéseket.

 

Az ukrajnai háború következményei

Miután Oroszország 2022. február 24-én megtámadta Ukrajnát, elindultak a szankciók újabb, máig tartó hullámai.

Az orosz központi bank számára elérhetetlenné tették mintegy 400 milliárd dollárnyi értékű tartalékait, s az EU számos orosz politikusra és oligarchára vetett ki szankciókat. A francia pénzügyminiszter szerint akár ezermilliárd dollárt is kitesz a szankciók által befagyasztott orosz vagyon értéke.

Március 8-án Joe Biden elnök betiltotta az orosz olaj, gáz és szén behozatalát az Egyesült Államokba.

Időközben a britek is léptek: London befagyasztotta minden nagyobb orosz bank, valamint orosz oligarchák nagy-britanniai vagyoneszközeit, a büntetőintézkedésekkel sújtott személyek nem utazhattak be onnantól az országba, emellett a brit kormány megtiltotta, hogy brit állampolgárok és vállalatok bármilyen üzleti kapcsolatra lépjenek velük.

Ekkor merült fel az, hogy a nemzetközi fizetési SWIFT rendszerről lekapcsolják Oroszországot – első körben több nagy orosz bankot zártak ki a rendszerből. Február 28-án egy addig példátlan lépéssel Svájc is befagyasztott számos orosz vagyonelemet, csatlakozva az EU szankcióihoz, és így tett Monaco is. Március 2-án a Visa, a Mastercard és az American Express letiltotta az orosz bankokat a rendszereikről.

Az Egyesült Államok aztán exporttilalmat rendelt el, amivel azt célozta, hogy Oroszország ne férjen hozzá high-tech hardver- és szoftvertermékekhez. Az EU újabb szankciókat fogadott el a technológiai transzferek, az orosz bankok és orosz vagyontárgyak ügyében.

Elkezdődött az orosz oligarchák jachtjainak lefoglalása is a francia, német, brit, holland, görög, olasz és spanyol vizeken.

2022 júniusára, mint ismeretes, az Európai Unió részlegesen megtiltotta az orosz olaj importját az EU-ba. 

 

A következmények

A szankciók hatékonyságáról mostanában és várhatóan a közeljövőben is éles viták folynak, amikről lapunkban is napról napra beszámolunk. 

Igaz, hogy a szankciók hosszú sora recessziót okoz Oroszországban, és főleg a minőségi termelésben, s ezzel az orosz gazdaság hosszútávú potenciáljában okoznak jelentős hátrányokat. Saját energiaforrásai és jelentős részben pont az elmúlt évek szankciói miatt fejlesztett önellátó képessége miatt viszont Oroszország alapvető működését nem veszélyeztetik a szankciók. 

Ahogy Kohán Mátyás kollégánk írta minapi cikkében: „a szankciók az európaiakkal ellentétben az oroszok többségétől nem azt veszik el, amijük van, hanem azt, amijük lehetne”.

Egy elhúzódó háború miatt megmaradó, és esetleg tovább szigorodó szankciós rezsim nyomán az várható tehát, hogy

Oroszország gazdasága, és ezzel az orosz társadalom életminősége hanyatlani fog

– miközben az ország alapjai nem rendülnek meg. 

Az ellenben tény, hogy az eddig elfogadott szankciók nem állították meg az orosz hadsereget, s ha minden kötél szakad – márpedig rengeteg kötél, összekötő szál elszakadt az elmúlt hónapokban –, az orosz energiafegyver még mindig bevethető Moszkva részéről a neki kitett ellenfelekkel szemben.

Legalábbis amíg az európai energiabehozatal most zajló, extrém gyors és szerteágazó diverzifikációja, az orosz energiaforrásokról való nagymértékű leválása meg nem történik. 

Az ismert, ősi diplomáciai bonmot, miszerint „Oroszország soha nem olyan gyenge, mint amilyennek látszik, és soha nem olyan erős, mint amilyennek látszik”, úgy tűnik, hogy a 21. században is igazolódni fog.

 

Nyitókép: Vlagyimir Putyin és Barack Obama 2016-ban: messze túl a barátságon (Fotó: AFP / Sputnik / Alexei Druzhinin)

Összesen 48 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

"
Legalábbis amíg az európai energiabehozatal most zajló, extrém gyors és szerteágazó diverzifikációja, az orosz energiaforrásokról való nagymértékű leválása meg nem történik.
"

Az EU még március környékén bedobta, hogy 7 év alatt le lehet válni az orosz gázról. 7 év alatt! És ez szerintem optimista.

7 évig kibírjuk összeomlás nélkül? És addig mit csinálunk? Az az elképzelés, hogy addig majd Oroszország karbatett kézzel fog várni, hogy aztán 2029-ben az EU bemutathasson nekik, hogy "basszátok meg a gázotokat!" ? Ez lenne a nagy terv?

Szerteágazó diverzifikáció, meg a nagy lófasz.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés