„Merjünk kicsik lenni!” – sugallja most Kovács Laci bácsi legendás javaslatát Dávid Ferenc.
„Csöppet sem lep meg, hogy minapi jegyzetem – Büszke Hegedűsök – kibillentette a balansztengelyt Dávid Ferencben. A Gyurcsány-párt gazdasági megmondóembere a Hírklikk.hu hasábjain fejtette ki, miért sületlenség, amit írtam, s miért volt igazuk az általam leszólt momentumosoknak, amikor öt éve megfúrták a budapesti olimpiát.
(Egyebek mellett azt írtam: »vannak, akik abban lelik örömüket, hogy saját nemzetüket, magyarok millióit fosztják meg a fölemelő érzéstől, a magyar olimpiától«. Nevesítettem a legtenyérbemászóbb nolimpikont, Fekete-Győr Andrást, aki azóta is mellét düllesztve szavalja, mekkora bravúrt vitt véghez a pártja.)
Dávid ítész most azt magyarázza, hogy a budapesti olimpia nem nemzetálom, mindössze »a magyar miniszterelnök gyermekkori vágya, amely – hála istennek – 2040-ig biztosan nem teljesül«. Az ilyesmi ugyanis a tehetős országok úri passziója. (Friss példával is előáll: lám, hiába stafírozta ki Orbán Viktor a magyar kézilabdát, az eredmények nem jöttek.)
Csak szólok. A rendszerváltás után Budapest már elszalasztott egy hatalmas lehetőséget. Világkiállítást rendezhetett volna, ám az SZDSZ főpolgármestere, Demszky Gábor nem látott fantáziát az expóban, a Horn-kormány pedig lemondta. Vásár helyett végül kiárusítást rendeztek: stratégiai ágazatok sora került fillérekért külföldi kezekbe. Az eltervezett pénzt expó nélkül is elköltötték – így »csak« a bevétel maradt el.
»Merjünk kicsik lenni!« – sugallja most Kovács Laci bácsi legendás javaslatát Dávid Ferenc. Nekem gróf Teleki Pál gondolatsora jobban tetszik: »Nincsenek kis nemzetek, csak kishitűek. Nincsenek kis emberek, csak kicsinyhitűek. Merjünk magyarok lenni!«”
Borítókép: Dávid Ferenc (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
1969-ben megkérdezték egy Vietnámban szolgáló amerikai katonától, hogy mit üzen az ötven évvel később élő amerikaiaknak.
Hogy kik? Hát a Z-generáció. Azok, akik eltörölnék a múltunkat, a hagyományainkat, a történelmünket, az irodalmunkat, eltörölnének mindent.
Az sem derült ki, hogy a visszaküldöttek között mennyi az „anyázás”? Vagy mennyi a pornograf rajzokkal díszített?
A fitneszguru nem ért egyet a Tisza által tervezett SZJA-emeléssel.
Megdöbbentő, amit ez a kártékony, önelégülten nárcisztikus ember művel.
Nem megy el a rivális.
A négyéves Medárd napok alatt belopta magát egy ország szívébe. Hőstettét és helytállását jó ideig nem fogjuk feledni. De egyre több helyen felmerül a kérdés, hogy is írjuk helyesen az életet mentő köszönését. Utánajártunk!
