Az ukrajnai háború árnyékában keresi jövőjét Gagauzia

2022. június 25. 9:01
A most EU-tagjelöltté előlépő Moldova elfeledett déli sarka Gagauzia: a törökös gagauzoknak halmozottan hátrányos a helyzete a gázválság és az orosz-ukrán háború miatt. Helyszíni riportunk!

Nyitókép: Lenin-szobor Gagauzia fővárosában, Komratban (AFP)

Heincz Barnabás riportja Gagauziából

 

Gagauzia neve elsőre egzotikusnak hathat. És tapasztalataink alapján egzotikus hely is, abban az értelemben, hogy nem érkezik sok utazó ezekben az időkben sem Moldovába, és pláne nem az annak déli csücskében, az ukrán határ mentén található Gagauz Autonóm Területre. Ez nem meglepő, hiszen Moldovában évente maximum 20 ezer turista teszi tiszteletét, a háború árnyékában szép lassan válságba sodródó ország pedig főleg nem a turistadesztinációk legékesebb köve.

Moldován belül Gagauzia földje egy 1832 km²-es terület, amelyen egyes becslések szerint 150 ezer gagauznak ad otthont. A gagauzok eredetéről közel húszféle forgatókönyv gazdagítja a történelemkönyvek lapjait, azonban

azt biztosan tudjuk, hogy egy török nyelvcsaládba tartozó nyelvet beszélő, többségében ortodox keresztény vallású népcsoport.

Fő otthonuk az autonóm terület, azonban vannak nagyobb és kisebb csoportjaik is Dél-Ukrajnában, Bulgáriában, Romániában, Oroszországban, Görögországban, Törökországban és Közép-Ázsiában is.

Az eredetmondák nagy számából eredeztethető, hogy őstörténetileg nem tisztázott a népcsoport származása: a legnépszerűbb szcenárió szerint a 13. században menekültek a mongol hordák elől, először Dobrudzsába szeldzsuk török csoportokkal, besenyőkkel és kunokkal. A dobrudzsai letelepedés után pedig megtalálták otthonukat Havasalföldön, a mai Gagauziában.

A gagauzok élete ma sem egyszerű: jellemzően nagyon szegények,

a mai napig mezőgazdasági munkákból élnek, az 1994-es autonómia óta pedig folyamatosan Kisinyov nyomása alatt vannak. A Moldáv Szovjet Szocialista Köztársaság 1989-ben megtette a – gyakorlatilag a románnal egyező – moldávot államnyelvvé, amellyel erőteljes gesztust tett Románia felé. A szovjet összeomlással felerősödtek a hangok, amelyek Moldova és Románia egyesülését irányozták elő, ez pedig fenyegetést jelentett a gagauz kisebbségre is, amely ebből kifolyólag egy független Moldova-párti pozíciót alakított ki, amelyet sokan oroszbarátnak is címkéznek.

1994-ben Kisinyovban megszavazták a törvény Gagauzia különleges jogállásáról, amelyet idővel a gagauz alkotmány megalkotása, a parlament megválasztása és a kormány felállása követett. Nem volt azonban békés az előtte lévő pár esztendő, amikor

nagy esély volt arra, hogy fegyveres harcok is kitörhetnek a gagauzok és a központi moldovai kormányzat között.

Tényleg oroszpártiak a gagauzok? Hogyan lehet Moldovában egy autonóm területet igazgatni? Milyen kisebbségként élni egy geopolitikai ütközőzónában, amely bármikor felforrhat? Kiüresedett skanzen a gagauz autonómia vagy tényleges társadalmi és politikai képződmény? Ezeknek a kérdéseknek járt utána az MCC Geopolitikai Műhelye Moldovában. 

