Mutatjuk, hogy alakul az infláció Európában

Térképen mutatja be a Világgazdaság, melyik országban hol tart a drágulás éves mértéke. 

Az első szabályszerűség a portál szerint, hogy a 10 százalék feletti infláció határa szinte tökéletesen megegyezik a valamikori kommunista tömb határaival. Néhány kivétel van: „nyugaton” kiemelkedik a spanyol infláció, keleten lefelé lóg ki Albánia, és a két számjegyű infláció tartományába került Görögország, amely ugyan szintén keleten helyezkedik el, de nem volt része a szovjet befolyási övezetnek.

A második érdekesség, hogy a keleti, 10+-os Európa-félben is elkülönül három régió. Szlovákia, Szlovénia, Horvátország, Magyarország és a Nyugat-Balkán a viszonylag mérsékeltebb inflációjú tömbben helyezkedik el, van egy ennél megdrágultabb régió, és a 20 százalék feletti „vörös” államok közé kerültek a balti köztársaságok. A három közül a lettek csak néhány tized százalékpont híján nem, de gyakorlatilag ugyanabban a régióban van az inflációjuk, mint a litvánoké és az észteké.

A harmadik szabályszerűség: az infláció mértéke egyáltalán nem függ attól, hogy az adott ország az euróövezet része, vagy saját fizetőeszközt használ. Ami azt illeti, az euróövezeti Baltikumban még magasabb az infláció, mint a nem eurózónatag közép-európai országokban. Hollandiában euróval fizetnek, Svédországban koronával, de a két országban körülbelül megegyező az éves drágulás mértéke. Az euróövezetben pedig óriásiak a különbségek: a franciák inflációja 5,8, az észteké 21,9 százalék. A saját fizetőeszközzel rendelkező Svájc inflációja ugyanakkor mindegyik országénál alacsonyabb.  A svájci frank a cseh koronához hasonlóan a kontinens egyik legjobban teljesítő devizája az idén – ami mérsékli az inflációs nyomást –, a Prágában mért inflációs ráta azonban az ötszöröse az alpesi országénak. Az eurót használó Szlovákiában gyorsabb a drágulás, mint a szomszédos Magyarországon.

Nyitóképen: Svájci frank. Illusztráció. Robert Schmiegelt / Geisler-Fotopress / dpa Picture-Alliance / AFP