„Ez a száz nap nem fog változtatni az ezeréves magyar-lengyel barátságon” – Marek Kuchciński a Mandinernek

2022. június 24. 15:01
A magyarokat és lengyeleket szándékos dezinformációkkal ugrasztja össze a sajtó – mondja lapunknak a lengyel szejm külügyi bizottságának elnöke. Marek Kuchciński megértően fordult a kárpátaljai magyarok problémái felé is, de szerinte a vitákat könnyebb lesz rendezni, ha Ukrajna EU-tag lesz. Interjúnk!

Budapesten járt Marek Kuchciński, a lengyel törvényhozás külügyi bizottságának elnöke. A Németh Zsolt és Orbán Balázs társaságában folytatott beszélgetés, valamint a Némethtel és más V4-es külpolitikusokkal megfogalmazott közös cikke után most interjút készítettünk a Jog és Igazságosság politikusával.

***

Mennyiben volt más most Budapestre érkezni, mint akár tavaly ősszel?

Ma, úgy is fogalmazhatnánk, hogy bizonyos értelemben kreatívabb volt, intellektuális erőfeszítést kellett tennünk a nemzeteink számára legfontosabb témák átbeszélésére, és közben nagyon fontos tapasztalatokkal gazdagodtunk. Ráadásul ez volt az első magyarországi találkozója a Kárpátok Európája konferenciasorozat – remélem, hogy a mai nap a történelemkönyvekbe is beíródik.

Mennyire súlyosak a kétoldali kapcsolatokban ejtett sebek, mennyi idő kell ezek begyógyításához?

Olyan sebekről beszélünk, amelyek szavakkal lettek ejtve. Néha a szó úgy hat, mint egy tőr. Nagyon türelmes magyarázatokra van szükség, egymás felé megmagyarázni az álláspontunkat.

Ma Budapesten azt látjuk, hogy mekkora kárt tud okozni a dezinformáció.

Egyik miniszterelnök szavait kivágják a kontextusból, arra reagál a másik, annak a szavait is kivágják, és beindul a spirál. És ezért kell találkozók, közvetlen találkozók sorát kezdeményezni, hogy ne csak a médiára tudjunk támaszkodni, és azt remélem, hogy az ilyen találkozók által számos ilyen kiragadott mondat visszakapja a maga valódi szövegkörnyezetét.

Miképp tükrözi a varsói magyar nagykövetség előtti véres-csontos-mulatós tüntetés az átlaglengyel gondolatait?

Ez a Lengyelországon kívül kreált politika célja, hogy a két országot eltávolítsa egymástól. Annak a példája ez, akik meg akarják gyengíteni a két ország együttműködését, és ők akarnak irányítani az Európai Unióban, ez a manipuláció klasszikus példája.

A kerekasztal-beszélgetés során sok szó esett a különféle történelmi tapasztalatokról. Ugyanakkor, teszem azt, nincs olyan orosz-magyar háború, amit mi megnyertünk volna, önök pedig Báthory Istvánnal mégiscsak eljutottak Moszkváig…

De azt sem szabad elfelejteni, hogy Báthory István erdélyi fejedelem volt, nem csak lengyel király, és neki köszönhetően voltak ilyen sikereink a 16. században.

Az ő példája nagyon jól magyarázza a lengyel-magyar barátságot is.

Másrészt igaz, 18 csatánk volt az oroszokkal, számosat közülük meg is nyertünk, azonban arra is emlékezzünk, hogy a legfontosabb csatát, az 1920-as lengyel-bolsevik háborút annak köszönhetően nyertük meg, hogy a magyaroktól kaptunk fegyvereket és több tízezer töltényt.

 

A mai kor egyik fegyvere a szankciópolitika… például az orosz olajra, amiről szó esett a ma beszélgetésen is. Ugyanakkor az oroszokon kívül más „csodás demokráciáktól” lehet még olajat vásárolni, egyszóval olybá tűnik, csak a zsarnokok között válogathatunk.

Ez paradox módon nehéz kérdés – ha minden országot elemezni akarnánk, amelyik olajat árul, ez egy világra szóló elemzést jelentene. De, ami az orosz vonatkozásban fontos, hogy

saját bőrünkön, közép-európai államként tapasztaljuk, milyen az, hogy az orosz hadsereget finanszírozzuk.

Azok az államok finanszírozzák, amelyek az energetikai nyersanyagokat vásárolják tőle. Egyébként a Financial Times kiszámolta, hogy áprilisban és májusban az EU 63 milliárd eurót fizetett Moszkvának a gáz és a kőolaj vásárlásáért. Putyin fő fizetői közel 10 milliárddal Németország, Francia- és Olaszország 6-7 milliárddal, Belgium, Spanyolország és így tovább – azonban mindenki a magyarokra vetette magát ugyanezért, noha Magyarország ennek a listának nagyon az alján helyezkedik el, hozzáteszem, Lengyelország is vásárol a gázhajtású buszok számára, csak a mennyiség kérdéses. Putyin a kőolajért kapott pénzzel finanszírozza a hadsereget és minden bűnt, amit elkövetnek a háború alatt.

A gáztranzitból finanszírozta Ukrajna is a harcait, hiszen a tranzitdíjak, amíg meg nem szűnt a lehetőség, éppen az ő markukat ütötte. Miközben össze-vissza kering az orosz gáz ebben a rendszerben, csak a nagyok csinálhatják azt, amiért a kicsiket bántják. Egyébként van egyáltalán akkora kapacitás, amivel ez pótolható, vagy csak nagyon sok pénzt fizetünk a nyugatiaknak az újracsomagolásért?

A Nord Stream 1-2 élő példája ennek. Az alapvető dolog az, hogy azzal tisztában legyünk, az oroszok felhasználják ezt a pénzt arra, hogy Ukrajnával szemben agressziót kövessenek el. Az egyetlen megoldás a diverzifikáció, a néhai Lech Kaczyński elnök úr idején Szczecin városában gázkikötőt építettek, hogy más forrásokból is vásárolhassanak gázt, ne csak Oroszországból. És most olyan helyzetben vagyunk, hogy év végéig nem kell több orosz gázt vásárolni. Szerintem lehetséges ez egész Közép-Európának, ez idő kérdése, és

persze tudjuk, minden állam különféle helyzetben van,

de azt gondolom, ha nagyon nagy elhatározás van ebben a függetlenedési folyamatban, elérhető ez a cél.

 

Említésre került a nemzeti kisebbségek helyzete, ami fontos sarokkő az ukrán-magyar viszonyt átitató bizalmatlanságban. Az új orosz invázió megindulása előtt és azóta sem sikerült Kijevnek rendeznie ezt a kérdést. Hogyan látja ennek a lehetséges kimenetelét?

Ez egy nagyon nagy kihívás az ukrán hatóságok számára is, azt gondolom, könnyebb lesz majd elfogadni az uniós sztenderdeket, ha Ukrajna már az EU része lesz.

Minket be se engedtek volna így. Se minket, se önöket.

Természetesen ez így van. Mégis, ebből a perspektívából ez egy téma, egy kérdés, de most fontosabb leállítani az oroszokat. A jövőben nagyon sok olyan ügy lesz, amit tisztázni kell, amiben egyetértésre kell jutni. De én optimista vagyok. Bár nyilván megvannak a saját tapasztalataink ukrán vonatkozásban nekünk is. De egyetértünk Németh Zsolt levélben is leírt állításával,

hogy stratégiai célja megvédenie egy államnak a külföldön élő kisebbségeit.

A levélben Németh Zsolt azt mondta, meg kell védeni a kisebbségeket is, a magyaroknak fontos, a lengyeleknek is, de más a helyzete a két nemzeti kisebbségnek, hiszen a magyarok Kárpátalján a határ mentén, viszonylag tömbben élnek, a lengyelek pedig szétszórva mindenhol Ukrajnában. De természetes az államnak azon kötelessége, hogy az egész világon szétszóródott állampolgárairól gondoskodjék, különösen, ha a saját állampolgárai által évszázadokon át lakott területekről van szó. Számos hasonló problémánk lesz még.

Az átlaglengyelben mennyire hagyott nyomot az elmúlt száz nap az elmúlt ezer évhez képest?

Ez a száz nap nem fog változtatni az ezeréves magyar-lengyel barátságon.

Azonban a mi kötelességünk minden félreértést, nézetkülönbséget alaposan tisztázni,

mert amilyen módon mi a mai lengyel-magyar kapcsolatokat felépítjük, eszerint ítélnek majd meg minket a következő nemzedékek.

 

Marek Kuchciński lengyel politikus, a Jog és Igazságosság tagjaként képviselő a Szejmben. 2015 és 2019 között Sejm marsali (házelnöki) tisztségét töltötte be, jelenleg a Külügyi bizottság elnöke. Levélváltását magyar kollégájával, Németh Zsolttal itt olvashatja, tudósításunkat a budapesti látogatás kapcsán rendezett vitáról itt, a V4-es vezető külpolitikusok, többek között kettejük által kiadott közös nyilatkozatot pedig itt.

Fotók: Ficsor Márton

Köszönet az interjú megszervezéséért a varsói Wacław Felczak Lengyel-Magyar Együttműködési Intézetnek!

Összesen 49 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés