Leköszön a zöldügyek elnöke – tíz év mérlege

2022. május 11. 18:22
A Fidesz-vezérkar örök csendestársa volt, Brüsszelben a környezetvédelem élharcosává vált. Köztársasági elnökként még határozottabban küzdött a klímaváltozás ellen. Leköszön Áder János.

Szalai Laura írása a Mandiner hetilapban.

Születésnapja után egy nappal, május 10-én leköszönt az államfői posztról Áder János. A köztársasági elnök két ciklust követően adja át a stafétát Novák Katalinnak, akinek jelölését tavaly decemberben jelentette be Orbán Viktor. „Sajnáljuk, hogy így van, de a magyar alkotmányos rend csak két ciklust enged a köztársasági elnöknek” – vezette fel a miniszterelnök az utódlás kérdését, majd egy, az új jelölt párthoz való elköteleződését firtató kérdésre válaszolva hangsúlyozta: „Áder János kiváló elnöke volt Magyarországnak, márpedig nála beljebb aligha lehetett volna bárki is a Fideszben.”

Pan Gimun, az ENSZ főtitkára és Áder János sajtótájékoztatója a Budapesti víz-világtalálkozón a Millenárison 2013-ban. <br> Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd

A frontvonalból Brüsszelbe, majd az államfői székbe

Valóban, Áder János az indulástól összeforrott a Fidesszel. 1988-ban a pártalapítók közé tartozott, később több posztot is betöltött: volt kampányfőnök, ügyvezető alelnök, az Országgyűlés elnöke, frakcióvezető-helyettes és frakcióvezető. Jelentős szerepet tulajdonítanak neki abban, hogy 2005-ben az ellenzék által javasolt Sólyom László került az államfői székbe, mindösszesen háromszavazatnyi többséggel. Akkoriban nevezte el Ádert Csapody Miklós MDF-es képviselő a csornai Charles Bronsonnak.

2006 után – állítólagos belső konfliktusok miatt – visszavonult a frontvonalból, és 2009-ben megkezdte EP-képviselői karrierjét. Brüsszel eleinte idegen terep volt számára, hiszen korábban nem foglalkozott uniós témákkal, és a nyelvtudása is bizonytalan volt – amit az ellenzék fel is rótt neki. Az MSZP még az EP-választás előtt felszólította, hogy lépjen vissza képviselő-jelöltségétől, amire Áder frappáns választ adott: „Történelemórán felelnek a gyerekek az iskolában, és a tanár kérdésére, hogy mikor volt a honfoglalás, helyes választ ad a tanuló. Majd arra, hogy mikor volt a tatárjárás, szintén jó a válasz. Mikor volt a mohácsi vész? – teszi fel végül a kérdést Pistikének a tanár, mire a gyerek azt mondja: »Irigylem tanárnő a problémáit.« Ennyi a válasz.”

Áder János házelnök és Orbán Viktor kormányfő 2000-ben a parlamentben. <br> Fotó: MTI / Kovács Attila

Áder az Európai Parlamentben a környezetvédelmet választotta témájául, amivel kétségkívül kilógott a Fidesz delegációjából, hiszen korábban nem felelt senki ezért a területért. Az EP környezetvédelmi, közegészségügyi és élelmiszer-biztonsági bizottságának alelnöke lett, és számos eredmény fűződik a nevéhez, például fellépett a környezetre rendkívül veszélyes cianidos bányászati technológiák alkalmazása ellen, és a 2010-es uniós költségvetésben a parlagfű elterjedése elleni küzdelemre, valamint a Kárpát-medence klímaváltozással szembeni sérülékenységének vizsgálatára több millió eurót szavazott meg az EP.

