Jön az újabb EU-csúcs: tényleg tagjelöltté válhat Ukrajna?

Nyitóképen: Orbán Viktor Macron francia elnökkel és Bettel luxemburgi kormányfővel a májusi EU-csúcson (Emmanuel DUNAND / AFP)

Csütörtökön kezdetét veszi az orosz-ukrán háború kirobbanásától számított ötödik Európai Tanács csúcstalálkozó. A témák között kiemelt helyen szerepel a háború, illetve Ukrajna és Moldova EU-s csatlakozása. A kétnapos program egy EU–Nyugat-Balkán csúccsal indul, amely kis híján elmaradt. A brüsszeli várakozások kevesebb nyílt feszültséggel, de nem sok látványos eredménnyel számolnak. 

Majdnem elmaradt az EU – Nyugat-Balkán csúcs

A program egy EU – Nyugat-Balkán csúcstalálkozóval indul, amely az utolsó pillanatban kis híján zátonyra futott. Ennek oka, hogy Bulgária nemrég megvétózta Észak-Macedónia EU-s csatlakozási folyamatának következő szintre lépését, amely miatt Szerbia és Albánia a találkozó bojkottálásával akarták kifejezni a macedónok melletti kiállásukat. A bolgárok a vétó fenntartásának visszavonásához három követelést fogalmaztak meg, amelyek közül érdemes kiemelni az észak-macedóniai bolgár kisebbség helyzetének alkotmányos rendezését, illetve egy szomszédsági megállapodás aláírását. Egyik sem egy pár napon belül teljesíthető követelés. Végül a szerb államfő és az albán, illetve az észak-macedón kormányfők jelezték: közösen részt vesznek a találkozón.

A diplomáciai katasztrófa tehát elmaradt, de 

A háttérben pedig további feszültségeket okozhat, hogy az EU új tagjelölteket fogadhat el, Ukrajna esetében erős hátszéllel, miközben a régiek csatlakozási folyamata csigalassúsággal zajlik.

Feszültség pedig nemcsak a tagjelöltek között várható, hanem az EU-n belül is. Alexander Schallenberg és Karoline Edtstadler osztrák miniszterek az elmúlt hónapban levelet írtak Joseph Borrellnek, az EU külügyi- és biztonságpolitikai főképviselőjének arról, hogy nem szabad megengedni, hogy első- és másodosztályú tagjelölti státusz alakuljon ki.

Ukrajna és Moldova az előszobába léphet, Georgia még a kapun kívül ácsorog

A várakozásoknak megfelelően az Európai Bizottság a múlt héten javaslatot tett Ukrajna és Moldova EU-tagjelöltté nyilvánítására. Az említett külső-belső feszültség nem ebben áll, ugyanis az előzetes várakozások szerint a tagállamok is a tagjelöltté nyilvánítás mellé állnak majd –

A feszültséget az időzítés és a sebesség kérdése okozzák. Az Európai Parlament és néhány más szereplő jelentősen felgyorsítaná a folyamatot, ami viszont a jelenleg is folyó tárgyalásokat sodorná veszélybe és komoly belső vitákat eredményezne. Ezekről bővebben itt tájékozódhat tájékozódhat a kedves olvasó.

Ha az Európa Tanács a várakozásoknak megfelelően is foglalna állást Ukrajna (és Moldova) mellett, akkor is egy hosszú-hosszú folyamat venné kezdetét. Ebből viszont várhatóan kimarad Georgia, amelynek tagjelöltségét a Bizottság nem támogatta. Érdekes politikai kérdések merülnek fel, hiszen Ukrajna csatlakozási szekerének háború miatti megtolása minimum irigységet válthat ki Georgiában, amely korábban hasonló tapasztalatokat szerzett az oroszokkal, de jóval kevesebb figyelmet kapott.

Gazdaság és az EU-jövője

A csúcstalálkozón természetesen szó lesz gazdasági kérdésekről a háború hatásaival összefüggésben. Egész biztosan kiemelt téma lesz az oroszok gázszállítás felfüggesztésével kapcsolatos döntése, a mindenhol jelentkező árnövekedés és az élelmiszerellátás biztonsága.

Ennek oka, hogy az eddigi szankciók hatásai erősen megkérdőjelezhetők és már ezekről is ölre menő viták folytak. De ebben, illetve a többi kérdésben is péntek délutánra egész biztosan okosabbak leszünk. Érdemes lesz figyelemmel kísérni az EU-csúcsot, mi biztosan így teszünk!