„Ő egy tisztességes ember” – tanácsadóként tekint Bajnaira Márki-Zay

„Én gazdasági kérdésekben roppant liberális vagyok, nem feltétlenül tartom szükségesnek a minimálbért sem” – árulta el egy korábbi nyilatkozatában Márki-Zay Péter. A magát jobboldalinak és konzervatívnak tartó politikus más alkalommal a rezsicsökkentést és a tizenharmadik havi nyugdíj visszaépítését is kritizálta, de méltatta az őszödi beszédet, valamint Gyurcsány Ferenc 2010 előtti, állítólagos fellépését a korrupcióval szemben.

A Gyurcsány-Bajnai-korszak méltatása

A baloldal miniszterelnök-jelöltje saját bevalllása szerint az elmúlt harminc év legjobb kormányának az 1998 és 2002 közötti Orbán-kabinetet tartja, most mégis az MSZP és a DK szövetségeseként politizál, sőt, újabban a neoliberális gazdaságpolitika egyik emblematikus alakjával, a 2009 és 2010 között kormányzó Bajnai Gordonnal is egyre többet egyeztet. Legutóbb Londonban találkoztak, ám nem ez volt az első alkalom.

„Nem olyan régen volt szerencsém Bajnai Gordonnal találkozni, életemben először. Elmondtam neki azokat a vágyaimat, ami az ő egy éves időszakát illették. Ami egyébként sok szempontból a legeredményesebb egyéves időszak volt Magyarországon” – ezt 2021 augusztusában mondta a hódmezővásárhelyi polgármester.

Így folytatta: „Tehát kétségkívül óriási teljesítményt nyújtott az a kormány akkor. De nekem az volt a benyomásom, hogyha ők előrehozott választást csináltak volna 2009-ben, akkor a Fidesz egyrészt nem lett volna kétharmada. Megnyugtatott, hogy igen, lett volna már 2009-ben is, másrészt a Fidesz belebukott volna négy év alatt a rendcsinálásba, amit így a Bajnai-kormány elvégzett helyettük. Ezzel kapcsolatban is elmondta az ő verzióját, természetesen meggyőzött, megjegyzem. Tehát itt viccesen mondhatnám, hogy rehabilitáltam.”

„Bajnai szerintem egy tisztességes ember”

Bajnai a tavalyi év második felében a Városháza-botrány, illetve a műemlék ingatlan tervezett eladása apropóján került be ismét a hírekbe. Egy Facebook-bejelentkezésében arra a kérdésre, mit gondol Bajnairól, Márki-Zay ezt mondta: „Egyre jobb a véleményem Bajnai Gordonról. Föltettem neki néhány kérdést, ami nekem fönntartásaim voltak ővele kapcsolatosan, ezeket elég jól megválaszolta, ezt én majd el fogom mondani Önöknek legközelebb. És megnyugtatott mindenesetre. Tehát ő tényleg egy elkötelezett ellenzéki, és nagy tudása, nagy tapasztalata van. Szerintem egy tisztességes ember.”

Márki-Zay ugyanezen felvételen ismét arról beszélt, hogy a Bajnai-kormány szerinte stabilizálta a gazdaságot.

Még tavaly márciusban, a Jelennek adott interjúban úgy fogalmazott, bármit gondolunk is Gyurcsány Ferencről vagy Bajnai Gordonról, „ők nem tettek tönkre életeket, nem csavarták ki sikeres vállalkozók kezéből a cégeiket, nem folytattak hazug lejárató kampányokat. Akkor a jogállam alapvető keretei, a demokrácia alapelvei nem sérültek.”

De érdemes felidézni az immár DK-s Kálmán Olga Szeretemország című könyvét is, melyben Márki-Zay ugyancsak beszélt a magyar politikába a 2014-es választás előtt sikertelenül visszatérő, a hazai közéletben továbbra is gyakran aktivizálódó üzletemberről. A kormányfő-jelölt így emlékezett a 2010 előtti időszakra:

„Átadták a terepet az egyébként nagyon tehetséges Bajnai Gordonnak, egy kisebbségi kormánynak, hogy hozza helyre, amit ők elrontottak. (…) A fenntarthatatlan helyzetet a Bajnai-kormány kezelte, megszüntette a 13. havi nyugdíjat, elkezdte az államháztartást rendbe tenni, megszorító intézkedéseket vezettek be. (…)

hiszen azokat mindenképpen végre kellett hajtani. De nyugodtan kijelenthetjük, hogy a Fidesz helyett és a Fidesz érdekében tették, ugyanúgy, mint ahogyan annak idején Bokros Lajos rendbe rakta a gazdaságot, megmentette az országot az államcsődtől, jött a Fidesz, és kapott egy konszolidált helyzetet.”

Megszorítások és elhazudott adatok a szocialista kormánytól

De miből is állt a Márki-Zay által olyannyira méltatott Bajnai-féle gazdaságpolitika, illetve válságkezelés?

„Fájni fog” – ezzel a mondattal vezette fel 2009-ben a kormányfőségről lemondó Gyurcsány utódja az 1200 milliárdos forintos, újabb megszorító intézkedéseket. Többek között elvettek egyhavi nyugdíjat és bért a közszférában dolgozóktól, csökkentették a családtámogatásokat, lefaragták az állami intézmények kiadásait.

A Varga Mihály jelenlegi pénzügyminiszter által vezetett gazdasági tényfeltáró bizottság megállapította, hogy a szocialista kormány által készített 2010-es költségvetés nem tartalmazta a valós folyamatokat és adatokat, mivel jelentős különbséget találtak a kormányváltásig bevallott és a valós tényadatok között. Például minden jövedelemadó időarányosan az elvárt szint alatt alakult, miközben a kiadások számos területen – például a közlekedési vállalatoknál vagy éppen a munkaerőpiaci támogatásoknál – a vártnál magasabbak voltak.

További adalék:

az Eurostat korabeli akkori jelentése szerint a kormányváltás idején a vásárlóerőhöz képest Magyarországon került a legtöbbe a villamos energia, míg szintén vásárlóerőhöz viszonyítva hazánkban drágult legnagyobb mértékben a lakossági földgáz ára. Nem csoda, hogy ugyancsak az uniós statisztikai hivatal szerint 2010-ben a szegénység és társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett népesség aránya közel 30 százalékos volt. Ez azt jelenti, hogy közel 3 millióan voltak a hivatalos brüsszeli mutatók szerint szegények az országban.

Nyitókép: Mandiner