Grzegorz Górny és Janusz Rosikon ezúttal a „fenséges misztérium” nyomába eredtek, a katolikus hit középpontját, az eucharisztiát vizsgálták – egészen pontosan az eucharisztikus csodákat. Olyan jelenségeket, amelyek rendkívüliek, meghazudtolják a fizika és biológia törvényeit, tudományos alapokon pedig (bár átfogó kísérleteket tettek erre) nem lehet megmagyarázni őket.
A katolikusok számára kiemelkedően fontos az oltáriszentség – szeptemberben éppen Budapesten rendezték meg az Eucharisztikus Kongresszust, amely arra hivatott, hogy e szentséget tanulmányozza és ünnepelje –, amely hitünk szerint Jézus Krisztus valóságos teste. Alapítása az utolsó vacsorán történt, amikor Jézus megtörte a kenyeret és e szavakkal adta tanítványainak: „ez az én testem, mely értetek adatik”. Ígérete szerint,
„aki eszi az én testemet és issza az én véremet, bennem marad és én őbenne”.
Az évezredek során e mély hit változatlan maradt és rendkívüli felhajtóerővel bírt – és időről időre követték megmagyarázhatatlan, de a hit tartalmát pontosan visszaigazoló jelek, amelyeket összefoglalóan eucharisztikus csodáknak nevezünk. Ezek egy része a népi jámborság által őrzött legendáriumot ékesíti, vannak azonban szép számmal olyanok, amelyek részletesen és pontosan dokumentáltak, sőt, mély és összetett tudományos vizsgálatoknak is alávetették őket.
Ilyen, „a vallás és tudomány, hit és ész határterületein zajló események” adják az író és a fotográfus friss kötetének lényegét, akik bevallottan nem rideg kívülállóként, de precizitásra törekedve nyújtják át az esetek leírását. A katolikus egyház által hivatalosan is elismert eucharisztikus csodák száma száz fölött van, ezek közül hét, különböző helyszínen történt eseményt mutatnak be, amelyek közül többre is illik a leírás, miszerint megmagyarázhatatlan eseményről szóló tudósítást olvasunk. Górnyék megfigyelése, hogy a legtöbb ilyen jellegű csoda egyébként olyan történelmi korokban történt, amikor kihívás érte ezt a hittételt, vagy általában a vallásos hitet.