Gagauzia (vörös színnel) Moldova déli részén, az ukrán határnál (Wikipedia)

 

Perspektíva a fiataloknak

Moldovában hatalmas problémát jelent az elvándorlás. Egyes becslések szerint az ország a népességarányos diaszpóra tekintetében a világ vezető országa: a mai napig moldovai családok tömegei függnek a rokonok nyugati utalásaitól, és a parlamenti választások esetében is hatalommal rendelkezik a külföldön élő moldovai tömeg. Jó példa erre, hogy a jelenlegi nyugatbarát kormány a diaszpóra szavazatai nélkül nem szerzett volna biztos többséget. Moldova népessége a 2017-es népszámlálás szerint 2 550 900 fő, azonban ennek a pontossága megkérdőjelezhető, valamint nem mutatja ki a vendégmunkásokat, akik Moldovában élnek papíron, de nyugaton vállalnak munkát és csak ritkán járnak haza. Egyes becslések szerint a népesség 20-30 százaléka tűnt el az elmúlt három évtizedben az országból. 

Irina Vlah, Gagauzia baskánja – azaz elnöke és miniszterelnöke egyben – szerint az elvándorlás hatalmas problémát okozott az ő esetükben is. A fiatalok a munkalehetőségek és perspektíva híján elhagyták Gagauziát, sokan nyugatra, mások Oroszországba távoztak.

2015-ben Gagauzia volt Moldova legszegényebb régiója,

ezen pedig változtatni kellett.

Sok esetben a már megszerzett befektetések se jutottak el Gagauziába, ebben pedig Kisinyovnak is nagy szerepe van a mai napig. A baskán szerint teljesen mindegy a kormányok színezete: kommunikációban lehetnek gagauz barát kijelentések, de egyik politikai irány sem támogatja a gagauz autonómia megerősödését.

A lehetetlen környezet pedig kényszerítő erő a változásra: Gagauziában gazdasági és demográfiai fordulatot kellett végrehajtani, amelyben kulcsszerepet játszott, hogy külföldi partnereket és befektetőket kerestek meg. A befektetések – gagauz mértékben – jelentősek voltak, ezért sikerrel tudták a gazdaságot részlegesen diverzifikálni, megjelent az IT szektor, valamint az egyéb hozzáadott értéken alapuló szolgáltatások. 

Mindezt kiegészítette az oktatás folyamatos fejlesztése, amely lehetőséget adott a fiataloknak nyújtott lehetőségek kiszélesítésére.

Az iskolákat nagyrészt török támogatásból újították fel és fejlesztették,

amíg a beruházások és támogatások nagyrészt a USAID-hez (United States Agency for International Development) köthetők. Ez már csak azért is érdekes, mert USA támogatást kap egy papíron oroszbarát kisebbség – erről azonban később.

A fiatalok helyzetét tökéletesen szemlélteti, hogy 2015-ben alig negyedük maradt Gagauziában, míg 2021-ben ez az arány 87 százalék lett. Ez gyakorlatban azt jelenti, hogy a fiatalok döntő többsége helyben marad, él a lehetőségeivel, Gagauziának pedig olyan gazdasági megtartó ereje van, amely páratlan a moldovai vidék életében. Természetesen nem kell nagy összegekre gondolni, gagauz tekintetben a kicsi is nagynak számít, főleg a nagy képet nézve: Moldovába éves átlagban 250 millió euró külföldi befektetés érkezik. Ez durván százmilliárd forintnak felel meg, összehasonlításképp pedig érdemes megemlíteni, hogy 2017-es becslések szerint a budapesti MOL Campus 83 ezer négyzetmétere kerülne 70 milliárd forintba.

Gagauzia is Európa része 

„Gagauzia Moldova, Moldova pedig Európa része” – mondja a Komrati Állami Egyetem rektora, Szergej Zaharia, aki a gagauz fővárosban, Komratban található egyetem vezetőjeként 1800 diák felsőoktatásáért felel. A gagauzok ellen gyakran felhozott oroszpártiságról annyit mond, hogy Gagauziának szerteágazó kulturális, politikai és gazdasági kapcsolatai vannak, amelyek célja az emberek biztonságának és békéjének megőrzése. Kiemeli, hogy

a gagauz nép kicsi, éppen ezért számukra a túlélés a cél,

amelyet csak az garantálhat, ha békében tudják az életüket élni. Az orosz-ukrán háborút borús tekintettel figyelik, mivel elsősorban az egyszerű emberek szenvednek, akik nem tehetnek a nagypolitika útvesztőiről. Az ukrán konfliktus szerinte nem gyűrűzhet tovább Moldovába már csak azért sem, mert Moldova katonailag és politikailag is egy független, el nem kötelezett ország. 

