Pont a fiatalokat vitte el nagy arányban a járvány Magyarországon

2022. május 16. 12:00

Járványparadox: miközben a nagyon időseket féltettük igazán, körükben (talán éppen ezért) még kevesebben is hunytak el a járványévek alatt, mint a szokványos években, ezzel szemben a fiatalabbakat, és különösen a 40 év alatti korosztályt extrán megtizedelhette a vírus a többlethalálozási adatok szerint – hogy ez miként lehetséges, annak okait elemzi egy új tanulmány.

2022. május 16. 12:00
null
Konopás Noémi
Konopás Noémi

A nyolcvan pluszos korcsoport többlethalálozása alapján Magyarország az EU-rangsor közepén szerepelt. A hatvan-nyolcvanasok tekintetében hazánkat összesen öt kelet-közép-európai ország előzte meg, míg

a fiatalok halálozása jóval magasabb, mint az európai országok többségében.

Ez az egyik fontos megállapítása a covid-19-járvány társadalmi gazdasági hatásairól szóló fehér könyvnek, amit az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) megrendelésére a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) Közgazdaságtudományi Intézete (KTI) adott ki. A kutatásban összesen 35 kutató vett részt, a KTI kutatóin kívül szociológusok, pszichológusok, matematikusok és egyéb adatokkal foglalkozó szakemberek, az ELKH más kutatóközpontjaiból és azokon kívülről egyaránt. A kötet egyedi, 2022-es reprezentatív nagymintás felméréseken és az elérhető legfrissebb adminisztratív adatokon alapuló elemzéseken nyugszik.

Covid-halálozás: meglepő megállapításra jutott a fehér könyv

A kötet első tanulmánya a koronavírus-esetszámokat és -halálozásokat elemzi. A Hajdu Tamás és Krekó Judit által írt rész már rögtön az elején rögzíti: Magyarország az Európai Unión belül a kevés koronavírusos esetet azonosító országok közé tartozik, ennek okát pedig részben az alacsony tesztelési intenzitásban jelölik meg.

A másik fontos megállapítás, hogy a kórházi kezelésre szorulók és a koronavírus okozta halálozások esetében az EU-s rangsor második helyén, a többlethalálozást tekintve pedig – a legidősebbek kivételével minden korosztályban – a rangsor első negyedében állunk. A tanulmány szerzői a többlethalálozás mutatóját négy életkori kategóriában vizsgálták: 0–39, 40–59, 60–79 évesek, illetve 80 évesek vagy idősebbek. Azt találták, hogy a 0–39 évesek többlethalálozása Magyarországon az EU-n belül az ötödik legmagasabb. Ennek okai lehetnek olyan közvetett tényezők, mint

a betegek el nem látása, ami növelte a vírushoz köthető halálozási számot.

Hasonló a helyzet a 40–59 évesek esetében is: ott mindössze négy ország produkált rosszabb eredményt nálunk. A 60–79 évesek többlethalálozása is magas hazánkban, csupán öt kelet-közép-európai országban figyelhető meg a magyarországinál nagyobb érték.

Jobb helyen végzett Magyarország a 80 évesek és az annál idősebbek többlethalálozása esetében: itt a magyar érték az uniós rangsorban a tizenegyedik legmagasabb; ennek egyik oka lehet az elmaradt influenzajárvány. Összességében az látszik, hogy az elvesztett életévek szempontjából legfontosabb fiatalabb életkori kategóriák többlethalálozása lényegesen magasabb Magyarországon, mint az EU-tagországok többségében.

Visszaesett a járóbeteg- és fekvőbeteg-ellátásban részesülők száma

A fehér könyv második tanulmányának szerzői – Bárdits Anna, Elek Péter, Mayer Balázs – azt vizsgálják, hogyan hatott a járvány az egészségügyi ellátórendszerre és az egészségi állapotra. A koronavírus-járvány következtében a világszinten tapasztalható tendenciákkal összhangban Magyarországon is jelentős mértékben visszaesett a járóbeteg- és fekvőbeteg-ellátásban részesülők száma, különösen a járvány kezdetén, majd tartósan a szokásos szint alatt maradt. A nem covid-ellátás visszaszorult, de a súlyosabb esetek kevésbé. A szerzők vizsgálták a járvány alatti gyógyszerfogyasztást is. Megállapításuk szerint összességében nem csökkent, a járvány elején megfigyelhető pánikvásárlás pedig a gazdagabb járásokban erősebb volt.

Emellett részletesen megvizsgáltak három fő betegségtípust – a daganatos, a szív- és érrendszeri, valamint a mentális betegségeket – és bemutatták, hogy mindhárom esetében csökkent a felismert és ellátott betegek száma. A kemoterápiák száma lényegében nem csökkent, aminek oka, hogy ezek a betegek már a rendszerben voltak, viszont a sugárterápiák és a műtétek száma és az új esetek száma is csökkent. Ennek oka egyrészt az orvoshoz fordulás halogatása a fertőzéstől való félelem, vagy a lezárások miatt, másrészt az olyan ellátórendszeri intézkedések, mint a halasztható ellátások és a szűrések időleges felfüggesztése.

Ami a mentális egészséget illeti, azt mondhatjuk, hogy sajnos romlott a magyarországi helyzet. Az elérhető legfrissebb, 2020-as adatok szerint a korábbi trendekhez képest 16 százalékkal nőtt az öngyilkosságok száma a férfiaknál.

A szerzők javaslatot is tesznek a fejezetek végén. Úgy vélik, hogy a kiterjedt és célzott tesztelési gyakorlat csökkentheti a mortalitást és magas a társadalmi megtérülési rátája. A jól célzott tesztelések ugyanis lehetővé teszik az enyhe és tünetmentes esetek azonosítását, a fertőzési láncok megszakítását. A második fejezet végén pedig azt állapítják meg, hogy az egyes egészségügyi ellátásokhoz való hozzáférés – a járvány felfutása miatt szükségessé váló – korlátozása esetén fontos figyelembe venni, hogy a kezeletlenül maradt (nem koronavírusos) betegségek később ronthatják a lakosság egészségi állapotát és növelhetik az ellátórendszer igénybevételét.

Szükséges az elmaradt rákszűrések pótlása

és az ellátórendszer felkészítése a mentális betegségek növekvő esetszámára.

A járvány egészségügyre gyakorolt hatásai között a fehér könyv, pontosabban ezt a fejezetet jegyző Szabó-Morvai Ágnes vizsgálja a covid-19 szülési eseményekre gyakorolt hatását is.

Megállapítja, hogy a koronavírus-járvány magyarországi megjelenését követő kilencedik hónapban a születések száma jelentősen csökkent, majd a következő negyedévben hasonló mértékű növekedést mutatott, és összességében visszaállt a járvány előtti pályára. A szülési eseményeken belül a császármetszések arányában tapasztalható, évek óta töretlen növekvő trend a járványt megelőzően megtört, majd az arány a járvány kitörését követően tovább csökkent. Ebben jelentős szerepet játszhatott az, hogy a járvány alatt az elektív császármetszések száma csökkenhetett. A megfigyelt magzati halálozások száma a járvány időszakában jelentősen csökkent, aminek a kórházi ellátáshoz való hozzáférési nehézségek miatt a kórházba nem került esetek számának növekedése lehetett a legvalószínűbb oka. Az abortuszok számában és területi megoszlásában tovább folytatódott a járvány előtti csökkenő trend.

Nyitókép: MTI/Balázs Attila

Kapcsolódó cikkek

Összesen 97 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
coulegoger
2022. május 17. 13:06
Fogalmatlan újságírás. Tehát NEM a COVID áldozatai még a tanulmány szerint sem.
kjoks
2022. május 17. 09:48
Amúgy meg kilóg a lóláb: a gyerekek és fiatalok kötelező oltását készítik elő ezzel a hazugság kampánnyal. Most aztán végrehajtják, amit az IMF már 1996-ban követelt: a magyar lakosság álljon csak 6 millió emberből, bőven elég lesz az. Majd az oltások ezt megoldják 2-3 év alatt.
kjoks
2022. május 17. 09:38
Természetesen nem 126 hónap hanem 16 hónap, csak elütés volt.
kjoks
2022. május 17. 09:12
Megint a hazudozás, a terelés, a lényeg elhallgatása: a fiatal halottak mind oltottak. Lassan az infarktus halálozások fel is 30 év alatti. Az orvosok nem mernek megszólalni, mert kirúgják őket vagy még rosszabb, és persze van olyan is, aki jó pénzt kap a hallgatásért vagy egyenesen a hazudozásért (Kemenesi, Merkely és bűntársaik). Miért nem kérdeznek már meg pár nőgyógyászt mi a tapasztalatuk a vetéléssel kapcsolatban vagy akár a csecsemőhalálozással kapcsolatban az oltás óta?? Jah persze, ők se vállalják be a meghurcoltatást, csak mert el merik mondani az igazat...... Sebaj elmondom én: Nemzetközi tapasztalatok szerint nagyjából annyi a vetélés és csecsemőhalál (oltott anyukák gyerekei!) 126 hónap alatt, mint az előző 31 évben összesen. Angliában az egészségügyi miniszter már nem tudja mit találjon ki, miért nem vizsgálják, hogy van-e összefüggés a szívinfarktus halálozás megháromszorozódása és a halottak egyre fiatalabb életkora valamint az oltás közt. Pedig már orvosok is nyílt levélben kérték az ilyen vizsgálatot. Magyarországon rosszabb a helyzet: 8 évre titkosítottak minden adatot, amit az operatív törzs kezel. Szóval amikor valamelyik miniszter vagy ceciliácska mond egy adatot az csak hamis lehet, mert az igazat nem mondhatja el a titkosítás miatt. Tehát minden szavuk hazugság. A kérdés, hogy mikor robban a bomba, mikor kerül az egész nyilvánosságra és akkor ki lesz bűnbak, kire fog mutogatni Orbánka? Sejthető, hogy majd mindent ráfognak az oltatlanokra.... de abból polgárháború lesz, előre szólok.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ezek is érdekelhetik