Orbán Viktor 2009-es beszédében először nem pártpolitikai, hanem kulturális kérdésekkel foglalkozik. Azt taglalja, hogy Magyarország minden más országtól megkülönböztethető jellemzőkkel rendelkezik. Így beszél »a mindenkori ideális magyar kormányzatot annak a felismerésnek kell vezetnie, hogy a magyarok közössége, s egyáltalán a létezés magyar minősége többek között abból ered, hogy rendelkezünk egy saját, csak ránk jellemző látásmóddal, ahogyan leírjuk, megértjük, érzékeljük és kifejezzük a körülöttünk lévő világot«.
Ha jobban belegondolunk, ez a megközelítés nem mást mond, mint hogy a demokráciába való 1990-es átlépéssel nem történt radikális szemléletváltás Magyarország egyediségének megítélésében, azaz a demokrácia bevezetése vagy másképpen a »történelem vége« nem írta felül a magyar múltat.
Orbán Viktor tehát kilép a demokrácia univerzalitását hirdető narratívából, és azt mondja: a magyar politikai fejlődésnek van egy minden mást felülíró, egyedi mintázata, és ennek a mintázatnak a felismerése a mindenkori kormány egyik legfontosabb feladata.”
Nyitókép: Facebook