Oroszország ott folytatja, ahol a szovjet rendszer befejezte. Bendarzsevszkij Anton, a Danube Institute kutatási igazgatójának írása.
A lakosság deportálása, hadi trófeák zsákmányolása, engedélyezett erőszak és fosztogatás az elfoglalt területeken – ezeket a gyakorlatokat Magyarország is megtapasztalta a szovjet megszállás után. A történelem ismétli önmagát, mondják, most viszont nem ismétlésről van szó, hanem folytonosságról, hiszen a Szovjetunió hivatalos örököse,
Április végén jelent meg a Vkontaktye orosz közösségi oldal egyik csoportjában egy ukrán rendszámú BMW terepjáró fotója és a szöveg: az autó hadizsákmány „tudjátok, honnan”, és az illető azt kérdezte, milyen módon lehetne legalizálni Oroszországban.
Az ukrán lakóházak, bankok és boltok kifosztásáról szóló beszámolók egyre nagyobb számban látnak napvilágot. Bár az Oroszország által is elfogadott 1949-es genfi konvenció világosan tiltja a fosztogatást a háború sújtotta zónákban és a megszállt területeken, ez egyáltalán nem zavarja az oroszokat. Sőt, egyes beszámolók szerint a hadizsákmány a katonai „juttatások” részét is képezi, ráadásul a legtöbb hivatásos orosz katona az ország legszegényebb területeiről kerül be a hadseregbe.
Ez talán nem is meglepő egy olyan országban, ahol a legtöbb család legendáriumának része a nagypapa, dédpapa által hazahozott zsákmányolt karóra, harmonika, bicikli vagy akár német zongora. Georgij Zsukov, a szovjet szárazföldi erők főparancsnoka a második világháború alatt bizonyítottan hétvagonnyi holmit vitt haza.
Aztán persze ott vannak a Kijev térségében elkövetett orosz atrocitások. Ez sajnos minden háborúban előfordulhat, a legfontosabb kérdés azonban, hogyan viszonyul a fegyelmezetlenséghez, a tömeges erőszakhoz és a fosztogatásokhoz a vezetés: bünteti, tolerálja vagy dicséretben részesíti a katonákat. Moszkva az első bucsai és irpinyi jelentések után mindent tagadott, sőt alternatív, összeesküvés-elméletekbe illő verziókat szabadított a nyilvánosságra a történtekről.
Az ügyre végül Vlagyimir Putyin elnök tett pontot, amikor kitüntette a korábban Bucsában állomásozó 64. motorizált lövészdandárt és parancsnokát „a katonák által tanúsított tömeges hősiességért, merészségért, állhatatosságért és bátorságért”. A második világháborúban
az orosz tankönyvekben és történettudományban.
Elterjedt gyakorlat volt a Szovjetunióban a „nem megbízható elemek”, akár egész népcsoportok deportálása. A mostani háborúban az oroszok által megszállt területekről tömegesen költöztetik el az ott élő ukránokat humanitárius okokra hivatkozva. Az ukrán menekülteket sok esetben az ország legtávolabbi pontjaira szállítják: Szibériába, a Távol-Keletre, akár északi sarkköri területekre. Becslések szerint legalább egymillió ukrán került Oroszországba a háború kitörése óta.
A beszámolók alapján először alaposan megszűrik az embereket, átnézik a netes tevékenységüket és a kapcsolataikat. A telefonjukat elkobozzák. Formálisan semmi nem tiltja nekik, hogy otthagyják a helyet, ahová elvitték őket, azonban a kommunikáció, az iratok és a pénz hiánya, illetve a nagy távolság kiszolgáltatottá teszi őket, és gyakorlatilag ellehetetleníti a visszatérést az európai területekre.
És a szovjet működési minták a mai Oroszországban is tovább élnek.
Nem is történhetne ez másként, hiszen azok, akik a Kremlben a kulcsfontosságú döntésekért felelnek, maguk is a szovjet rendszerben szocializálódtak, és az ott megszerzett tapasztalatok mélyen beépültek a világképükbe és a mentalitásukba. Putyin, Sojgu, Lavrov és Patrusev mind 1950 és 1955 között születtek, és az 1970-es években kezdték pályafutásukat. Amíg Oroszország nem néz szembe a múltjával, addig a történelem hibái az ország jövőjét is korlátozni fogják.
A szerző a Danube Institute kutatási igazgatója; fotó: EPA
Jelenleg vizsgálat zajlik; a légi közlekedésben minden incidenst ki kell nyomoznia az erre szakosodott hatóságoknak – hangsúlyozta Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő.
Azt állítják, az orosz légvédelem egy ukrán támadás kivédésében vett részt a gép eltalálását megelőzően, de úgy vélik, ilyen esetben az orosz félnek kötelessége lett volna lezárni légterét a polgári repülőgépek előtt.
Az orosz regionális kormányzó szerint a tüzet egy az orosz légvédelem által lelőtt ukrán drónból származó lezuhanó törmelék okozta.
A nemrég nagykorú fiatal a háború során került egy ukrán gyermekotthonból az országba.
Semmilyen forgatókönyv sem zárható még ki.
A magyar miniszterelnök miatt kongatja a vészharangot a német lap.
Petro Porosenko szerint akkor kellett volna békét kötni az oroszokkal, amikor Ukrajna a legerősebb volt, amikor Herszon és Harkiv régióiból is visszaverték az orosz katonákat.
Nincs karácsony halászlé, bejgli és természetesen Kevin nélkül. Lehetne ez akár egy rossz vicc kezdete is, azonban ez a valóság – akad azonban más is, amit szívesen nézünk szenteste.
