De ez a történet téves. A 2014 februárjában kezdődött válságért elsősorban a Nyugat, és különösen Amerika a felelős. A szembenállás olyan háborúvá fajult, amely nemcsak Ukrajna elpusztításával fenyeget, hanem Oroszország és a NATO közötti lehetséges atomháborúval is.
Az Ukrajnával kapcsolatos bajok valójában a NATO bukaresti csúcstalálkozóján kezdődtek 2008 áprilisában, amikor George W. Bush kormánya szorgalmazni kezdte, hogy a szövetség jelentse be: Ukrajna és Grúzia »tagok lesznek«. Az orosz vezetők azonnal felháborodással reagáltak, majd ezt a döntést Oroszország egzisztenciális fenyegetésének minősítették, és megfogadták, hogy meghiúsítják azt. Egy tekintélyes orosz újságíró szerint Putyin »dühbe gurult«, és arra figyelmeztetett, hogy »ha Ukrajna csatlakozik a NATO-hoz, azt a Krím és a keleti régiók nélkül teszi. Egyszerűen szét fog esni.« Amerika azonban figyelmen kívül hagyta Moszkva vörös vonalát, és előretört, hogy Ukrajna nyugati védőbástyává váljon Oroszország határán. Ez a stratégia két másik elemet is tartalmazott: Ukrajnát közelebb hozni az EU-hoz, és Amerika-barát demokráciává tenni.”
Nyitókép: Denis Balibouse / Pool /AFP