Esélye sincs egy transznemű úszóval szemben egy biológiai nőnek (VIDEÓ)

2022. július 6. 15:05
„A menedzserem elkezdett sírni” – György Réka, az egyetemi bajnokság döntőjéből a férfinak született Lia Thomas tarolása miatt kiszorult úszó megrázó vallomását is és Csisztu Zsuzsa exkluzív interjúját tartalmazó filmjével indult a transzneműek és az élsport kapcsolatát boncolgató kerekasztal-beszélgetés. A kényes témát Schmitt Pál a sportdiplomáciai, Merkely Béla orvosi, Csisztu Zsuzsa pedig a jogi aspektusból mutatta be.

Sport és transzgenderjelenség címmel rendeztek kerekasztal-beszélgetést a Batthyány Lajos Alapítvány (BLA) és a Mandiner szervezésében a budavári Lónyay-Hatvany villában. A sajtóvetítéssel egybekötött beszélgetésen Schmitt Pál volt köztársasági elnök, olimpikon, a NOB magyar sportdiplomatája, Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, a Nemzetközi Úszószövetség (FINA) orvosi bizottságának tagja és Csisztu Zsuzsa, a Mandiner Sport rovatvezetője, sportjogász osztotta meg gondolatait, a moderátor a Mandiner főmunkatársa, Maráczi Tamás volt.

A rendezvényt Szalai Zoltán, a Mandiner lapigazgató-főszerkesztője nyitotta meg, aki a Mandiner rövid bemutatása mellett rámutatott:

a sportban a woke ideológia a biológiával csap össze.

Felidézte a férfinak született Lia Thomas ügyét, és megemlékezett arról, hogy a FINA júniusi kongresszusán az új kategória létrehozásával a transzneműek számára a legkisebb rosszat választotta.

Pócza István, a BLA programigazgatója felvezetőjében a falak racionalitás fölötti felszámolása, a határok eltörlése lényegében korszellem, noha falakra, határokra szükség van, nem valami ellen, hanem valamiért, hiszen a határokon belül működik a párbeszéd, átgázol mindenki rajtunk – más kérdés, hogy a falakat hova helyezzük, hol van rájuk szükség, de hogy kellenek, az nem kérdés.

Bátor kiállás Amerikában

A beszélgetés elején levetítették a Mandiner Csisztu Zsuzsa által készített riportfilmjét, amelyben elsősorban a magyar riói olimpiai úszócsapat egy tagja, az amerikai egyetemi bajnokságok legjobbjai közé tartozó György Réka beszélt tapasztalatairól. Ő volt az a lány, aki azután írt tiltakozó levelet az amerikai egyetemi atlétikai szervezet (National Collegiate Athletic Association – NCAA) vezetőségének, hogy kicsúszott a bajnokság döntőjéből az első helyért, miután a Will Thomas néven született, ma Lia Thomas néven versenyző úszó – kihasználva férfi testéből fakadó fizikai fölényét – is az NCAA engedélyével beszállt a versenybe, maga mögé utasítva korábbi olimpikonokat – s győzelmével mindenki eggyel lejjebb sorolódott a bajnokság ranglistáján, így György Réka átkerült a tartalékba.

(forrás: Mátrai Dávid / Mandiner)

György Réka levelében leszögezte, tiszteletben tartja mindenki nemi identitásához való jogát, és elismerte Lia teljesítményét, ugyanakkor

nem tartja igazságosnak, hogy férfinek született versenyzők a professzionális sportban nőként indulhatnak, tisztességtelen előnyre téve szert.

Választ azonban nem kapott. Réka mellé – olyan kivételek mellett, mint a levelét a közösségi médiában is megosztó Hosszú Katinka – inkább csak privátban álltak oda a sportolók, mindenki tartott attól, hogy transzfóbnak bélyegzik majd, és a retorzióktól, másokat a Pennsylvaniai Egyetem vezetősége tartott vissza a nyilatkozattól, nehogy a jelenlegi politikai légkörben az a kép alakuljon ki, hogy az úszók elégedetlenek a transznemű Lia indulása miatt.

De, mint az olimpikon a videóban kifejti, „valakinek fel kellett állni és ki kellett mondania, amit ki kellett”. A bélyeget persze ő is megkapta, ahogy a médiafigyelmet is (éppen ezért figyelemreméltó, hogy a nagy amerikai tévécsatornák helyett inkább Csisztunak és a Mandinernek nyilatkozott). Külön pikánssá teszi a helyzetet, mutat rá a videó, hogy egyébként Lia Thomas még tényleges nemi átalakító műtéten sem esett át,

erősebb izomzata, 185 centi magas hosszabb karja és lábai a magasabb tesztoszteronszint mellett egyértelmű előnyére szolgáltak.

A videóban exkluzív nyilatkozatot tesz Donna de Varona olimpiai bajnok, sportújságíró, aki a nők fair playhez való jogát szegezi szembe a transzlobbival, rámutatva, hogy ha női sportolók szednének tesztoszteront, az doppingnak minősülne, ezért a sportvilág működését mindenképpen újra kellene gondolni.

Idézik Donald Trump exelnök, Florida kormányzója, Ron DeSantis, valamint Caitlyn Jenner transznemű volt olimpikon álláspontját is, akik szintén a férfiak részvétele ellen foglaltak állást a női sportokban. Szóba került a közös öltözők problémái is, hiszen Lia csupán tesztoszteron-szupresszión esett át, a nemváltó műtét nem történt meg, vagyis férfi nemi szervvel öltözött a női öltözőben, ami kapcsán hiába panaszkodtak a sportolók, az NCAA eleve nem reagált, az egyetem pedig közölte, Liát nem közösíthetik ki.

A legutóbbi NOB-szabályozás még a maximális tesztoszteron szint kritériumát is eltörölte, vagyis fennáll a veszély, hogy a női rekordokat át-, vagy át sem műtött férfiak fogják megdönteni, ahogy Lia tette az úszósportban; s az is bekövetkezhet, hogy Lia bejelentkezik az amerikai női olimpiai keretbe. Mindenesetre György Réka a változtatás érdekében vállalta az esetleges retorziókat is.

Merkely: ez komoly veszély

Maráczi kérdésére Csisztu a különleges interjú keletkezési körülményeiről elmondta, György Réka a magyar úszóbajnokságra jött haza, így le tudták forgatni az interjút. Réka autista gyermekek sportolását segíti majd elő.

Schmitt Pál felidézte: a férfiak számára előnyt jelent az olimpia szelleme, miszerint „gyorsabban, magasabbra, erősebben”: például a női rúdugrás világcsúcsa majdnem egy méterrel kevesebb mint a férfié, azaz egyértelmű az előny. S vívóként visszaemlékezett, tízből tízszer a férfiak voltak a gyorsabbak. „Maximálisan egyetért” azzal, hogy a NOB szempontjából fair versenyzés megteremtése a cél. „Ez az egész LMBTQ” foglalkoztatja a világot, őt csak a „T betű” érdekli, mert a transgender jelenség jogtalan előnyt jelenthet, ezért a film és a kérdésfeltevés is fontos.

Schmitt Pál (forrás: Mátrai Dávid / Mandiner)

Merkely a női sport megmentését említette, hiszen a nők sokáig küzdöttek azért, hogy a férfiakhoz hasonló számú sportágban mérethessék meg magukat, eséllyel – ami ezzel komoly veszélybe került. Hozzáfűzte: 100 méteren 5-7 másodperc között van a különbség, a legjobb 200 közé egy nő sem tud bekerülni – csak a leghoszabb gyorsúszó szám 800 és 1500 méter. Mint megemlítette, a legjobb női úszók a pubertás körüli fiúk csúcsteljesítményét tudják hozni, a férfiakét nem, itt válik el a férfi és női úszás. A fair play szempontból aggályosnak nevezte, hogy

„egy közepes férfi úszóból hamar lehet világcsúcsot úszó transznemű nő”. A nem genetilailag meghatározott

– tette hozzá –, még az átmeneteknél is megjelenik egy ún. fenotípus a másodlagos nemi jellegek szintjén.

A fair play felrúgott elve

Schmitt Pál történeti oldalról közelítve Pierre de Coubertin, a modern olimpia atyja kapcsán mondta, „nem gondolta, hogy fogja megállapítani ki nő vagy ki férfi”, az első olimpiára meg sem hívott nőket, utólag az ókori olimpiákra hivatkozva, de a másodikra már igen. Mára teljessé vált az emancipáció, minden sport megnyílt a nők előtt, „nem vagyok nagyon oda érte, de tudomásul veszem a női bokszot, futballt, dzsúdót” – fogalmazott a volt államfő –

„ez a sport alapja: egyszer én szerválok, egyszer te szerválsz”, a fair play, az egyenlő esély a legfontosabb elv,

„így felrúgni az egyenlő esély elvét, átváltott transzgender férfiaknak lehetőséget adni versenyezni a nők között, az nem fair” – fogalmazott Schmitt.

Csisztu feltette neki a kérdést, van-e esély arra, hogy a bináris nemi kategóriák helyett más megközelítést alkalmaznak.

Csisztu Zsuzsa (forrás: Mátrai Dávid / Mandiner)

Schmitt szerint ezt az egyes szövetségek el tuják dönteni, „a NOB a legjobb lenne, ha visszahúzná magát”, hiszen van vegyespáros teniszben, sportlövészetben, vannak erre kategóriák, amikre nem lehet általános szabályokat hozni, a szövetségek ehhez jobban értenek: s ahol az erős és a gyorsaság dominál meg kell védeni a nőket a férfiak transgender részétől. „A legfontosabb az egyenlő esély, különben nem éri meg edzeni” – summázta Schmitt, aki szerint a doppinggal is a lovagias versengésből ellenségeskedés lesz.

Merkely Béla (forrás: Mátrai Dávid / Mandiner)

Schmitt ismertette a fair play bizottság állásfoglalását is: a legfontosabb az egyenlő esély, és meg kell vizsgálni, hogy esetleg a transzgender sportolóknak is rendezzenek versenyt, akik nincsenek túl sokan, de ha valamelyik szövetség őket szeretne versenyeztetni, megtehesse – Maráczi itt jelezte, hogy a FINA ezt meglépte. Mire Merkely elmondta,

a FINA orvosi bizottság tagjai között nem volt egyetértés a kérdésben: mennyi legyen a transzgender nők esetében az elfogadott tesztoszteronszint.

Végül a FINA legfelső szerve döntött arról, hogy nem lehet más szabályrendszert alkalmazni a nőknél – nem fogadják el az emelt tesztoszteronszintű transznőket, hanem elegendő számú jelentkező esetén külön versenyt rendeznek a transzoknak, ahol az esélyek nagyjából azonosak.

Sokkal erősebbek és ügyesebbek a férfiak

Hogy lesz-e egységes állásfoglalás a transzgender ügyről a NOB részéről – Maráczi kérdésére – Schmitt elmondta, eljön majd az idő, de erre a végső állásfoglalásra nincs szükség, jól teszi, ha rábízza az egyes nemzetközi szakszövetségekre. A legfontosabb az úszás, atlétika, súlyemelés, ahol meghatározó a gyorsaság, erő vagy az ügyesség. „Ki gondolná, hogy egy férfi 20-25 métert ráverne óriás műlesiklásban női ellenfelére”, ehhez a szakszövetségek jobban értenek – szögezte le. A rektor egyetértett vele, hozzátéve, korrekt előkészítő munka után a szakszövetségek jó döntést hoznak,

a FINA a pubertásnál húzta meg ezzel a határt: ha azelőtt van nemátalakító műtétje, akkor a transzgender nő részt vehet a nők között, ha nem, nem

– emlékeztetett, a legtöbb országban a pubertás előtti nemátalakító műtét nem engedélyezett, de a FINA nem ezt akarja támogatni, csak kijelölte, melyik az a helyzet, ahol a transzgender sportoló nem veszélyezteti a női sport fair play-ét; „hasonlóan a paralimpiához ahol van elég jelentkező, külön versenyt rendez, ezzel az állásponttal jó példát mutattak”, és sokan követik majd őket – szögezte le ezt a rektor. Csisztu gyorsan rávágta: mindez a profi sportot érinti, az amatőr, illetve a tömegsportot természetesen nem (ezt később nézői kérdésre is megerősítette).

Mint a rektor Maráczi kérdésére hozzátette: a pubertás hatására megnövekedő nemi hormonok így nem jelentkezik – helyettesítő terápia, gyógyszeres hormonkezelés zajlik, ez visszafogja a tesztoszteronképződés maradékait is, és nem alakulnak ki azok a férfira jellemző izomzat- csont- szív- vérképző rendszeri különbségek, amik a férfi javára billentik a történetet, úgyhogy innentől kezdve a különbség annyi, mint nő és nő között természetesen is kialakulhat. Vagyis a tesztoszteronhagyaték miatt s mert képtelenség az 1-2 nanomol közé szorítani a tesztoszteronszintet, nem lehetséges a felnőttkori teljes nemváltás.

S mégis miért nem lehet minderről Amerikában beszélni?

Miért nem a közbeszéd, szakpolitikai és tudományos szempontú diskurzus része ez a téma? – tette fel a kérdést a moderátor. Csisztu az interjú kapcsán rámutatott, már ahhoz is nagy bátorság kell, hogy valaki kimondja, másként gondolkodik, még akkor is, ha a fair playt védi; utóbb a rázúduló haragtól a saját munkatársai is igyekeztek védeni, „miközben nagyon komoly bántások érték, az első hónapban pokol volt az élete”.

De fontos, hogy tudjunk épkézláb módon érveket ütköztetni, a racionalitás talaján beszélni dolgokról, ne legyen az kellemetlen, ha nem értünk egyet valamiben, hiszen „valahol mégis a racionalitásnak kell győznie” – fogalmazott a rovatvezető – „meg kell találni a fair versenykörülmények kereteit”. „Hiszek abban, hogy egy olyan országban élek, ahol mindenről lehet beszélni”, vagyis „a tiszta beszéd, az őszinte beszéd oldalára állva” – tette hozzá, reményének adva hangot, talán a György Rékáról szóló film is elindítja a párbeszédet.

Nézői kérdésre a rovatvezető elmondta, a nemzeti szövetségek a versenysport szintjén a FINA szabályozását tekintik magukra nézve kötelezőnek az élsportok tekintetében; 6-8 hónap lesz, mire a FINA ezt pontosan kidolgozza. Schmitt hozzátette, a paralimpia kapcsán is csak 100 méteres úszásban 11 kategóriája van a fair play biztosítására, ahogy a special olimpia terén is számos kategória van az értelmi fogyatékosság súlyossága terén, ennek megfelelően az egyenlő esély biztosítására nem könnyű feladat a transzgender sportolóknál is nemzetközi versenyek kapcsán biztosítani a tisztességes versengést.

Wladár Sándor, a Magyar Úszó Szövetség elnöke ugyancsak a FINA döntését kritizálta, mondván: két dolgot lát a nemzetközi úszósportban. Egyrészt szerinte a siker iránti törekvés, akár a doppingkérdés, komoly problémákat okozhat „8-10 éves gyerekeknél is”. A másik, hogy 3 századmásodperc a váltósebesség, miután egy amerikai váltónál 2 fölé ment, Amerika kedvéért változtatták meg

„ez az egész szar, amit itt látunk, elnézést, de Amerikából indul ki”.

Wladár Sándor (forrás: Mátrai Dávid / Mandiner)

„Nekem ezzel egy bajom van: ha megnézem a rendszerünkben a korosztályos versenyeket, 6 évesen már jobbak a fiúk”,

vagyis már a pubertás előtt is jobbak a lányoknál. „Ne az legyen, hogy hoznak egy szabályt, kőbe vésik, és sok nemzet – láttuk, hogy két keletnémet ruhásszekrény állt Egérke mellé – részéről lehet ilyen nemátalakító kezdeményezés, amikor már súlyos másodperc előny van a lányokkal szemben” (a közönség megtapsolta). Merkely leszögezte: egyáltalán nem támogatandó dolog a gyerekkori nemváltás, különösen, ha ilyen a céllal történik. „Neadjisten néhány országban, ahol csak az eredmény számít, nagyobb számban” („iparágszerűen”, tette hozzá Csisztu), „gyerekeket tesznek ki ilyen műtétnek, de nem ez a cél, Magyarországon ilyet nem is lehet végezni; belátási képessége egy 12 éves gyereknek erre vonatkozólag még nincs, ezt nem támogatjuk”. Ugyanakkor szakértőkre hivatkozva azt is elmondta, ha 12 éves kor, vagyis a pubertás, így másodlagos nemi jellegből fakadó különbségek kialakulása előtt megtörténik a nemváltás, akkor orvosszakmai szempontból nem okoz előnyt a későbbiekben, ha valaki fúnak született, hiszen a pubertást követően mutatkoznak meg igazán a lányok-fiúk közötti teljesítménybeli különbségek.

A rektor kiemelte, a FINÁ-é volt a legbátrabb álláspont a nemzetközi szövetségek között, noha „egyes orvosok verték az asztalt az 5 nanomolos tesztoszteronszint mellett”. Vagyis Merkely szerint a FINA döntése kompromisszumos, szakmailag megalapozott, de időnként, amennyiben ez szükséges, meg kell vizsgálni, hogy nem jár-e olyan mellékhatásokkal, mint amit Wladár is felvetett.

Nézői kérdésre felmerült a sportdiplomáciai aspektus is – miért nem adtak egy évtized alatt a sport legalapvetőbb szabályát felülíró kérdésre, „hogyhogy nincs egy ilyen önvédelmi reflex, ami erre időben adott volna választ, hogy: nem”. „Ez az egész szivárványos világ az elmúlt pár évben erősödött annyire fel, hogy a közfigyelmet magára vonta” – mondta válaszában a volt államfő, aki szerint annyira elenyésző a kérdés, hogy nem kellett foglalkozni vele. „Mondtam a FINA-elnöknek, hogy mindenhol lesz egy végső győztes, aranyérmek, de

a budapestiről arról fognak emlékezni, hogy meghozták ezt a bátor döntést, amit példaként követ a többi szövetség”.
A sajtóvetítésen zárt körben levetített riportfilm exkluzív online premierjére 18 órakor a Mandiner YouTube-csatornáján kerül sor!

Fotók: Mátrai Dávid, nyitókép: JOSEPH PREZIOSO / AFP

Összesen 85 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Ja, legyen 30-ból 30 cikk a forintárfolyamról!

Elmegyógyintézet...

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés