Mi is történt pontosan és részleteiben 1920 és 1921 hónapjaiban Nyugat-Magyarországon, mi vezetett Trianontól a felkelésig? Új könyv tárgyalja az izgalmas történelmi témát!
Hűség városa, légy hű őre önmagadnak. Nyugat-Magyarország 1918–1921 közötti sorsa és a soproni népszavazáshoz vezető út címmel fontos összefoglaló született Nyugat-Magyarország sorsáról az összeomlás és a korai Horthy-rendszer éveiben Ujváry Gábor történész, a VERITAS Történetkutató Intézet Horthy-kori kutatócsoport-vezetőjének tollából. A különösen igényes megjelenésű, gazdag képanyaggal, ugyanakkor lábjegyzet-apparátussal és szakirodalom-listával is ellátott könyvet a Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára adta ki, az előszót Farkas Ciprián soproni polgármester írta.
A könyv szisztematikusan veszi végig a főbb kérdéseket: a vitatott terület főbb jellegzetességeit, az osztrák békeszerződésig vezető utat, Trianon és Nyugat-Magyarország kérdését, a Trianontól 1921 tavaszáig vezető utat, ezt követően pedig IV. Károly visszatérési kísérleteit, a nyugat-magyarországi felkelést, illetve a velencei konferenciát és a soproni népszavazást.
Nem lehet vitatkozni a szerző összefoglalójával, miszerint „IV. Károly második visszatérési kísérletének kudarca, Lajtabánság felszámolása és onnan a felkelők kivonása, illetve az osztrák csapatok Nyugat-Magyarországra történt bevonulása tette lehetővé a soproni népszavazás megrendezését.”
A megállapítás fontos és nem magától értetődő, hiszen a Lajtabánság létrejöttét eddig sokan a népszavazást elősegítő, nem pedig akadályozó tényezőként látták. A népszavazást tető alá hozó külügyminisztert, Bánffy Miklós éppen ezért negatív figuraként tartották számon a felkelők. Prónay Pál felháborodottan közölte később, hogy „egy miniszter” – talán Bánffy – állítólag azt mondta neki, hogy „miért nem mennek már ki ezek a felkelők, mit okoskodnak, és miért nem engedik át ezt a darabka földet az osztrákoknak?”
Maderspach Viktor felkelő vezető hasonlóan „trianonistának” nevezte a külügyminisztert.
Bánffy több emlékiratszerű feljegyzést is készített: saját elbeszélése egy bizonyos fokig a felkelők vádaskodásait támasztja alá, hiszen a külügyminiszter a Nyugat-Magyarországról való kivonulást tekintette pályája csúcsának.
A különbség a lehetséges mozgástér felmérésében rejlett:
ők csak a további irredenta mértékén vitatkoztak.
„Az antant, illetve a magyar és az osztrák képviselők között 1921. november 15-én kezdődtek az újbóli egyeztetések. Ezek ugyan változatlanul feszültek voltak, mégis gördülékenyebben zajlottak, mint korábban. A magyarok lassan belenyugodtak Nyugat-Magyarország nagy részének elvesztésébe, az osztrákok pedig végre Burgenland megszerzésének örvendhettek” – állapítja meg Ujváry.
Való igaz, Schober osztrák kancellár nem hazudott, amikor 1922 elején kijelentette: „Ausztria azzal, hogy a népszavazás által Magyarországnak juttatott Sopron-vidéki területekről Velencében lemondott, és ezzel a világtörténelemben páratlan áldozatot hozott, jogot szerzett Burgenland fennmaradó részének osztatlan és zavartalan birtoklására.” Ez szintúgy egy olyan dolog volt, ami utólag fájt a felkelőknek, hiszen ők úgy tartották, hogy a terület egészét szerezték meg, a Sopronon kívüli területek feladását árulásként élték meg.
Ujváry nem titkolja könyvében, hogy
„E csoportokon belül is jelentős eltérések voltak, sokszor ellentétek feszültek, például a Sopronban és környékén élőkön belül is. Sokan, jellemzően a soproniak a Magyarországon maradás, de számosan – főleg a Sopront környező falvakban – az Ausztriához csatolás mellett álltak. A nyugat-magyarországi német anyanyelvűek közösségét is megosztotta ugyanis ez a kérdés, a pártellentétekről már nem is beszélve.”
Mindehhez annyit lehet hozzátenni, hogy németbarát magyarokról és magyarbarát németekről is szólnak a források. Az, hogy német identitású emberek is ünnepelték a Magyarországhoz tartozást, természetes volt. Mollay Károly soproni nyelvészprofesszor emlékiratában német származású nagynénjének sorait idézte fel, aki a népszavazás eredményének hallatán így kiáltott fel:
„Wißt ihr, magyarok maradtunk!”
S bár az áldozatok etnikumára nem utalt, mégis érdemes idézni Guilleaume Árpád tábornok összefoglaló jelentését a nyugat-magyarországi főkormánybiztosság működéséről: a katonatiszt ebben arra jutott, hogy a soproni népszavazás során a vidéki gazdák azért nem szavaztak Magyarországra, mert „magyar részről a felkelők megszállásának bizonyos túlkapásai lehangolólag hatottak”.
Összességében Ujváry könyve fontos összefoglalóját adja a nyugat-magyarországi kérdés szakirodalmának, olvasmányos stílusban és tudományos alapossággal. A kiadvány igazolja, hogy a vidéki levéltárakat sem szabad lebecsülni, fontos iratokról készülnek máig olyan forráskiadások, melyek megállják a helyüket a versenyben. A kötet pedig kiváló kiegészítője az olyan, korábban megjelent munkáknak, mint pl. Tóth Imre Két Anschluss közöttje.
Borítókép: Fortepan 191343
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Akik még nem döntöttek, le fognak majd szavazni a biztonságra, a kormányképességre, a kiszámíthatóságra és a tapasztalatra, ez az én reményem – mondja Orbán Viktor. Hogy látja a háborús helyzetet? Megnyerhető-e a jobboldalnak a digitális tér? Mit gondol a Szőlő utcában történtekről? Interjú a miniszterelnökkel.
A South China Morning Post szerzője arról ír, Trump külpolitikáját nem az ideológiai ellentét vezérli, hanem az erő és tekintély iránti tisztelet.
Nemzeti ünnep, ukrajnai háború és a mindent letaroló Hunyadi-sorozat mögött rejlő igazság – mutatjuk az idei év márciusának legnépszerűbb írásait a Mandineren! Cikkeinkre egyenként több mint 150 ezer ember volt kíváncsi!
Londonon a világ szeme: eljött a nagy nap.
Az Európai Parlament előtti téren csaptak össze a tiltakozó gazdák és a rendőrök csütörtökön délelőtt Brüsszelben. Vízágyúkat és könnygázt is bevetettek az egyenruhások. A Mandiner helyszínen lévő újságíróit is lefújták könnygázzal a rendőrök.
A hatóságok csak késve rakták össze a mozaikokat.
Az egyik legnagyobb tehetség Pep Guardiola csapatához csatlakozik.