Az új elnök 2012-ben konszolidációt sürgetett”

Miközben Áder János a Fidesz első számú zöldpolitikusává vált, a belpolitikában is feladatot kapott. 2010 után Orbán Viktor felkérte a választójogi és igazságszolgáltatási reform politikai koordinálására, amiről akkor Áder azt mondta: „amennyire megtisztelő, éppoly váratlan volt számomra”. Többen rebesgették, hogy Kövér László javaslatára az ő neve is felmerült lehetséges államfőként, majd 2012-ben, Schmitt Pál plágiumbotrányt követő lemondása után már a legesélyesebb jelöltként emlegették. Orbán Viktor horgonyembernek nevezte államfőjelöltjét – akinek előnye, hogy bizonyos ügyekben lehorgonyoz, és nehéz kimozdítani pozíciójából, vagyis tántoríthatatlan –, korábban pedig kapcsolatukat úgy jellemezte: vele szemben ő a főnök. „Az egyetem alatt együtt melóztunk mindenfajta istállókban, meg csirkéket pakoltunk, hogy legyen pénzünk. Ő volt a munkafőnök, a brigadéros. És aki a brigadéros, az élete végéig a főnök” – mondta a miniszterelnök 2011 nyarán. Az Országgyűlés 2012. május elején megszavazta az új elnököt. Áder beszédében konszolidációt sürgetett – elég, ha csak Deák Ferenc és a kiegyezés emlegetésére gondolunk.

A Magyar horgászat nagyköveteinek VIII. találkozóján és horgászversenyén 2021 júniusában. <br> Fotó: MTI / Vasvári Tamás

Erősödő környezetvédelmi imázs

A köztársasági elnök első száz napjáról a Nézőpont Intézet vont mérleget, megállapítva, Áder a tipikus államfői témák kapcsán tűnt fel, és hagyományos elnöki feladatokat látott el: a határon túliak képviseletét, a kisebbségek védelmét, a jövő nemzedéke iránti felelősségvállalást és a törvények felülvizsgálatát tekintette elsődlegesnek. „Áder János ötvözte Göncz Árpád emberközeli karakterét Mádl Ferenc szigorú jogászi énjével, valamint Sólyom László elkötelezett környezetvédő-egyéniségét Schmitt Pál diplomataimázsával” – mutatott rá 2012 augusztusában a Nézőpont Intézet.

Áder a továbbiakban kétségkívül a környezetvédelmi imázst erősítette leginkább. 2014-ben az ENSZ New York-i közgyűlésén cselekvést sürgetett, és nyíltan beszélt a tétlenségről, kijelentve: több olyan, politikai rövidlátásról tanúskodó beszédet hallott, amitől nem lett optimistább. A 2015-ös párizsi klímakonferencián nagy hatású beszédet mondott arról, hogy ha a folyamatok nem változnak, végzetes következményekkel szembesülhetünk már huszonöt évvel később. 2016-ban az ENSZ főtitkára és a Világbank elnöke felkérésére szerepet vállalt az államfőkből és kormányfőkből álló, a vízzel kapcsolatos fenntartható fejlődési célkitűzések elérését elősegíteni hivatott Vízügyi Elnöki Testületben. Eközben itthon is egyre aktívabb lett környezetvédelmi ügyekben: 2015-ben létrehozta a környezeti fenntarthatósággal foglalkozó igazgatóságot a Köztársasági Elnöki Hivatalban, és elindult az Élő Bolygónk elnevezésű honlap, amelyen keresztül a klímaváltozás elleni összefogást támogathatják a magyarok. Ugyanabban az évben a Fővárosi Közgyűlésbe látogatott, ahol arra kérte a képviselőket, hogy csatlakozzanak Al Gore volt amerikai alelnök világméretű klímakampányához; 2016-ban pedig megalapította a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványt. Emlékezetes lépés volt az is, hogy alkotmányossági vizsgálatot kért a nemzeti parkok földjeinek átvételéről szóló törvény ügyében. A környezet­védelmi aktivizmus kapcsán egyébként a sajtóban megjelent, hogy mandátuma lejárta után esetleg az ENSZ vezetésére pályázik, de ezt később cáfolták.

Áder János EP-képviselő, Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője és Navracsics Tibor  miniszterelnök-helyettes sajtótájékoztatót tart az igazságszolgáltatási reformról 2011-ben. <br> Fotó: MTI / Kollányi Péter

Folytassa, elnök úr!

Már 2016-ban elkezdődött az esélylatolgatás a folytatással kapcsolatban, akkoriban arról szóltak a hírek, hogy várhatóan leköszön az államfő. A Népszabadság azt írta, hogy a miniszterelnök a legszívesebben Balog Zoltánt látná a helyén a Sándor-palotában, a KDNP-s Rubovszky György pedig egy óvatlanul bekapcsolva hagyott mikrofon mögött úgy fogalmazott, hogy „nem létezik, hogy újraválasszák”. Nem így lett: a Fidesz ismét őt jelölte. „Áder János képes arra, hogy fontos alkotmányossági kérdésekben ne a Fidesz álláspontját érvényesítse, hanem azt, amit az alkotmány és a demokrácia elvei előírnak” – jelentette ki Kósa Lajos frakcióvezető, amikor mellette érvelt. A baloldali ellenzéki pártok Majtényi László volt ombudsman mögé álltak be.

Kövér Lászlóval, az Országgyűlés elnökével idén márciusban <br> Fotó: MTI / Máthé Zoltán

Az újrázó államfő az Országgyűlés előtt Európához tartozásunkról, magyarságunkról és a család szentségéről beszélt, és szót ejtett a közbeszéd állapotáról is, kritikus hangvétellel. „Közbeszédünk színvonala az utóbbi időben drámai mértékben romlott. Itt és most mindezért nem akarom porciózni a felelősséget. De a politikai számosság okán mindig a kormánypártoké a nagyobb” – fogalmazott.

Az államfő jó pár, a kormánypártok döntése elleni tüntetés egyik „főszereplőjévé” vált. Először 2013 márciusában, az Alaptörvény negyedik módosítása ellen szervezett demonstráción skandálták azt a tüntetők, hogy „Ne írd alá, János!”, majd négy évvel később a felsőoktatási törvény CEU-t érintő változtatása miatt követelték, hogy vétózza meg a jogszabályt. „A Magyarországon államilag elismert és akkreditált egyetemeken a kutatói és oktatói munka folyamatosságát a törvényjavaslat nem érinti. A már megkezdett magyarországi képzések változatlan feltételekkel folytathatók” – jelentette ki nyilatkozatában a törvény kihirdetésekor.

Áder több alkalommal élt a vétó eszközével. A tíz év alatt elfogadott körülbelül ezernyolcszáz jogszabályból negyvenöt esetben vétózott, összehasonlításképpen: Göncz Árpád ugyancsak tíz év alatt mindössze tíz vétót gyakorolt – ebből csupán kétszer az MSZP–SZDSZ-kormány idején. Áder a legtöbb esetben a törvényt megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek, nyolc esetben viszont alkotmányossági vétót emelve normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól. Ezek közül az egyik legemlékezetesebb a választási eljárásról szóló törvény módosítása volt 2012-ben, amely alapján bevezették volna a választási regisztráció intézményét.

Az egyébként rezzenéstelen arcáról és visszafogott modoráról ismert Áder János több alkalommal volt a legnép­szerűbb politikus a közvélemény-­kutatók felmérése szerint. Bár a médiaszerepléseket tekintve kevésbé volt aktív, néhány alkalommal sikerült interjúra bírni – például egyik kedvenc témája, a horgászat kapcsán. Tavaly nyáron a Bors­nak és a Ripost7-nek hosszan beszélt szenvedélyéről, amelynek már hat­éves kora óta hódol. Ebből kiderült, hogy mostanra testőreit is megtanította pecázni, és nemcsak kifogni, hanem enni is szereti a halat, kedvence a balatoni süllő. A napokban pedig, leköszönése apropóján, a Magyar Nemzetben beszélt arról, hogy nyugodt szívvel hagyja el a Sándor-palotát, hiszen úgy véli, főbb vállalását, a magyar érdekek és értékek képviseletét teljesítette. 

Feleségével, Herczegh Anitával a közmédia Jónak lenni jó! című műsorában tavaly decemberben. A kampányban  a koronavírus-járvány miatt árván maradt gyerekeket segítő Regőczi Alapítvány munkáját lehetett támogatni <br> Fotó: MTI / Cseke Csilla

*** 

Nagyobb felbontásért kattintson jobb egérgombbal a képre, majd válassza a „Kép megnyitása új lapon” opciót!

