A fenntarthatóság ne divat, hanem életforma legyen – Krakkó Ákos a Mandinernek

2022. június 21. 9:00
Tavaly szeptember óta több mint 200 középiskolában van arra lehetősége a diákoknak, hogy a fenntarthatóság óra keretében innovatív szemléletmóddal gazdagodjanak. A tervek szerint rövidesen ebből a tárgyból érettségit is tehetnek. A tanmenetről, az eddigi visszajelzésekről és a Kék Bolygó Alapítvány tevékenységéről Krakkó Ákos kommunikációs vezető nyilatkozott lapunknak.

Mit érdemes tudni a Kék Bolygó Alapítványról? Mi a fő profiljuk?

Egyre több olyan civil egyesület és szervezet működik, amely a fenntarthatóságot, mint a 21. század legnagyobb kihívását képviseli különböző szinteken. Akadnak köztük olyanok, amelynek tagjai úgy gondolják, a fenntarthatóságot csak fához láncolásokkal vagy a haszonállattartó-telepek bojkottjával lehet megoldani. Jóformán csak a radikális megoldásokban hisznek. De vannak olyan civil szervezetek is, amelyek a realitások talaján állnak:

olyan szakmai programot visznek, illetve olyan iránymutatásokat követnek, amelyekkel valóban tudnak tenni azért, hogy a teremtett világot jobbá, fenntarthatóbbá tegyék.

Ilyennek tartom a Kék Bolygó Alapítványt is, amelyet Áder János nemrégiben leköszönt egykori köztársasági elnök hívott életre.

Kiket igyekeznek megszólítani?

Háromféle ember létezik véleményem szerint. Vannak, akik ülnek otthon egy fotelben és teljesen szkeptikusak. Úgy gondolják, nincs globális felmelegedés, nincs klímaválság, nincs vízválság. Általában legyintenek mindenre, és azt mondják, hogy ez így tökéletes.
Ugyanakkor van szerintem egy egyre nagyobb, középen álló réteg, akik próbálnak a mindennapjaik során odafigyelni arra, hogy fenntarthatóbb módon viselkedjenek, és így megteremtsenek egy fenntarthatóbb világot. Illetve vannak, a már említette radikálisok, akikkel nem nagyon lehet mit kezdeni. Ők azok, akik úgy gondolják, hogy a környezetet csak úgy lehet megmenteni, ha visszavonulunk a természethez, kivonulunk a jelenlegi társadalomból. Hiszen minden tevékenységünkkel csak rontjuk a magunk környezetét. Utóbbi csoportot az alapítványunk jóformán sehogy sem tudja megszólítani. Nekünk azt a nagy középső réteget kell elérni, illetve azokat, akik még nem értik pontosan, miről van szó. A legfontosabb, hogy úgy lépjünk fel a klímaváltozás ellen, egy fenntarthatóbb világ kialakításáért, hogy ne erősítsük fel az úgynevezett klímaszorongást. A fenntarthatóságért vagy a klímavédelemért való fellépés most divatos dolog. A fiatalokat nagyon érinti ez a téma.

Milyen tevékenységeik vannak?
Meggyőződésem, hogy utcai felvonulásokkal és transzparensek magasba emelésével fel lehet hívni a figyelmet az akut problémákra, de ezek megoldást nem tudnak nyújtani. Ezért a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány egy olyan működési struktúrát hozott létre, amely három lábon áll. Van egy klasszikusnak nevezhető, oktatási, képzési, közönségprogram szervezési, mondhatni civil egyesületi lába, amely többek között tankönyvkiadása vagy filmfesztivál szervezéssel foglalkozik. De ez alá tartoznak a különböző iskolai programok vagy a Fenntarthatósági Témahét is. Egy másik tevékenységi körünk, hogy segítjük a mindenkori magyar állam munkáját azzal, hogy az általunk felkért szakemberek vizsgálataival, tanulmányaival, kutatásaival vagy javaslataival járulunk hozzá olyan ügyek előreviteléhez, mint a hulladékstratégia átdolgozása vagy a Velencei-tó vízválságának megszüntetése. Ez mondhatni egy „thinktank”, agytröszt minőség. A harmadik láb pedig nettó gazdasági, ami két részből épül fel. Ennek egyik eleme, hogy

segítjük azokat a startupokat, amelyek remek fenntarthatósági projektekkel bírnak, viszont nem tudnak elindulni.

Számukra jogi tanácsadást biztosítunk, de a marketingben és a fejlesztésekben is a segítségükre igyekszünk lenni. Egyszóval mentoráljuk őket. De emellett egy tőkealappal is bírunk. Ebből tudunk befeketetni – szigorú szűrés után – olyan cégek tevékenységébe, amelyeknek a termékei a fenntarthatóságot erősítik. Lehet, hogy már elindultak a termelés útján, de ahhoz, hogy szintet lépjenek, szükségük van tőkére, ezért az alapítvány társul hozzájuk, és azért dolgozunk velük együtt, hogy a lehető legjobban megállják a helyüket a piacon. Mentoráltjaink között találhatók olyan vállalkozások többek között, amelyek a házi komposztálást igyekeznek népszerűsíteni vagy amelyek megreformálták a házhozszállítást. Vagy azt a céget is, amely kifejlesztette és legyártotta a kukoricából készülő ehető tányért. A különböző tevékenységeink kapcsán leszögezném, ezek között nincs alá-fölérendeltségi viszony. Egyenrangúként tekintünk rájuk.

