Egy magyar úszó azért maradt le számának döntőjéről Amerikában, mert transznemű riválisa jobban teljesített. Az ideológia nem diadalmaskodhat a biológia felett – üzente a sportoló a közvéleménynek.
Dobozi Gergely írása a Mandiner hetilapban.
György Réka huszonöt éves úszó, többszörös magyar bajnok, megjárta a 2016-os olimpiát is. Jelenleg az egyesült államokbeli Virginia Tech egyetem úszócsapatának tagja. A szélesebb közvélemény előtt akkor lett ismert, amikor idén márciusban nyílt levélben szólalt fel a transznemű nők és a biológiai nők együttes versenyeztetésével szemben. György Réka ötszáz yardos gyorsúszásban mérette meg magát az amerikai egyetemi atlétikai szervezet, a National Collegiate Athletic Association (NCAA) úszóbajnokságán.
A tornán helytállt, a döntőről egyetlen helyezéssel maradt le. Helyette az a Lia Thomas úszhatott az első helyezésért, aki fiúként született, később nemi transzformációs eljáráson esett át, és jelenleg már nőnek tekinti magát. Saját bevallása szerint kamaszkorában óvakodott a hormonterápiától, attól tartott ugyanis, hogy ha aláveti magát, az az úszókarrierje végét jelentheti.
Lia Thomas végül az első helyen végzett az NCAA tornáján, történelmet írva: ő lett az első transznemű sportoló, aki megnyerte a szövetség első divízióját. „Szenvedéllyel csinálja, amit csinál, és megérdemli az ehhez való jogot. Másrészről azonban kritikával kívánom illetni az NCAA azon szabályait, amelyek lehetővé teszik, hogy ellenünk, biológiai nők ellen induljon a versenyeken.” Ezeket a sorokat György Réka az NCAA-nek címzett nyílt levelében írta az eset kapcsán. A levélben kifejtette azt is, ez a sportesemény lett volna az utolsó lehetősége arra, hogy a döntőbe bejutva az All-American címért úszhasson, amely a kiválóságot díjazza a felsőoktatási sportéletben. „Valahányszor egy transznemű atléta versenybe száll, a biológiai nők veszítenek egy helyezést” – mutatott rá.
Egyesek szerint nemcsak Lia Thomas írt történelmet, hanem György Réka is. Kevés olyan sportolót találni ugyanis a tengerentúlon, aki nyíltan fellép a progresszív szabályok ellen. Honfitársunk esete nagy médiavisszhangot váltott ki, emiatt vezető amerikai politikusok ingerküszöbét is elérte. Ron DeSantis, Florida kormányzója például március 22-én hivatalos határozatot hozott arról, hogy az állam nevében Emma Weyantet, Lia Thomas ezüstérmes riválisát ismeri el a 2022-es NCAA-bajnokság első divíziójának bajnokaként az ötszáz yardos gyorsúszásban. A határozat preambulumában DeSantis úgy fogalmazott, hogy a biológiai férfiaknak nem volna szabad „meglopni” a nőket azzal, hogy a nekik járó elismeréseket, díjakat és ösztöndíjakat nyerik el. A kormányzó Twitter-bejegyzésében rögzítette: azzal, hogy az NCAA megengedi, hogy férfiak nőkkel versenyezzenek, lényegében a nőket fosztja meg a lehetőségektől. Ezt csalásnak minősítette.
A biztonságpolitikai szakértő szerint sírni kellene azon, hogy az Egyesült Államok élén két hónapig még egy bűbájos, öreg, beteg szenilis bácsi áll, aki alkalmatlan arra, hogy a világ első számú hatalmát vezesse.
Vajon Donald Trump képes lesz-e kompromisszumos alkura rávenni Moszkvát és Kijevet? Megoszlanak az elemzői vélemények.
Peruból, az Egyesült Királyságból, Hollandiából, Németországból és Japánból is érkeztek reakciók az ELTE-botrányra.
A terv totálisan ellentmond a Magyarországon hatályos törvényeknek.
A rögtönzött dal hamar népszerűvé vált.
Nem véletlen, hogy Donald Trump hivatalba lépését követően szeretné helyre rakni a cenzúra ügyét.
Minden félelmet legyűrve, magyar-ruszin összefogással Kárpátalja népe 1991-ben az önrendelkezés mellett szavazott; Dupka György író maga is ott volt a megyei tanácsban, amikor az ukrán nacionalisták ostromolták az épületet. Interjú.
De ki lehet politikailag sikeres? Mivel minden demokratikus választás maga a káosz, végül a szerencse is hozzáteszi a magáét.