*** 


Kósa Lajos, 
a Fidesz alelnöke, országgyűlési képviselője

Áder János a megbízhatóságot és a nyugalmat testesítette meg, ami egy államelnök esetében kulcsfontosságú. Vitathatatlanul a nemzeti egységet képviselte, függetlenül attól, hogy az ellenzék rendszeresen támadta a tevékenységét. Klasszikus elnöki jogköreit tekintve következetes volt, hiszen ha valamit nem tartott helyesnek akár eljárási, akár tartalmi kérdésekben, mindig határozottan fellépett; több alkalommal visszaküldött megfontolásra törvényeket a parlamentnek, és adott esetben az Alkotmánybírósághoz fordult. Elnöksége során kiemelkedett a természetvédelem, a saját szűkebb és tágabb környezetünkkel való harmonikus együttélés képviselete. Itthon és nemzetközi szinten is felhívta a figyelmet, hogy milyen lényeges kérdésről van szó, és még azok szimpátiáját is el tudta nyerni, akik nem különösen rezonálnak a környezetvédelem ügyére. A tevékenysége világosan megmutatta, hogy a zöldügyeket nem csak politikai haszonszerzés céljából lehet képviselni, mint ahogyan az a zöldpártok döntő többségénél jellemző. Érdemes megfigyelni, hogy az orosz szankciók kivetése kapcsán milyen ellentmondásba keverednek például a német zöldek a súlyosan környezetromboló, alternatív megoldások szorgalmazásakor. Áder János elnökségének mérlege tehát magáért beszél, személyesen egyvalamit azonban sajnálok. Régóta és jól ismerem őt, így tudom, hogy a hétköznapi életben Jánosnak nagyon jó, kissé szarkasztikus humora van. Igazán kedves, megnyerő ember, az államfői szerep miatt azonban ezt az arcát érdemben nem ismerhettük meg. Szerintem ezzel sokat vesztettünk, de remélem, hogy leköszönése után majd pótolhatjuk – hiszen nyilván a közélet szereplője marad, ez nem is lehetne másként.

*** 

Fotó: Földházi Árpád
Kocsis Máté,

a Fidesz frakcióvezetője

Áder János olyan köztársasági elnöke volt Magyarországnak, aki hivatalából nem magának akart súlyt adni, hanem egy ügynek, amely a természet széles körű védelméről, ekként lényegében az életről szól. A vízkincs megőrzésére, illetve a teremtett világ lokális és globális gondozására irányuló munkássága és törekvései rávilágítanak arra, hogy a múlt iránti tiszteletén, illetve a sikeres jelen melletti elkötelezettségén túl eltökélt a jövő problémáinak megoldása iránt is, és mindez nemcsak a mai magyarok, hanem az utánunk következő generációk államfőjévé is emelte. Tisztelet és köszönet illeti őt mindezért.

 ***

Fotó: Földházi Árpád
Schiffer András 

ügyvéd, az LMP volt elnöke

Az első ciklus mérlege inkább pozitív, Áder János akkori elnöki tevékenységét Mádl Ferencéhez hasonlítanám. A parlamenti megszólalásokat, vétókat tekintve, ha nem túl hangosan is, néhány esetben markánsan megnyilvánult az elnök. A javára írandó, hogy a kvótanépszavazás előtti köztévés médiaszereplése során távolságot tartott a minősíthetetlen kormánypropagandától. Az újraválasztásánál is volt egy halovány remény arra, hogy például a közéletre jellemző politikai stílussal szemben keményebben fog fellépni, s akár az őt delegáló pártcsaláddal is konfrontálódik. Ebből végül nem lett semmi. Áder a második ciklusra teljes passzivitásba vonult, működése számomra értékelhetetlen. A vétói jórészt súlytalan ügyekben születtek, ráadásul nem volt képes használni a nyilvánosságot – megjegyzem, már 2012 és 2017 között sem. Pedig a magyar alkotmányos rendszerben a köztársasági elnök fő ereje – akárcsak az alkotmányos monarchiákban az uralkodó esetében – a nyilvánosságban rejlik. E tekintetben kezdettől fogva alulmúlta elődjeit, akik tudatosan, jókor, jó helyzetben szólaltak meg, ez néha még Schmitt Pálra is igaz volt. Megengedhetetlen, hogy egy olyan kataklizmánál, mint amilyen 2020 márciusában a pandémia miatti lezárás volt, Áder Jánost nem lehetett látni, és volt még jó pár megpróbáltatás a tíz év alatt, amikor ugyancsak csendben maradt.Ami a zöldügyekben tanúsított próbálkozásait illeti, kezdettől fogva volt némi hitele, hiszen EP-képviselőként derekas szerepet vállalt abban, hogy az Európai Parlament fellépjen a folyók ciánszennyezése ellen. Az viszont már kikezdi a hitelességét, hogy úgy lépett fel a nemzetközi fórumokon és a magyar iskolákban, hogy közben sem a magyar kormány vonatkozó közpolitikai-közigazgatási gyakorlatával kapcsolatban, sem a hazai környezetvédelmi konfliktusokban nem nyilvánult meg, kivételt képezett ez alól az utolsó hetekben a Velencei-tó vízpótlása és még korábban a vízkivételi törvénymódosítás. A Tatai-tó vagy éppen a Balaton-part beépítése kapcsán azonban az egyébként a víz védelméért síkra szálló köztársasági elnöknek egy kósza nyilatkozatra nem futotta, sőt a Fertő tavi beruházást támogatta. Áder János, szemben elődjeivel, mélyen be van ágyazva pártja struktúrájába, ennek ellenére nem gondolom, hogy a miniszterelnök bábja lett volna. Emlékezzünk: nem véletlen, hogy nem lett belőle köztársasági elnök 2010-ben, és Orbán Viktor okkal vonakodott az újrajelölésétől 2017-ben, hiszen volt köztük egy, a nyilvánosság számára nem látható, párton belüli konfliktus a 2006-os választás után. Ádernek megromolhatott a bizalmi viszonya a miniszterelnökkel, mégis, az alapító Fidesz-gárda tagjaként a belső hűséget mindennél előbbre tartja. Ezért úgy érzékelem, a második ciklusban még véletlenül sem akart alapot adni arra, hogy az ideje letelte után potenciális pártpolitikai tényező, a miniszterelnökkel szemben lehetséges ellenpólus legyen – márpedig ha egyszer megreccsenne Orbán karizmája, ez valós forgatókönyv lehetne.

*** 


Litkei Máté,

a Klímapolitikai Intézet igazgatója

Áder János tízéves elnöksége alatt a fenntarthatóságra törekvés mint szemlélet és értékválasztás szubkulturális témából a közérdek szintjére emelkedett. Nem túlzás azt állítani: jelentős mértékben a volt köztársasági elnök munkásságának köszönhető, hogy ma Magyarországon a zöldgondolat már nem köthető kizárólag a liberális politikai alakulatokhoz, hanem a nemzeti minimum részét képezi. Fővédnökletével számos nemzetközi hírű fenntarthatósági eseményt rendeztek meg. Érdemes külön megemlíteni a nagy sikerű víz-világtalálkozókat, valamint a Planet Budapest fenntarthatósági expó és világtalálkozót. A nemzetközi események segítettek Magyarországnak előkelő pozíciót elfoglalni zöldügyekben, és Budapestet egyfajta fenntarthatósági találkozási pontként határozták meg. Áder János környezetvédelmi ügyekben folytatott harcának szimbolikus eseménye volt az Európa Tanács előtti felszólalása, melyben egyszerre világított rá hazánk eddigi eredményeire a klímapolitikai törekvések terén, és intette önvizsgálatra azon országokat, amelyek a hangos zöldszólamok ellenére messze elmaradnak a magyar sikerektől. Áder legnagyobb eredménye az általa sokszor teremtésvédelemként meghatározott területen sokkal inkább a jövőbe mutat. Kezdeményezésére és folyamatos támogatásával indultak el a fenntarthatósági témahetek, amelyek során a közoktatásban részt vevő diákok megismerkedhetnek a környezettudatos életmóddal. Elnöki munkájának záróköveként pedig a fenntartható fejlődés bekerült a választható érettségi tantárgyak sorába. Az áderi örökség lényege tehát, hogy az elnök szemléletformáló munkájának eredményeként a jövő generációk sora kap lehetőséget egy fenntarthatóbb jövő megteremtésére.

*** 

„Olyan drámák voltak, amik mellett nem lehetett elmenni” – Őry Kriszta interjúja a Mandiner hetilapban

Nyitóképen: A Planet Budapest 2021 fenntarthatósági expó és világtalálkozón tavaly novemberben. Fotó: AFP / Attila Kisbenedek

Összesen 11 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés