Emellett azt is kérték, hogy megfelelő fogvatartási körülményeket biztosítsanak számukra.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) csütörtökön arra kérte Moszkvát, hogy ne végezzen ki két brit katonát, akiket az ukrajnai oroszbarát szakadár hatóságok halálra ítéltek, mert Mariupolban az ukrán hadsereggel harcoltak az Oroszország indította háborúban.
A strasbourgi székhelyű Európa Tanács emberi jogi bírósága június közepén ugyanezzel a kéréssel fordult az orosz vezetéshez egy marokkói katonával kapcsolatban.
Az orosz hatóságok szerint a három férfi – a marokkói Szaaudun Brahim, valamint a brit Shaun Pinner és Aidan Aslin – április közepén adta meg magát, és esett fogságba Mariupol térségében mintegy ezer ukrán katonával együtt. Az önmagát Donyecki Népköztársaságnak nevező szakadár terület legfelsőbb bírósága június 9-én halálra ítélte őket.
London a hadviselő felekre vonatkozó genfi konvenció megdöbbentő mértékű megsértésének tartja a két brit ellen hozott halálos ítéletet. Aslin és Pinner a brit külügy szerint nem zsoldos, hanem „személyes okokból” él Ukrajnában, ahová még az Oroszország indította háború előtt költöztek, és ott csatlakoztak az ukrán fegyveres erőkhöz, tehát hadifogolyként kelleni kezelni őket.
„Az EJEB felszólította Moszkvát, hogy ne hajtsa vége a halálbüntetést, és biztosítsa, hogy a foglyok fogvatartási körülményei megfelelőek legyenek”
– áll a strasbourgi testület közleményében. A bíróság emellett felkérte a Kremlt: két héten belül adjon tájékoztatást arról, hogy az orosz hatóságok milyen lépéseket és intézkedéseket tettek az emberi jogokról szóló európai egyezmény tiszteletben tartása érdekében. A testület továbbá kitart amellett, hogy Oroszországot továbbra is kötik az EJEB határozatai, annak ellenére, hogy az országot március közepén kizárták az Európa Tanácsból.
Az orosz parlament alsóháza június elején több olyan törvénymódosítást is elfogadott, amelyek alapján Oroszország nem alkalmazza tovább az EJEB március 15-e után hozott határozatait.
(MTI)
Nyitókép: Konstantin Mihalchevskiy / Sputnik / Sputnik via AFP
A gyanú szerint az ukrán titkosszolgálatnak dolgozó Tseber Roland láthatóan gyűlöli a magyar kormányt, és jó kapcsolatot ápol az ellenzék több politikusával is. Nem meglepő, hogy az ukrán kémbotrány egyik főszereplője a TISZA Párt elnökével is szoros viszonyt alakított ki.
A gazdák demonstrációja közepette mutatja be az Európai Bizottság a 2028-tól induló ciklus többéves pénzügyi keretét.
Gál Kinga fideszes EP-képviselő azt is hozzátette, hogy „Magyarországot azért támadják, mert kiállunk a béke, nemzeti érdekeink és a kárpátaljai magyarság jogai mellett, és mert ellenezzük Ukrajna uniós csatlakozását”.
Nem csak a magyarokat, a sajátjaikat sem kímélik.
Hszi Csin-ping kínai elnök Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel tárgyalt Pekingben.
Ukrajnában a TCK kényszersorozásai tömeges felháborodást váltanak ki. Brutális esetek, polgári lázadások és orosz dróntámadások tarkítják a háború árnyékoldalát – miközben az EU hallgat.
Sokakat felháborított a döntés.
A kutatás 193 országot elemzett a Világbank és a WHO adatai alapján, öt területen: természeti kockázatok, erőszak, háborúk, egészségügy és biztonságpolitika.
