Honnan jön Európa energiaellátása és meddig tarthat a válság?

2022. február 11. 12:01
„A jövő rendkívül szép lesz majd, csak a következő 20-30 évet kellene túlélni addig.” Milyen forrásokból és mekkora biztonsággal érkezik Európa energiaellátása? Miközben az energiaválság állandósulni látszik, a kontinens az orosz gáz lélegeztetőgépén van, az irracionális energiapolitikát folytató Németország forráselszívása pedig feszültséget kelt a belső piacon. Elemzésünk Toldi Ottóval, a Klímapolitikai Intézet kutatási vezetőjével!

Hol zajlik földgáz-kitermelés Európában?

Az öreg kontinens nem áll jól a földgáz-utánpótlás terén, területén nagy lelőhelyek csak egy-két országban találhatóak. Az Északi-tengeri földgázmezők jelentik a fő tartalékot, a két legnagyobb kitermelő Nagy-Britannia és Norvégia – az utóbbi nem EU-tag, az előbbi nemrég hagyta ott az uniót. Nyugat-Európában Hollandia a harmadik a sorban, míg a túlvégen, Kelet-Európában Románia és Horvátország rendelkezik nagy földgázkinccsel. Ezek a készletek azonban nem képesek kielégíteni a hatalmas európai piac energiaigényeit.

Az európai gázhiány egyik oka az, hogy nemcsak kevés gáz van, de a meglévő lelőhelyek is kimerülőben vannak.

A brit kitermelés a skóciai partoknál, illetve a norvég az Északi-tengeren drámai módon csökken. 2018-ról 2019-ig évi 70-ről 54 milliárd köbméterre apadt, ez 23 százalékos visszaesés. Persze ebben benne van a Covid-hatás is, de az Északi-tengeri lelőhelyek sajátossága, hogy gyorsan kimerülnek” – magyarázza lapunknak Toldi Ottó.

A Klímapolitikai Intézet kutatási vezetője szerint ugyanez jellemző a többi európai gázexportőrre is: Hollandia gáztartalékai lassan már csak a saját belső szükségleteket fedezik, Románia a Fekete-tengeren, Horvátország az Adrián tengeri fúrótornyokkal próbálja növelni a kitermelést.

Toldi Ottó, a Klímapolitikai Intézet kutatási vezetője

 

Mekkora Európa függése az orosz gáztól?

Európa földgáz-fogyasztása 2020-ban 394 milliárd köbméter volt, ebből a saját kitermelés 54 milliárd köbméter – ez azt jelenti, hogy

Európa 83 százalékos arányban kiszolgáltatott a külső forrásoknak, a földgázimportnak.

Mint az energetikai szakértő mondja, ennek az importmennyiségnek közel 50 százalékát, 156 milliárd köbméter gázt Oroszországtól vásárolják az európai államok, Norvégia a második beszállító ennek a negyedével, Algéria és Líbia pedig együtt az európai import 10 százalékát adja.

Az Oroszországtól való gázfüggés tehát jelentős, de az oroszok is függenek az európai piacoktól: az orosz földgáz legnagyobb és egyben leghitelképesebb, legtőkeerősebb és időben fizető vásárlója az Európai Unió.

A gázexportból az oroszoknak jelentős bevételük származik, ezért megbízható partnerek.

Oroszország a szerződéses mennyiségeket a szerződéses áron mindig teljesíti Európa felé – ez egy korrekt üzleti kapcsolat” – vélekedik Toldi Ottó.

Ha bármilyen, főleg politikai okból az európai üzleteket bármelyik fél felfüggesztené, nemcsak az európai, de az orosz gazdaság is bajba kerülne rövidtávon. Éppen ezért hosszabb távra tervezve az oroszok az esetlegesen kieső európai bevétel kompenzálására rohamtempóban építik keleti, ázsiai szállítási kapacitásaikat: egy Északi Áramlat-2 méretű cső,

a Szibéria Ereje nevű vezeték Szibéria és Kína között már kiépült,

és várhatóan hasonló vezetékek sorát fogják megépíteni a következő években.

Az oroszok tudják, hogy a zöld energia korában meg van számlálva a földgáz ideje Európában, és ezért Ázsia, konkrétan Kína, India és a feltörekvő országok felé fordultak” – mondja a kutató. „Olyan országok felé, ahol jelenleg a szén az elsődleges energiaforrás. Itt is kimerülnek majd lassan a szénbányák, és olcsóbb lesz gázt vásárolni Oroszországtól, mint költséges bányákba fektetni a pénzt”.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Jelena Viktorovna Burmisztrova, a Gazprom elnökhelyettese az újabb hosszútávú gázvásárlási szerződés aláírásakor a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2021. szeptember 27-én

 

Magyarország földgázutánpótlása

Ebben az energetikai konstellációban az európai természeti adottságok és az adott nemzetközi kereskedelmi viszonyok mellett azok az európai országok tudják stabilizálni saját energetikai helyzetüket, amelyek az orosz gázszállítóval, a Gazprommal hosszú távú gázszállítási szerződést tudnak kötni.

A magyar gázhelyzet stabilitása az európai átlagon felüli,

a gázellátás két szilárd talapzaton áll: az egyik a hosszútávú gázszállítási szerződés, a másik pedig az európai viszonylatban is kiemelkedő gáztároló-kapacitás.

Hat, hat és fél milliárd köbmétert tudunk betárolni, ez az éves szükségletünknek körülbelül a kétharmada. Ezt egészíti ki az orosz gázszerződés, amelynek alapján a Balkáni Áramlaton Szerbia felől érkezik a gáz, illetve az osztrák-magyar gázvezetéken is jön az európai piacról beszerezhető gázmennyiség” – mondja a Klímapolitikai Intézet kutatási vezetője.

Toldi Ottó felhívja a figyelmet arra, hogy az európai piacról vásárolt gáz túlnyomó többsége is Oroszországból származik, az előnye az, hogy az európai piacról származó gázt akkor tudjuk beszerezni, amikor alacsony a piaci ár. Magyarország esetében ez akár évente 4 milliárd köbméter is lehet.

Az orosz gázszállítási szerződés elegendő gázutánpótlást biztosít,

a február elsejei Orbán-Putyin találkozón azonban elhangzott: a jövőben várhatóan évi egymilliárd köbméterrel több gáz jöhet Magyarországra. A magyar miniszterelnök a rezsicsökkentés fenntarthatóságát az orosz gázszállításoknak tulajdonította: az energiaárak féken tartása ezen biztos kapacitások birtokában lehetséges.  

A szerb és a magyar nagynyomású földgázvezeték-rendszer fizikai összekapcsolása Horgos és Röszke határában 2021. július 4-én

 

Európa vezető gazdasága mint gyenge láncszem

Mi lenne, ha az oroszok elzárnák a gázcsapot? Ez egy sokszor felmerülő kérdés, de a fent részletezett helyzet miatt ez szinte kizárt. Ha hipotetikusan vetjük fel a kérdést, arra Toldi Ottó úgy válaszol:

ebben az esetben az európai gázpiac vélhetően hetek alatt összeomlana.

Mint mondja, Németország saját kitermelése 5 milliárd köbméter évente, német földön nincsenek nagy szénhidrogén-készletek, és 100 milliárd köbméteres nagyságrendben importál földgázt az oroszoktól. „Ráadásul a németországi és az ausztriai gáztárolók nagy részét piaci alapon megvette a Gazprom, így gáztároló-kapacitások hiányában a németek különösen kiszolgáltatottak” – teszi hozzá a szakértő.

A német villamosenergia-rendszer jellemzője, hogy nagy benne a megújuló energiaforrások aránya, így viszont biztonsági okokból kétszeres kapacitást kell fenntartaniuk, hiszen amikor nem süt a nap vagy nem fúj a szél, akkor a kieső nap- és szélenergia miatt fosszilis és hagyományos alapú erőműveknek kell megtermelniük a szükséges áramot, hogy ne szoruljanak teljesen importra.

Amikor pedig a megújuló energiaforrásoknál hirtelen megugrik a termelés, akkor kényszerexportálniuk kell, sokszor negatív áron, azaz az áramtermelők fizetnek, hogy valaki elvigye a fölös áramot”– hívja fel a figyelmet a kutató.

Ennek tudatában különösen meglepő, hogy a németek szinte egy időben,

gyorsított menetben vezetik ki az energetikai rendszerükből a kőszénre alapozott termelést és az atomenergiát.

A hat meglévő atomerőmű-blokkjukból hármat már 2021 végén leállítottak, a másik hármat pedig 2022 végéig fogják lekapcsolni. „A szénerőművek kivezetését is 2038-ról 2030-ra akarják előrehozni. Ezekben a szénerőművekben már nem fogják elvégezni a felújításokat, a modernizációkat, így működési hitelt nem kapnak, a biztosítási költségeik az egekben vannak, dübörög tehát a »roncsrajáratás«” – így az energetikai szakértő.

Toldi Ottó szerint a kieső kapacitásokat az északi-tengeri kőolaj ellensúlyozza, és a jövőben ellensúlyozhatja azt még a cseppfolyósított földgáz (LNG) beszerzése is. Jelenleg azonban a német gázimport 100 százaléka csövön keresztül érkezik, Németország – más európai országokkal ellentétben – még nem építette ki kikötőiben a cseppfolyósított földgáz befogadására képes infrastruktúrát.

Az Oroszország és Németország közötti tengeralatti földgázvezeték, az Északi Áramlat-2 építésén dolgozik az orosz Fortuna csőfektető hajó a Balti-tenger partján fekvő Wismar kikötőjében 2021. január 14-én

 

Feszültség az európai energiapiacon

Amit a németek jelenleg tesznek, az az, hogy minden elérhető forrásból importálják a földgázt. Az említett orosz mellett az európai piacról is. Még akkor is, ha a kimerülőfélben lévő lelőhelyek és az egyre növekvő energiaigények miatt a piac ellátóképessége megváltozott.

Partnerei szerződéses kötelezettségeit kihasználva a német állam ugyanolyan igényekkel lép fel, hasonló mértékben vásárol földgázt, mint a közelmúltban, a norvég és a holland kitermelő cégek azonban egy ideje jelzik, hogy

a Németországba irányuló exportjuk saját hazájukban felhajtja az energiaárakat,

mivel már nem a fölöslegükből kereskednek. A német szívóhatás tehát üzleti vitákat és feszültséget vált ki az európai energiapiacon.

Végletes helyzetekben a közelmúltban egyes kormányok saját belső ellátásuk stabilitása érdekében belenyúltak a piaci viszonyokba. 2017 januárjában például egy általános energiaválság alakult ki. A szokatlanul hideg tél miatt az erőműveknél üzemzavarok álltak be. „Ebben a helyzetben

a legtöbb tagállam megtagadta az uniós kötelezettségeit, mert mindenki a saját energiaellátását akarta megoldani.

A kormányok az exportkötelezettség elé helyezték a saját ellátásbiztonságuk fenntartását, az importra szoruló államok pedig szorult helyzetbe kerültek” – magyarázza Toldi.

A Klímapolitikai Intézet kutatási vezetője úgy véli, az európai energiaválság valószínűleg nem fog rövidtávon megoldódni, akár két-három évig is eltarthat. Szerinte azonban ez a helyzet az optimista forgatókönyv szerint arra késztetheti az Európai Unió vezetőit, hogy egy megfontoltabb, a műszaki lehetőségeket jobban figyelembe vevő energia- és klímapolitikát dolgozzanak ki.

 

Menekülési útvonalak az energiaszükségben

Az Európai Bizottság jelenleg a megújuló energiaforrások nagyobb arányú felhasználását propagálja az uniós tagállamok számára. Paradox módon azonban

éppen a megújulók elterjedése generálja a földgáz egyre nagyobb hasznosítását.

Ennek oka az, hogy csak a földgázzal működő erőművek tudják lekövetni, kiegyensúlyozni a megújuló energiaforrások időjárásfüggő, változékony teljesítményét.

A földgáz jövőbeli alternatívája, kiegészítője tehát a hidrogén és a cseppfolyósított gáz lehet. „A nagy mennyiségű előállításukat lehetővé tevő technológiák, infrastruktúrák kiépítését azonban a legmerészebb prognózisok is csak 2045 utánra teszik. A jövő rendkívül szép lesz majd, csak a következő 20-30 évet kellene túlélni addig” – hangsúlyozza a kutató.

Toldi Ottó elmondta: a hidrogén egy nagyon kis molekulájú gáz, amely képes az acélvezetékek kristályrácsába beépülni, és egy idő után megrongálja a hegesztési varratokat és a kompresszorokat is. Kompozit anyagokból kellene mindent gyártani, de ez nagyon drága módszer, és nem megoldott a hidrogén tárolása sem, ahogy egyenlőre a megújuló energiáé sem.

A földgázfüggésből való másik menekülési útvonal az LNG – már most az EU energiaimportjának 18 százalékát teszi ki. A jelen tendencia azonban az, hogy Ázsia elszívja az LNG-szállítmányokat Európa elől, nagyobb árréssel, nagyobb mennyiségben lehet ebbe a régióba exportálni.  

Az atomenergia hasznosítása is kétségtelen megoldást jelentene az energiahiányra, ez azonban jelenleg átpolitizált, ideológiai jellegű vita tárgya lett az Európai Unióban.

Az Északi Áramlat-2 vezeték üzembe helyezése gyors megoldás lehetne

– mondja Toldi Ottó. „Fizikailag készen van, évente 55 milliárd köbméter földgáz szállítására képes. A német Zöldek évek óta próbálják ellehetetleníteni az építését, és most az új német kormány befolyásos politikai erejévé válva még több lehetőségük lesz az üzembe helyezés akadályozására” – magyarázza a kutató. A földgázprojektet az ukrán-orosz konfliktus miatt jelenleg jegelte a német – és az amerikai – kormány.

 

Nyitókép: Nagynyomású földgázszállító csővezeték a Kiskundorozsma Nemzetközi Mérőállomáson 2021. szeptember 30-án.

fotó: Toldi Ottó, MTI

Összesen 16 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés