Budapest ismét zöldülhet, de nem éppen Karácsony miatt

2022. február 14. 7:00
Írta: Nagy Gábor
Ötven éve nem készült akkora közpark a fővárosban, mint amekkora a Csepeli közpark lesz. Egyelőre konszenzus övezi a projektet. Szándék, terv és pénz is van Budapest gigazöldítésére.

Felhőkarcolókról, lakóparkokról álmodoztak egykor a balliberálisok, de semmi nem lett a csepeli Manhattan-tervből. Ahogy a szintén a szigetcsúcs észak-keleti részébe tervezett olimpiai létesítményekből sem.

Most viszont konkrét koncepciótervek vannak egy rég nem látott budapesti beruházáshoz: a Csepeli közparkhoz, amely – Németh Szilárd országgyűlési képviselő, államtitkár kifejezését használva – nem egy „l'art pour l'art” zöldterület lesz. A politikus szerint cirka harminc milliárd forintot kóstálhat a fejlesztés (a visszavásárlandó telkek ára nélkül).

De mi az a projekt, amiért a napokban még egy konferenciát is szerveztek, és azon a kabinet képviselői (többek között Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára; Schneller Domonkos helyettes államtitkár; Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ [BFK] vezérigazgatója) mellett a kerület (Borbély Lénárd polgármester) és a főváros emberei (Erő Zoltán főépítész, Bardóczi Sándor főtájépítész) is képviseltették magukat?

Az új, kormányzati beruházásban megvalósuló

Csepeli közpark egy harminchat hektáros, egybefüggő zöldterület lenne,

amely háromszor nagyobb, mint a Városmajor, a budapesti parkok közül csak a százkettő hektáros Városliget, vagy a száztíz hektáros Népliget előzheti meg. Ötven éve nem készült ekkora új közpark a fővárosban, aminek köszönhetően: 300 ezer négyzetméternyi parkfelület, 50 ezer négyzetméternyi sportterület és 90 ezer négyzetméternyi természetközeli állapotú ökopark jönne létre, valamint 1000 új fa lenne elültetve.

Forrás: BFK // Facebook

A projekt igencsak időszerű: a Csepel-sziget északi-keleti része egy évtizedek óta alulhasznosított terület. Rendezetlen állapotú, özönfajokkal spontán települt, szennyezett ipari telek, amelynek közparkká alakítása biztosítaná a városlakók számára az aktív pihenés, kikapcsolódás lehetőségét; javítaná a városi mikroklímát és bővítené az ökológiai sokszínűséget.

Vitézy Dávid kapcsolódó Facebook-posztjában azt írta, a Csepeli közpark „szervesen illeszkedik” a környező ökológiai, oktatási, szabadidős és közlekedésfejlesztési projektek közé. A BFK vezérigazgatója utalt a Duna Arénától Csepelig kialakítandó gyalogos-kerékpáros tengely kialakítására; az atlétikai centrum körüli 10 hektáros ferencvárosi sport- és szabadidőpark létesítésére; a H7-es hév fejlesztésére; a Galvani híd szerteágazó projektjére; illetve a Ráckevei-Soroksári-Duna természeti értékeinek megőrzését szolgáló revitalizációs fejlesztésére.

Az új közpark mögött politikai egyetértés alakult ki a kormánypártok és a baloldali városvezetés között. Mások mellett erre utalt Németh Szilárd is, amikor úgy fogalmazott: „Ha nincs együttműködés, annak bizony nincs gyümölcse. Gyümölcsöt úgy lehet termeszteni, aztán leszedni és jól bekajálni, ha közösen munkálkodunk a kerten. Nem kell nekünk mindenben egyetérteni. Sőt. Akár még szkanderozhatunk is egyet a kocsmában, megmérhetjük egymást. De akkor, amikor teremteni szeretnénk, kell valami összhang.” Hasonlóképp Fürjes Balázs, aki szerint csupán csapatban és együttműködéssel lehet e projektet sikeresen végig vinni.

Jelenleg a lakosság visszajelzését várják. Ám, ha minden jól megy, már idén befuthatnak az engedélyezési, jövőre pedig a kivitelezési tervek. A kivitelezés közbeszerzést követően indulhat el. Ehhez azonban vissza kell még vásárolni a külföldi tulajdonosoktól a Demszky-érában privatizált területet.

Eközben Karácsony Gergelyék…

2019 óta a budapesti zöldfejlesztéseknél mindig érdemes tenni egy kitérőt. Új városvezetés, elviekben új zöldkrédó:

„Budapesten egyre kevesebb a zöld. Nem elég a klímaváltozás fokozódó fenyegetése, továbbra is lépten-nyomon hallani újabb fakivágásokról – olvasható Karácsony Gergely főpolgármester önkormányzati választási programjában –. Budapestnek azonnali fordulatra van szüksége:

óvnunk és fejlesztenünk kell a meglévő zöldfelületeinket, valamint újakat kell kialakítanunk városszerte.

Egyszerre fontos új, nagyméretű közparkok létesítése és a sűrűn beépített városrészek sarokról sarokra történő zöldítése egy-egy fával.”

Forrás: MTI // Máthé Zoltán

Ugyan az elmúlt két esztendő közel nem volt könnyű – többek között a koronavírus-járvány egészségügyi és gazdasági hatásainak kezelése miatt – a baloldali városmenedzsment számára és természetesen a fővárosi büdzsé sem bír akkora tartalékkal, mint a központi költségvetés.

A bő kétéves zöldteljesítmény így is csekélynek mondható:

Radó Dezső Terv – zöldfejlesztési koncepció; Fenntartható Energia- és Klímaakcióterv; Budapest Főváros Környezetvédelmi Program; Fatár applikáció; Égig érő fű pályázat; méhlegelők (22 helyszínen); illetve az időközben bedarált Főkertben bevezetett reformok, pilot projektek (például az öntözőzsákok, a glifozátmentes gyomtalanítás, a Stockholm Faültetési Rendszer és az avarkezelés bevezetése).

Érdemi fővárosi előrelépés a városzöldítés irányába gyakorlatilag csak a nyolc hektáros Pünkösdfürdő Park kialakításával, valamint a Tétényi-fennsík megtisztításával történik. Az pedig, hogy hova is futhat ki a Városháza Park tervpályázata és a Mocsáros-dűlő átpozícionálása, erősen kérdéses – legfőképpen a Városháza-ügy nyomán kiszivárgott hangfelvételek, illetve a változó fővárosi telekértékesítési szokások miatt.

A baloldali városvezető az általa megígért fásítások, parkfejlesztések elmaradása ellenére igyekszik politikai tőkét kovácsolni a kormány támadásából. Például a budai fonódó villamos meghosszabbítása miatt. Posztjaiból viszont rendszerint kimarad, hogy a kabinet finanszírozásában az alábbi parkok újultak meg, készültek el Budapesten:

  • Margitsziget (2017, 78 ezer négyzetméternyi megújult zöldfelület, 296 új fa)
  • Normafa (2018, 18 ezer négyzetméternyi megújult zöldfelület, 203 új fa),
  • Orczy park (2018, 172 ezer négyzetméternyi új vagy megújult zöldterület, 789 új fa)
  • Múzeumkert (2019, 11 ezer négyzetméternyi megújult zöldfelület, 25 új fa)
  • MOME park (2019, 15 ezer négyzetméternyi megújult zöldfelület, 158 új fa)
  • Millenáris Széllkapu (2020, 26 ezer négyzetméternyi vadonatúj zöldfelület, 355 új fa)
  • Városliget (2021-ig 150 ezer négyzetméternyi megújult zöldfelület, 500 új fa)
  • Puskás Aréna parkjai (2021, 55 ezer négyzetméternyi megújult zöldfelület, 452 új fa)

Nyitókép: MTI // Máthé Zoltán

Összesen 54 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Gelgely egyelőre csak azért nem akadályozza meg a fejlesztést, mert nem tudja, hol van.

Mondd ki ami a szíveden van, hajrá zsidómentes Budapest, de Tudod kedves jobbikos, DK-s szavazó, a zsidók nélkül Ti semmire sem mentek. A zsidó értelmiség emelt be Titeket a hatalomért folytatott harcba, amit szerintem hamarosan meg fog bánni. Egy gondolkodó zsidó ember számára két alternatíva van, vagy a Fidesz, vagy a Kétfarkú.

Nem tehetek róla, de első az ugrott be, hogy éppen most jöttek le a fáról, csak még nem tudják, merik elengedni, jobb ha a közelben van, legyen hová visszamászni.

Persze, Pilatus intelligenciáját tekintve kizárt, hogy zsidó legyen...így kizárt a Kétfarkú is, oda van egy felvételi küszöbhatár.

Amikor az érveid csak a "frusztrált elmebeteg komplexusos törpe" kifejezésekig terjednek, akkor ez nem más, mint frusztrált vonyítás, hogy 12 éve nem tudtok labdába rúgni, és már tudjátok, most sem fogtok jobban járni. Külföldi gazdáitok pedig leveszik rólatok a kezüket.

Mit szól ehhez a Dobrev-klán? A bolgár kertészek elrabolt földjeihez.

Ez is egy jó lehetőség, de nem ismeri Budapestet.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés