Vucic egy belgrádi nagygyűlésen jelentette be a lemondását

A szerb elnök ennek ellenére a politikában marad.

A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége arra figyelmeztet, hogy bár hazánk továbbra is az ukrán gabona egyik fontos vasúti útvonala, az átrakásból, raktározásból és logisztikai szolgáltatásokból származó bevételek jelentős része már nem Magyarországon jelenik meg.

Sürgős kormányzati beavatkozásra van szükség Záhony térségében, mert Magyarország egyre kevesebb gazdasági hasznot tud megtartani az Ukrajna felől érkező áruforgalomból – jelezte a Mandinernek a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ).
Bár hazánk továbbra is az ukrán gabona egyik fontos vasúti útvonala, az átrakásból, raktározásból és logisztikai szolgáltatásokból származó bevételek jelentős része már nem Magyarországon jelenik meg
– közölte a szervezet. Az MLSZKSZ szerint célzott térségi programra, munkahelymegtartó támogatásra, versenyképességi intézkedésekre és új magyar-ukrán gazdasági megállapodásokra van szükség, hogy Záhony visszaszerezze korábbi szerepét.
A szövetség rámutatott: Záhony térsége évtizedeken át Magyarország egyik legfontosabb vasútlogisztikai központja volt. Itt találkozik az európai normál nyomtávú és az Ukrajna felől érkező széles nyomtávú vasúti rendszer, ezért a térség természetes kaput jelent Kelet és Nyugat között. Ez a szerep azonban mára meggyengült, és a folyamat már a térség vállalkozásainak pénzügyi adataiban, valamint a munkahelyek számában is látszik. Az 1980-as években a záhonyi átrakókörzet éves forgalma még elérte a 18-20 millió tonnát, a 2000-es évekre azonban 3-3,5 millió tonnára esett vissza. Az ukrajnai háború kezdetén átmenetileg nőtt a vasúti áruforgalom, mert a fekete-tengeri kikötők kiesése miatt nagy mennyiségű gabona kényszerült vasútra, ez azonban nem hozott tartós fordulatot Záhony számára.
A 2026-os adatok szerint Magyarország továbbra is az ukrán vasúti gabonaexport egyik legfontosabb nyugati iránya. Az év első öt hónapjában naponta átlagosan 55 gabonát szállító vasúti kocsi érkezett, ez éves szinten csaknem 20 ezer vasúti kocsit, nagyságrendileg 1,3-1,4 millió tonna árut jelent.
A forgalom jelentős része már normál nyomtávú vasúti kocsikban lépi át a határt, vagyis az átrakás sok esetben már Ukrajnában megtörténik. Emiatt a magyar oldalon kevesebb átrakási, raktározási és kapcsolódó logisztikai munka keletkezik. Ez azért különösen nagy probléma a szövetség szerint, mert a térség gazdasági erejét nem önmagában az áthaladó árumennyiség adja, hanem az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások. Ha az áru csak átmegy Magyarországon, de az átrakás, tárolás és előkészítés máshol történik, akkor Záhony térsége elveszíti a valódi gazdasági értéket.
A záhonyi térség hat meghatározó logisztikai és átrakó vállalkozásának adatai szerint az árbevétel három év alatt több mint 6,8 milliárd forinttal csökkent.
Az MLSZKSZ szerint a térség megmentéséhez célzott intézkedéscsomagra van szükség. Ennek része lehet a széles nyomtávú pályahasználati díjak csökkentése, egy záhonyi forgalom-ösztönző rendszer kialakítása, munkahelymegtartó támogatások bevezetése, valamint a vasúti és logisztikai infrastruktúra fejlesztése. A szövetség szerint indokolt lenne egy záhonyi gazdasági övezet létrehozása is, amely új logisztikai és feldolgozóipari beruházásokat vonzana a térségbe.
Nyitókép: AFP/Geert Vanden Wijngaert