A helyzetüket nehezítik a szankciók és a gazdaság összeomlása, az Oroszországba irányuló export eltűnésével ugyanis munkahelyek szűnnek meg, az emberek életszínvonala romlik, amely abban is meglátszik, hogy egyre kevesebb diák tud továbbtanulni megélhetési gondok miatt. Oktatás tekintetében minden cserekapcsolat és együttműködés hatalmas lehetőség a gagauz diákoknak, akiknek igyekeznek a lehető legnemzetközibb közeget megteremteni. Az egyetemen van egy török, amerikai, román és görög oktató, akik a nemzetközi palettát hivatottak szélesíteni.

Magyarország fontos partner a komrati egyetem életében, mivel informatikai eszközöket és könyveket is adományozott,

amelyek hatalmas segítséget jelentettek a pandémia alatti oktatás lebonyolításában. 

Moldáv és gagauz zászló a régiós határon (AFP)

 

Ahol megmaradt a kolhoz

Komrat egy nagyváros moldovai viszonylatban, a gagauz területek nagy része azonban mező, szántóföld, olykor kisebb ligetes erdő. Apró falvak sokasága gazdagítja a dél-moldovai síkságot, egyikük pedig Copceac, azaz Kipcsak, amely országos viszonylatban az egyik legfejlettebb településnek számít. Az élet Kipcsakban merőben jobb, mint más moldovai falvakban, ez meglátszik az épületeken és a közutakon, valamint a kipcsaki polgármester országos hírnevén is. Kipcsak esete azért érdekes,

mert a mai napig nyolcezer hektárnyi föld van az önkormányzat kezében,

amelynek a 90 százalékát kolhozrendszerben művelik. A mezőgazdaság munkát ad az embereknek, azonban így is sokan dolgoznak Németországban. A kolhozrendszer lényegi eleme, hogy nagy mennyiségben tudnak termelni egyféle agrárterméket, amely növeli a hatékonyságot. A növekvő hatékonyság állandó bevételt jelent, amelyből az operatív részét lehet fejleszteni a kolhozrendszernek, azonban a polgármester elmondása alapján nem mindegy, ki vezeti a gazdálkodást, ha ugyanis az egyéni, vezetői érdek a közösség és gazdálkodás érdeke elé kerül, akkor inkább uradalom lesz a jól működő rendszerből. 

Kipcsak népességének 99 százaléka gagauz. A török vezetéssel jó a viszony, azonban az együttműködés nem gazdasági, sokkal inkább kulturális jellegű. A polgármesteri hivatalban USAID plakátok hirdetik az amerikai pénzeket, a mosdó pedig a Slovak Aid támogatásából lett felújítva. A gagauz egységgel és a háborúval kapcsolatban megtudtuk, hogy jelenleg messze nem tapasztalható az 1994-es összefogás, amikor majdnem vérontásig jutott a feszültség, ugyanakkor a gagauzok a bajban mindig összetartanak,

az ukrajnai háború eszkalációjának réme pedig mindenkit kísért.

A békepárti álláspont itt is tapintható. Kipcsakot a válság különösen érintette, mert öt kilométerre fekszik az ukrán határtól. A kezdetekben 300 menekült érkezett, 30 főt egy szociális központban látnak el, amely megterhelő tud lenni, különösen a jelenlegi gazdasági helyzetben. 

Moldovában az infláció 30 százalékos, a gázárak pedig egy év alatt az ötszörösére emelkedtek. A benzin június elején 620 forint volt, miközben 80 ezer forint egy átlag fizetés havonta, így nem meglepő módon a jövedelmek egyre nagyobb aránya megy el a legalapvetőbb létfeltételek biztosítására. A fokozódó válság pedig a társadalmi feszültségek felforrásához vezethet, amely akár meg is buktathatja a jelenlegi nyugatbarát kormányt. A helyzet elkeserítő, a fény az alagút végén pedig nemigen látszik jelen pillanatban, Gagauzia lehetőségeit pedig Kisinyov mozgástere is megszabja. 

Összesen 23 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés