Mi lesz most Julian Assange-dzsal?

2022. június 23. 15:01
Immár tizenöt éve (!) húzódik Julian Assange ügye: a WikiLeaks alapítójának az egész élete rámegy a nemzetközi hercehurcákra, és most minden korábbinál nagyobb esély van arra, hogy kiadják őt az amerikaiaknak. Igaz, új félként színre lépett az ausztrál kormány is.

Julian Assange, a WikiLeaks ötvenéves alapítója megszokhatta már, hogy

valakinek mindig az ő bőrére fáj a foga.

Az ausztrál újságíróra lényegében másfél évtizede vadászik az amerikai igazságszolgáltatás, miután a WikiLeaks a 2000-es évek közepétől kezdve számtalan titkos dokumentumot szivárogtatott ki, amelyek különböző jogsértésekről számoltak be. A fiatalabb olvasók talán már nem is emlékeznek az ügy elejére, kiindulópontjára, annyi idő telt el Assange akciói és a reakciók óta.

A WikiLeaks-ügy

A szivárogtatásokban nem csak az Egyesült Államok volt érintett, hanem számtalan más ország is. A WikiLeaksnek azonban az hozott igazán nagy ismertséget, hogy 2010-ben számtalan olyan videófelvételt és jelentést is nyilvánosságra hozott,

amelyeken amerikai katonák által Irakban és Afganisztánban elkövetett jogsértésekről és bűncselekményekről tanúskodtak.

A „Járulékos gyilkosság” (Collateral Murder) című videó, amely azt mutatja be, ahogy amerikai katonák tizennyolc iraki civilt és újságírót gyilkolnak meg egy helikopterből, világszerte hatalmas felháborodást keltett. A WikiLeaks összességében több százezer terhelő dokumentumot hozott nyilvánosságra az amerikaiak tevékenységéről a két háborúban.

A WikiLeaks belső informátorát, az egykor a US Armynál dolgozó Chelsea Manninget – aki Bradley néven született – már 2009-ben elfogták, s az ő ügyében viszonylag hamar ítéletet is hoztak: eredetileg harmincöt évre ítélték volna.

Manning 2017-ben kegyelmet kapott Barack Obamától,

így már szabadlábon van az időközben magát transz nőként azonosító, női névre váltó egykori katona.

Assange-ot tizenkét éve próbálják megszerezni az amerikaiak

Julian Assange viszont nincs szabadlábon. Az ausztrál újságíró ellen Svédországban adtak ki elfogatóparancsot 2010-ben szexuális zaklatás vádja miatt. Szerinte azonban valójában nem a svédek, hanem az amerikaiak akarták őt mindenáron elkapni, a szexuális zaklatási ügy pedig csak hitelrontási célokat szolgált.

Az újságíró feladta magát Nagy-Britanniában, ahol először nem akarták kiadni a svéd hatóságoknak. Erre csak a hosszas huzavona után megszületett és helybenhagyott másodfokú ítélet adott volna lehetőséget, csakhogy Julian Assange

ekkor már Ecuador londoni nagykövetségének vendégszeretetét élvezte.

Az ausztrál újságíró ugyanis politikai menedékjogot kért a dél-amerikai országtól, amit meg is adtak neki. Assange 2012-ben költözött be a nagykövetség épületébe, ahol egy iroda lett az otthona. Már önmagában az nemzetközi feszültségeket okozott, hogy Ecuador politikai menedékjogot adott neki, ezért a brit hatóságok többször, a legkülönfélébb módokon is megpróbálták elérni, hogy az ecuadoriak kiadják őt. Erre végül 2019-ben került sor, amikor a távoli ország széljárása Assange számára rendkívül kedvezőtlenné vált.

Assange azóta a rendkívül szigorú Belmarsh börtönben van Londonban. Ahogyan az sejthető,

esélyei rohamosan csökkenni kezdtek az amerikai kiadatás elkerülésére, amint a britek kezére került.

London a múltban sem csinált titkot abból, hogy együttműködést tervez az amerikaiakkal a szivárogtató újságíró ügyében, arról nem is beszélve, hogy Assange egészsége – mind lelki, mind pedig fiziológiai értelemben – is nagyon sokat romlott a brit börtönben, amit sokak szerint egyértelmű szándékossággal idéztek elő a britek.

Assange kiadatási pere 2019 februárjában vette kezdetét Londonban, ami tavaly januárban azzal a következtetéssel zárult első fokon, hogy egészségi állapota miatt az újságírót nem lehet kiadni az Egyesült Államoknak. A fellebbviteli bíróság szerint ennek az ítélethozatal során viszont túl nagy hangsúlyt fektettek erre a szempontra, ezért tavaly decemberben módosították az ítéletet, s így Assange kiadhatóvá vált az USA számára.

Habár Julian Assange és csapata ezt az ítéletet követően is fellebbezett, a panaszaik nem különösebben hatották meg a lassan tényleg elfogyó brit fellebbviteli szerveket.

Priti Patel belügyminiszter pénteken jóvá is hagyta Assange kiadatását az Egyesült Államoknak.

Közbelép Ausztrália?

Mindez persze nem jelenti azt, hogy Assange-ért már holnap jönni fog egy repülő, hogy az USA-ba szállítsa. Elméletileg Patel döntése ellen is lehet fellebbezni, amit az ausztrál jogászai minden bizonnyal meg is fognak tenni. Más kérdés, hogy a brit bíróságok eddigi ítélkezési gyakorlata eléggé egy irányba mutat Assange-ügyben, vagyis a fellebbezéssel a legjobb esetben is csak az újságíró Belmarshban töltött idejét hosszabbíthatnák meg a jogászai. További fellebbviteli szintek hiányában Assange csapata az Emberi Jogok Európai Bíróságához is fordulhat, hogy megakadályozza az újságíró kiadatását, ami természetesen újabb évekkel húzná el az Assange ellen már tizenkét éve zajló jogi hercehurcát.

A legújabb fejlemény az, hogy a munkáspárti ausztrál kormány bejelentette: a háttérből igyekszik beavatkozni az ügybe Assange oldalán. Ez azért fontos újdonság, mert a mindenkori ausztrál kormányok eddig

meglehetős szenvtelenséggel szemlélték az ausztrál állampolgár Assange ügyét

arra hivatkozva, hogy a dolog elsősorban nem rájuk, hanem az újságíróra és az amerikaiakra tartozik.

Anthony Albanese, Ausztrália újdonsült, baloldali miniszterelnöke tavaly decemberben még úgy fogalmazott, hogy nem látja sok értelmét az amerikai hatóságok évek óta tartó hajtóvadászatának. A miniszterelnök hétfőn azt mondta: a véleménye azóta sem változott az ügyben.

Fotó: DANIEL LEAL / AFP

Összesen 34 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Nem értem én ezt, a fősodorbeli sajtóban még most is példálóznak McCarthyval, a Watergate-tel, és hangsúlyozzák a "whistleblowerek" szerepét, nem látom, hogy a saját elveiket átvezetnék a Wikileaks ügyre...

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés