Nyitófotó: pillanatkép a NATO-csúcstalálkozó fotózkodásáról (Jakub Porzycki / NurPhoto / NurPhoto via AFP)
A tagállamok minden négyzetcentijét védeni fogják – ígéri a NATO a madridi csúcs második napján közreadott nyilatkozatában.
Ami új:
először nevezi de facto ellenséges hatalomnak Oroszországot.
A nyilatkozatban számos izgalmas és kevésbé fontos, inkább szimbolikus kijelentés sorakozik. Úgy mint
- az orosz agresszió, Oroszország ellenséges cselekedetei, Oroszország és az orosz hadsereg által elkövetett atrocitások kőkemény elítélése, Oroszország mint az euroatlanti világ elleni legkomolyabb fenyegetés azonosítása;
- annak leszögezése, hogy a NATO nem támad, de védekezni fog – minden az oroszokon múlik;
- kiállás Ukrajna mellett;
- új Stratégiai Koncepció elfogadása;
- „360 fokos” védelem földön, vízen, levegőben, a kibertérben és az űrben;
- a NATO „nyitott kapuk” politikájának újraformálása.
Valamint olyan, egy háború kellős közepén talán kevésbé várt dolgok, mint például:
- az üvegházhatású gázkibocsátás erőteljes csökkentése a NATO politikai és katonai létesítményeiben;
- erőteljes "Nők, Béke és Biztonság" terv elfogadása, ezen belül a gender perspektíva bevezetése az egész NATO-ban.
Az érdemi részek bővebben természetesen az új Stratégiai Koncepcióban olvashatók.
Ebben szokás szerint sorra veszik az alapelvek mellett a stratégiai környezetet, amelyet a dokumentum szerint az
Oroszország és különféle autoriter szereplők által jelentett fenyegetés határoz meg,
amelyeknek nagy a katonai erejük, de kicsi az átláthatóságuk, ami kiszámíthatatlansághoz vezet.
A NATO nem keresi a konfliktust, de minden orosz lépésre ellenlépéssel válaszol. Fenyegetésként jelölték meg a terrorizmust, közben alig burkoltan célozva az orosz zsoldoscsapatokra is, mint állam által támogatott szereplőkre.
Szó van benne a Közel-Keletről és Afrikáról, ami az összetett válságai miatt szintén melegágya lehet az állami finanszírozott csoportok erőszakos cselekményeinek.
Kína is szerepel a dokumentumban fenyegetésként: úgy,
mint az állam, amely megpróbálja megszerezni a kontrollt a technológiai és ipari szektorok fölött,
vagyis gazdasági eszközökkel próbál függésbe taszítani másokat.
Miért nincs szó a bővítésről?
Hogy egy kicsit eligazodjunk a 49 pontban felvázolt, jelentős arányban korábbi lózungokat megismétlő stratégiában, Stepper Péter NATO-szakértőt kérdeztük a lényegről. Például hogy miért nem esik egy szó sem a finn és a svéd tagfelvételről, ami meglehetősen borítékolhatónak tűnik, sőt a csatlakozásra való felkérés is megtörtént már irányukba a publikálás idején.