Fotó: Ficsor Márton/Mandiner

A fenntarthatóságra miként tekintenek: innovációként, szemléletmódként vagy innovációs szemléletmódként?

Egyértelműen innovációs szemléletmódként.

A fenntarthatóság kapcsán egy gimnazistának és egy cégvezetőnek is megvan a felelőssége.

Utóbbinak például abban, hogy mennyire tudja a gyártás során keletkezett hulladékot visszaforgatni, ezzel körkörössé tenni a vállalkozását. Ha valaki ennek hallatán azt mondja, hogy alkalmazza majd, hogyha valaki kifejleszti, ott innovációra van szükség. Az innovatív megoldás felhasználásához pedig szükséges a szemléletmód. Tehát ennek a kettőnek jegyben kell járnia.

Miként jelennek meg az oktatási intézményekben?

Talán a legláthatóbbak az oktatási programjaink, melyek közül kiemelkedik a Fenntarthatósági Témahét, amelybe évről évre több százezer diák kapcsolódik be országszerte. A témahét célja a fenntarthatóság üzenetének elterjesztése azon korosztály körében, amely a legfogékonyabb a szemléletváltásra. A gyerekek környezettudatos neveléséhez már óvodáskortól hozzájárulunk a kertprogramunkkal, amelynek során a legkisebbek többek között figyelemmel követhetik a növények fejlődését. Míg az iskolai PET-mentes programunkkal a műanyag palackokat igyekszünk kiszorítani az oktatási intézményekből ivókutak telepítésével, valamint kulacsok osztásával. De jelentős még az idén nyolcadik alkalommal megszervezett Gödöllői Természetfilm Fesztivál. Mindezek mellett gyakornoki programmal és ösztöndíjakkal segítjük a jövő vízügyi mérnökeinek tanulmányait. Átvállaljuk az érintett cégektől a hallgatók gyakorlati ideje alatti fizetéseket is.

Hogy állt össze a Zöld Föld tankönyv és milyen út vezetett odáig, hogy több mint 200 középiskolában helyet kapott az órarendben a fenntarthatóság tantárgy? 

A tankönyv ötlete a Fenntarthatósági Témahétből ered. Ez az eseménysorozat, ahogy a nevében is benne van, csupán egy hetet ölel fel az 52-ből. Az alapítvány pedig szerette volna, hogy a fiatalok mindennapjaiban az év minden hetében jelen legyenek azok a tematikák, amelyeket a pedagógusok a témahétre megkapnak. Ezek között olyan oktatási segédanyagok szerepelnek, amelyek azzal foglalkoznak, hogy a tanárok miként beszéljenek a vízválságról, a tudatos öltözködésről vagy a városi életmódról. Mivel évről évre egyre több pozitív visszajelzés jött ezzel a programmal kapcsolatban, egyre inkább körvonalazódni kezdett, hogy meg kellene teremteni annak a lehetőségét, hogy az iskolákban tanórai kereten belül is lehessen fenntarthatósági témákkal foglalkozni, ezekről tanulni. Magyarországon ennek van egy hivatalos ügymenete. Először elkészült egy szakemberek által összeállított kerettanterv, amelyet az illetékes minisztérium, esetünkben még az Emberi Erőforrások Minisztériuma fogadott el. Ehhez készült egy tankönyv, egy munkafüzet, valamint egy oktatási segédanyag is, amelyet 2021 óta használnak mintegy 218 középiskolában. Ezt a tantárgyat olyan tanárok oktatják, akik érdeklődnek a téma iránt, illetve természettudományi tárgyakat tanítanak. De van egy akkreditált pedagógusképzésünk is.

A középiskolák a fenntarthatóság tantárgyat 2021 óta a rendelkezésükre álló 20 százalékos, úgynevezett szabadon választható órakeretbe illeszthetik be az órarendbe a kilenc és tizedik évfolyamokon.

De már elkészült a tananyag a tizenegy és tizenkettedik évfolyamok számára is, így megvalósulhat a felmenő rendszer. 2022 szeptemberétől, azaz a tantárgy már mind a négy évfolyam kerettantervében jelen lehet. A Zöld Föld tankönyv egyediségét többek között az is adja, hogyha az iskola tantestülete nem szavazza meg, hogy önálló óra keretében oktassák a fenntarthatóságot, akkor is van arra lehetőség, hogy például egy földrajztanár annak egy-egy fejezetével színesítse az óráit. Hiszen a teljes tananyag ingyenesen hozzáférhető és letölthető a Kék Bolygó Alapítvány honlapjáról.

A könyv a fiatalok visszajelzései alapján is „trendinek” és „fancynek” minősül, szívesen forgatják, mert abból a hétköznapi életükhöz kapnak tanácsokat.


Bár szomorú tény, hogy olvad a sarkköri jég és a lefogyott jegesmedve egyensúlyozik a jégtáblán, de nem erről akarjuk őket tanítani. Olyan tudást akarunk a kezükbe adni, amelyet, hogyha beépítenek az életükbe, hozzájárulhatnak ahhoz, hogy ez a folyamat minél inkább lelassuljon. Erre jó példa a divat és a fenntarthatóság kérdése. Sok olyan diák lehet, akinek a szekrénye odahaza tele van olyan ruhákkal, amelyeket egyszer vagy talán soha nem vett fel. Csak megvette, mert tetszett neki vagy mert akciós volt, és azóta is ott áll a polcokon. Kevesen tudják, hogy egy farmernadrág előállításához 7500 liter vízre van szükség. Ahhoz, hogy a gyapotot megtermeljék, betakarítsák, tisztítsák, mossák, feldolgozzák, majd elkészítsék a farmert, szállítsák és polcra tegyék, ennyi vízre van szükség. Egy póló esetében pedig 1500 literre! Ha ezekre felhívjuk a figyelmet, akkor a fiatalok talán nem vásárolják meg a 46. pólójukat feleslegesen. De az is lehet, hogy az „Az élet a városban” című fejezet szólítja majd meg őket, és utána tudatosabban közlekednek majd. Vagy változtatnak néhány dolgon a személyes higiéniájukon az egészségügyi fejezetben olvasottak alapján.

Fotó: Ficsor Márton/Mandiner

Miért nem az általános iskolába vezették be először ezt a tantárgyat?

Azok az oktatási szakemberek, akik a Zöld Föld tankönyvet és a hozzátartozó feladatgyűjteményt, valamint a tantervet kidolgozták, eleve úgy állították össze a tananyagot, hogy azt a kilencedik osztálytól felfelé tudják beépíteni az iskolák és a tanárok a tantervbe. Ezek a szakértők egyébként megjegyezték, hogy az komoly sikerként könyvelhető el, hogy elsőre 218 középiskola bólintott rá arra, hogy ezt a tudást tanóra formájában is átadja a diákjainak. És ez a szám a jövőben még inkább növekedni fog. Ezt a sikert pedig szeretnénk kihasználni úgy, hogy az érettségi szintjüket és az érdeklődési köreiket figyelembe véve az általános iskolásoknak is összeállítsunk a közeljövőben egy tanmenetet.

Magyarországon mennyire van jelen a fiatalok körében a már említett klímaszorongás?

Jártam már olyan konferencián, ahol azt állították, hogy a fiatalok 80 százaléka szorong a kedvezőtlen folyamatok miatt, de személy szerint még a 20 százalékot is soknak tartom. Itt meg szeretném jegyezni, hogy azt tapasztaltam magam körül az utóbbi években, hogy nagyon tudatosan és nagyon jól felépítve a fenntarthatóságot vagy a teremtett világnak az őrzését az elmúlt évtizedben a liberális baloldal igyekezett privilégiumként kisajátítani. Arra törekedtek, hogy azt hintsék el a köztudatban, hogy aki szereti a környezetét és védi annak értékeit, az csak baloldali gondolkodó. Pedig a konzervatív vagy az eredetihez való visszanyúlás, visszatérés az azt feltételezi, hogy ez jobboldali szemlélet. Ugyanakkor

nincs jobboldali és baloldali klímakatasztrófa.

Nincs olyan, hogy a globális felmelegedés csak a jobboldaliakat sújtja, a baloldaliakat nem. Ennek a területnek kellene nemzeti minimummá válnia, és azt hirdetnie, hogy az egyén a saját lehetőségeihez mérten figyeljen oda és működjön a környezete védelmének érdekében.

Gondolom, azt nem javasolják nekik, hogy kevesebbet fürödjenek?

Ezt egyáltalán nem tartom jó iránynak. Bár megjegyezném, hogy egy zuhanyzás vízfelhasználás tekintetében gazdaságosabb, mint egy lazító, kényeztető kádfürdő. De nem várható el, hogy az embernek ez az igény kikopjon egyik napról a másikra, hogy időnként vegyen egy jó meleg fürdőt. Az a fajta népnevelés nem fog működni, hogy megmondjuk a befogadóknak, hogy ezentúl csak zuhanyozzanak. De olyan tanácsokat tudunk adni, amelyekkel a fiatalok tenni tudnak a környezetükért. Mert bár erre a radikális környezetvédők azt mondják, hogy ehhez egy személy kevés, és úgy gondolják, hogy gyökerestül kell „kifordítani a világot a négy sarkából” a változáshoz, azonban ez a hozzáállás véleményem szerint nem kivitelezhető.

Mikor és hol találkozhatnak legközelebb az érdeklődők a Kék Bolygó Alapítvány programjaival, munkatársaival?

A tervek szerint az eddigi, már jól vizsgázott programjaink elmélyítésén fogunk a dolgozni a közeljövőben. De úgy véljük, a fenntarthatóság a mindennapjaink része kell legyen, annak megismertetése már rég nem kötődik programokhoz.

Nyitókép illusztráció, Pixabay. Fotók: Ficsor Márton/Mandiner

Összesen 29 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés