Miközben a kormányt hibáztatja, forrásokat követel a 3-as metróvonal egyes megállóinak akadálymentesítésére a Főváros vezetése – derül ki a szerdai Közgyűlés előterjesztéseiből. A Fidesz szerint lenne honnan átcsoportosítani.
Úgy tűnik, az utolsó pillanatban ismét a kormányhoz fordul a főváros baloldali vezetése, ezúttal a hármas metróvonal akadálymentesítése érdekében. Mint előterjesztésükben írják, „a szűkös határidőkre figyelemmel a Kabinet halogató magatartása immár közvetlenül veszélyezteti az M3 metróvonal teljeskörű akadálymentesítésének megvalósítását”.
Még az év elején írt arról a Világgazdaság, hogy Karácsony Gergelyéknek március 9-ig maradt idő a hármas metró Határ úti megállója megközelítését szolgáló gyalogos aluljáró felújítására és akadálymentesítésére tavaly decemberben a főváros és a nyertes vállalkozó között kötött szerződés hatálybaléptetésére. A Göncz Árpád Városközpont megálló megközelítését szolgáló aluljáró esetében szintén ez a helyzet, de ott a határidő április 4.
E két metrómegálló kapcsán megjegyzendő, hogy csak a megközelítésüket szolgáló gyalogos aluljárók átépítésével és felújításával biztosítható a hármas metróvonal teljes akadálymentesítése. A tendert mindkét esetben a Strabag Generálépítő Kft. nyerte el. (A feladat gazdája a Budapesti Közlekedési Központ [BKK]; a pályarekonstrukciót pedig a Budapesti Közlekedési Zrt. [BKV] viszi.)
Ha e kontraktusok végrehajtásában nem történik előrelépés, az nem csupán azt jelentené, hogy a metróvonal felújításának 2023-as zárásáig csak ennek a két megállónak nem lesz megoldva az akadálymentesítése (emlékezetes, a főpolgármester 2020. februárjában ennek ellenkezőjét ígérte a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségének [MEOSZ], erről IDE és IDE kattintva olvashat),
A metró rekonstrukciójának uniós támogatását többek között a teljesen akadálymenetes hozzáférés megteremtéséhez kötötték. Ezt is mérlegelte az Európai Bizottság (EB), amikor jóváhagyta a budapesti beruházás finanszírozását. A teljes projekt egyébként a 1,9 milliárd forintos tervezési költéségen felül további 217,4 milliárdba kerül. Ebből 172,7 milliárd uniós forrás, 44,7 milliárdot a hazai központi költségvetés finanszíroz. A főváros pedig 5,6 milliárdot biztosít akadálymentesítési feladatokra egy 2018-as döntésnek megfelelően.
Érdemes felidézni: 2021. augusztusában hosszú vajúdás után a BKV és a metróalagút rekonstrukcióját végző Swietelsky Vasúttechnika Kft. megállapodtak a vonatkozó szerződés módosításáról, amelynek eredményeként közel 6,5 milliárddal drágult az eredetileg 47,8 milliárd értékű megbízása, ám akkor a BKV „talált” 9,5 milliárdot a metróprojekt 217,4 milliárdos támogatási szerződésének keretein belül, igaz, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) ennek csupán kétharmadát találta megalapozottan a szerződésmódosításra fordíthatónak.
Tüttő Kata szocialista főpolgármester-helyettes által jegyzett, a szerdai Fővárosi Közgyűlésen megvitatandó, tizenhetes számú előterjesztés szerint a „rendkívül szűkös pénzügyi lehetőségek ellenére”, saját költségvetési forrásból majd 3 milliárdot csoportosítana át a Határ úti gyalogos aluljáró felújítására, miközben 2021. augusztusa óta látható, hogy az alagúti szerződés módosításának tényleges 6,5 milliárdos költsége és az erre a célra elkülönített 9,5 milliárdos keret közötti különbözet, azaz éppen 3 milliárd – ráadásul részben eredetileg is akadálymentesítésre előirányzott összeg – továbbra is rendelkezésre áll.
Ahhoz ugyanis „a Fővárosi Önkormányzat 2022. évi költségvetésében nem található forrás”. Ehhez kérik a főpolgármester és a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely közbenjárását.
Valójában szó sincs arról, amit Karácsonyék állítanak, miszerint a kormány halogatása miatt nincs lehetőség a metró teljes akadálymentesítésére. A Fidesz-KDNP fővárosi frakciója már több alkalommal jelezte észrevételeit, vázolt fel javaslatokat, hogy miként lehetne tovább lendíteni az ügyet. A 2021-es költségvetés tárgyalásakor például egy módosító indítványban forrásallokációt javasoltak, amelyet épp a baloldali többség szavazott le. Idény januárban pedig interpellálták a főpolgármestert.
De most a szerdai közgyűlés elé is előterjesztést nyújtottak be – február 16-án. Majd, amikor két napra rá, február 18-án Tüttő Kata révén a Városháza saját előterjesztést készített, ahhoz pedig módosító javaslatokkal éltek a kormánypártok, amelyek szorosan kapcsolódnak egy másik, ugyancsak a képviselők elé kerülő, tizennégyes számú napirendi ponthoz. (Ebben a BKV 2022-2023. évi fejlesztési feladatait vázolja fel a főváros, amelyhez 10 milliárd Európai Fejlesztési Bank és 6 milliárd saját költségvetési, azaz összesen 16 milliárd forrást biztosítana.)
A Fidesz-KDNP azt javasolja, hogy
A javaslatban szerepel továbbá, hogy az 56-os és 61-es villamosvonal Széll Kálmán tér és Hűvösvölgy közötti szakaszának Karácsonyék által tervezett részleges és tűzoltás jellegű felújítási munkái helyett, a Fővárosi Közgyűlés a vonal átfogó felújítása és akadálymentesítése mellett foglaljon állást, deklarálva
Emlékezetes úgyszintén: a Mandiner beszámolt arról, a Fővárosnak és a BKK-nak a két megálló megszűntetésére vonatkozó szándékáról, ám Fürjes Balázs a Miniszterelnökség Budapestért felelős államtitkára és Őrsi Gergely II. kerületi polgármester közös kiállására a felek megállapodtak a megállók megmaradásáról.
„Nem ez az első, amikor a főváros vezetése saját alkalmatlansága miatt a kormánytól vár anyagi segítséget – fogalmazott lapunk megkeresésére a Fidesz-KDNP fővárosi frakcióvezetője – Ismét forráshiányra hivatkoznak, hogy látványosan megakaszthassanak egy jó beruházást. Politikai tanácsadóik fizetésemelésére, valamint a cégvezetők milliós jutalmára azonban van pénz.” Azon kérdésünkre, hogy miért nyújtották be módosító javaslatukat, úgy felelt: „Karácsonyék most az eredeti tervektől eltérően egy lebutított beruházást terveznek, amely egy korszerűtlen és nem teljesen akadálymentes állapotot eredményezne.
Éppen ezért egy módosító javaslatot nyújtottunk be, amely többek között a pénzek átcsoportosításáról szól, és arról, hogy a későbbiekben hogyan valósíthatóak meg az eredeti, korszerű tervek.”
***
Említésre méltó továbbá a Mocsárosdűlő ügye is, amelyet a Városháza-ügy nyomán kiszivárgó felvételek alapján a baloldali városmenedzsment beépített volna. Szabó Tímeáék korábban tagadták a terv létezését.
„Most már teljesen egyértelmű, hogy a fővárosnak, valamint a III. kerületi önkormányzatnak a Mocsárosdűlő egy részének beépítése és eladása volt a célja – jelentette ki lapunknak Láng Zsolt –. Éppen ezért megpróbálnak előre menekülni azzal, hogy a mi javaslatunkat, amely a terület teljes természetvédelmi védelmére vonatkozik, napirendre sem vették a közgyűlésen, helyette kedden hoztak egy önálló előterjesztést, amit a klímavédelmi bizottsággal elfogadtatnak. De a Városháza-botrányt és az ezzel egyidőben napvilágra került korrupciógyanús ügyeiket nem tudják feledtetni, az emberek nem hülyék.”
Nyitókép forrása: Mandiner / Ficsor Márton
Oleg Duda, a Nép Szolgájának képviselője nem rejtette véka alá, mit gondol az ukrán-magyar kapcsolatok jövőjéről, s lapunknak a következményekről is beszélt, ha egy ország „rossz” oldalt választ ebben a háborúban.
A legrosszabbra számít a szerb sajtó.
A lap emlékeztetett, Magyarország korábban többször is hangoztatta, hogy nem fogja jóváhagyni az Ukrajna EU-csatlakozásával kapcsolatos első tárgyalási forduló megnyitását.
„Amikor a barátnőm menstruál, szurkálom a f*szomat, hogy nekem is ugyanannyira fájjon.”
Tarr Zoltán felbátorodott Manfred Weber kijelentésén, miszerint „nem létezik olyan, hogy nemzeti szuverenitás”, de Magyar Pétertől is hallottunk már ilyet.
Dani Rodrik Latin-Amerikában, Afrikában és Ázsiában keresné a jogállamiság új példaképeit.
A kormányfő Sátoraljaújhelyen ismertette, hogy a skandináv országban bűnözői hálózatok gyerekeket használnak gyilkosként, tudva, hogy a rendszer nem ítéli el őket.
Az eredmények tisztán mutatják: a választók megtévesztésére épít Magyar Péter.
