Tovább erősödött a migrációs nyomás 2021-ben a Frontex szerint

2022. január 4. 14:01
Több mint 200 ezren próbáltak illegális módon az EU területére lépni 2021-ben az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség legfrissebb adatai szerint. A koronavírus visszaszorulása után újfent tömegek indulhatnak Európa felé.

 

Írta: Tóth Klaudia (Migrációkutató Intézet)
 

A migrációs nyomás nemcsak a tavalyi évhez képest, hanem az egészségügyi válság miatt bevezetett korlátozások előtti 2019-es évhez képest is jelentős mértékben növekedett és növekszik napjainkban is – derül ki a Frontex legújabb adataiból.

Az Európába irányuló illegális bevándorlás mértéke a járvány csúcspontján csökkent: a határellenőrzések, az utazási korlátozások és a vírus terjedésének megfékezése érdekében tett egyéb erőfeszítések kezdetben jelentős mértékben hozzájárultak a számadatok csökkenéséhez. A Frontex által kiadott éves jelentés szerint

2020-ban csupán 125 226 illegális határátlépést észleltek az EU külső határainál,

ami 2013 óta a legalacsonyabb adatnak számított. 2020-ban a legtöbben Szíriából, Marokkóból, Tunéziából és Algériából érkeztek.

A rendelkezésre álló adatok azt is jelezték, hogy az Európába érkező irreguláris bevándorlók összlétszámának jelentős többségét a férfiak tették ki. Csupán minden tizedik migráns volt nő, miközben 2019-ben még minden negyedik érkező. A 2020-ban regisztrált gyermekek aránya szintén visszaesett. Ekkor nagyjából minden tizedik bevándorló volt 18 évnél fiatalabb, míg 2019-ben arányuk elérte a 23 százalékot. Ez tehát még inkább azt jelzi, hogy nem családok menekültek a kibocsátó országokban uralkodó instabilitás miatt, hanem jellemzően az aktív korú, keresőképes férfiak vágtak neki az Európába vezető útnak.

2020-ra tehát úgy is lehet majd reflektálni, mint az az év, amikor a belső határellenőrzéseket Európa-szerte visszaállították – ez határozottan emlékezteti az uniós polgárokat arra a történelmi vívmányra, amelyet a szabad mozgás schengeni övezete jelent –, illetve úgy is, mint amikor bebizonyosodott, hogy „a fizikai határ védelme és ellenőrzése veszi fel leghatékonyabban a harcot az illegális migrációval szemben”. 

Az uniós országok nyitása újabb migrációs hullám kialakulásához vezetett

A Frontex statisztikáiból azt lehetett kiolvasni, hogy a Covid-szabályok és intézkedések folyamatos lazulásával párhuzamosan az illegális határsértések és a beadott menedékkérelmek száma intenzíven nőtt. Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség eközben súlyos humán erőforrás-hiánnyal küzdött: nagyon magas volt a betegszabadságon vagy karanténban lévő személyek száma, illetve egyre szerteágazóbb feladatokat kellett ellátnia a személyzetnek.

Az EU külső határain az illegális határátlépések száma 2021 első tizenegy hónapjában 184 180-ra emelkedett,

ami 60%-os növekedést jelent az előző évhez képest.

Mivel havonta kb. 20-35 ezer jogellenes belépéssel kell számolni, ezért várhatóan „a Frontex 2021-ről szóló – 2022 elején megjelenő – éves jelentésében 200 ezret meghaladó illegális határátlépési számot olvashatunk majd”. Ez a szám még akkor is kiemelkedően magas, ha a szervezet az Európai Unió külső határain észlelt illegális határátlépések számát úgy állapítja meg, hogy ugyanaz a személy a külső határ különböző pontjain többször is megkísérelheti az belépést. 
 

A rendelkezésre álló nemzetállami hatósági adatok alapján az Eurostat, az Európai Unió statisztikai hivatala a tagállamokhoz beérkező menedékkérelmeket is összegzi, illetve havi bontásban közli. A legfrissebb táblázat szerint összesen 466 770 darab menedékkérelmet nyújtottak be 2021-ben az EU 27 tagállamában (2020-ban kb. 417 ezret, 2019-ben 675 ezret, 2018-ban 602 ezret). Ebből 396 095 darab volt olyan kérelem, amelyet első alkalommal adtak be.

Az adatok szerint továbbra is Németország a menedékkérők első számú célpontja Európában: 100 230 db először benyújtott kérelem – ez 35,2%-kal több, mint az előző év azonos időszakában. Második helyen Franciaország áll (77 455), a harmadikon pedig Olaszország (26 330).

Magyarországon 2021-ben mintegy 30 kérelmet adtak be az Eurostat adatai szerint.

A statisztikák azt mutatják, hogy az Afganisztánból és Szíriából érkező migránsok alkotják a menedékkérők legnagyobb csoportját – együttesen az összes kérelmező egyharmadát tették ki, őket követik a pakisztáni és iraki bevándorlók. 

Humanitárius válság, stroboszkóp és a legforgalmasabb mediterrán útvonal

Ahhoz, hogy a fenti statisztikákat megértsük, fontos a száraz számadatok mögé nézni, és megvizsgálni azokat a mérföldkőnek számító eseményeket, amelyek a migrációs hullámok kialakulásához vezettek.

2020 végén, 2021 elején még a nyugat-balkáni migrációs helyzet tartotta lázban az uniós politikusokat. A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) akkori jelentése szerint több ezer migráns várakozott a bosnyák-horvát határon, hogy bejuthasson az Európai Unió területére. Ez Magyarország szempontjából is kiemelt fontosságú kérdés volt, hiszen a földrajzi közelség miatt könnyen hazánk felé vehették volna az irányt a bevándorlók. Számos jogvédő szervezet és NGO humanitárius válságról, élhetetlen tábori körülményekről és rendőri túlkapásokról számolt be. Ezzel szemben több esetben kiderült, hogy a befogadóközpontokban keletkezett tüzekért maguk az ott lakó migránsok voltak a felelősek.

A nyugat-balkáni migrációs helyzet azóta sem oldódott meg, ezért az Európai Unió a hideg téli napok beköszönte miatt még december elején 2,5 millió eurós, azaz közel 1 milliárd forintos támogatást szavazott meg a bosznia-hercegovinai migránsok részére. „A Bosznia-Hercegovinában rekedt mintegy 4 ezer menekültnek és migránsnak, akik közül sokan a szabadban alszanak, menedékre, élelemre, vízre, egészségügyi ellátásra, védelemre és ruházatra van szüksége. E szükségletek kielégítése érdekében az EU készen áll arra, hogy továbbra is humanitárius segítséget nyújtson" – fogalmazott Janez Lenarčič válságkezelésért felelős uniós biztos. 

Ha a Nyugat-Balkán térségében uralkodó helyzet nem lett volna elég, már tavasszal olyan híreket lehetett olvasni a sajtóban, hogy Fehéroroszország elnöke azzal fenyegette meg az Európai Uniót, hogy migránsokkal fogja elárasztani az öreg kontinenst. Aljakszandr Lukasenka ekkor még arra kérte Lettországot, Litvániát és Lengyelországot, hogy támogassák a Fehéroroszország elleni EU-s szankciók felszámolását,

ellenkező esetben megnyitja az ország kapuit az irreguláris bevándorlók előtt.

Majd, amikor látta, hogy kérése süket fülekre talál, különféle utazási irodákon és külföldi kirendeltségeken keresztül tudatosan megszervezte a migránsok beutaztatását a Közel-Keletről és Afrikából. Ezzel egy új, az Európai Unió területére vezető migrációs útvonalat nyitott. Az érkezőknek komplett szolgáltatáscsomagokat ajánlottak, illetve azt, hogy az EU területére való bejutást garantálják. Az egyszeri belépésre jogosító vízumokkal rendelkezőket először Minszkbe, majd az EU és Fehéroroszország határára vitték.

Litvánia azonnal segítséget kért a Frontextől, illetve egy fizikai határzár kiépítésébe kezdett. Litvánia után Lukasenka Lengyelországot is megcélozta a migránsokkal, azonban Lengyelország nem kért Frontex-segítséget. Itt szó sem volt embercsempészésről,

jóval inkább a kizsákmányolt és becsapott migránsok tömeges, tudatos és szervezett utaztatásáról.

Míg 2021 nyarán 12-15 ezer dollárba került egy-egy csomag megvásárlása, addig szeptemberben olyan háromezer dollárra tették a szakértők a tarifát. Ha csak azt számoljuk, hogy december elején körülbelül 30 ezren tartózkodtak a határokon rekedve, megállapíthatjuk, hogy a Lukasenka-rezsimhez köthető érdekeltségi körök busás összegeket tudtak zsebre rakni.

A bevándorlók eszközként vagy fegyverként való használata nem új keletű, azonban a darabszámra való importálás igen. Sokan hibrid hadviselésnek nevezték Lukasenka módszereit, hiszen egy szomszédos állam területi integritását és szuverén főhatalmát úgy fenyegette különféle puha eszközökkel (diplomáciai, gazdasági, társadalmi nyomásgyakorlás), hogy valójában katonai összetűzésre és fizikai kontaktusra nem került sor a két állam fegyveres ereje között.

Litvánia után Lengyelországba is átgyűrűzött a probléma, ahol talán még drámaibb szituációk és pattanásig feszült helyzetek alakultak ki: a lengyel határőrség hivatalos Twitter csatornáján novemberben bejelentette, hogy a fehérorosz alakulatok lézersugárral és stroboszkóppal vakították el a lengyel katonákat. Sőt, további vádak szerint még az ideiglenes határkerítés lebontásához is hozzáláttak egyes helyeken.

A helyzet napjainkban továbbra is feszültnek, de stabilnak mondható.

A migránsok jelentős részét vagy hazautaztatták kibocsátó országukba, vagy ideiglenes befogadóközpontokban helyezték el. Akik a határon maradtak, egyre agresszívabb módon próbálnak átjutni a kerítésen: kövekkel, ágakkal, törmelékekkel dobálják a lengyel határőrség személyzetét, illetve azon vannak, hogy a kerítést átvágják, megrongálják. Nem tudni pontosan, hányan maradtak Fehéroroszországban. Egy hónapja a belarusz hatóságok 7 ezer migránsról beszéltek, a lengyelek 13-14 ezerről, az ukránok pedig 16 ezerről. 

A nyugat-balkáni és a legújabb (keleti) útvonal áttekintése után érdemes szemünket egy pillantás erejéig a mediterrán folyosók összesített számadataira vetni, ugyanis az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint e térség területeire 2021 folyamán mintegy 116 886 fő érkezett: 111 088-an a tengeren átkelve jutottak Olaszországba, Görögországba, Spanyolországba, Ciprusra és Máltára; 5 798 fő pedig szárazföldön érkezett Görögországba és Spanyolországba. Az érkezők nemzetiségét tekintve tunéziai dominancia látható (15 ezer fő), második helyen az egyiptomiak állnak (közel 8 ezer érkező), harmadikon pedig a bangladesiek 7 500 fővel. Az is kijelenthető, hogy

2020 után újfent a közép-mediterrán útvonal lett a legaktívabb és legforgalmasabb Európába vezető csatorna. 

A tesztidőszak sűrűjében járunk – de mi lesz utána?

Az afganisztáni tálib hatalomátvétel, a koronavírus omikron variánsának elterjedése, a fehérorosz-török-líbiai „zsilipek” stabilitása, a vízhiányos térségek és a klímaváltozás által jelentős mértékben sújtott területek elszaporodása sajnos nem kecsegtet sok jóval migrációs szempontból.

Jelenleg olyan átmeneti időperiódusban élők, amikor a nemzetállamok fogukat összeszorítva próbálnak kilábalni a járvány okozta gazdasági és társadalmi sokkból, miközben igen súlyos és geostratégiai szempontból meghatározó biztonsági kihívásokkal kell szembenézniük. A digitalizációnak és a globalizációnak köszönhetően

már a legeldugottabb afrikai falvak lakói is tájékozódhatnak arról, hogy milyen vonzó az életszínvonal Európában,

illetve, hogy mennyire egyszerű olyan kontaktot találni, aki az embercsempész-hálózatokhoz köthető. Az európai döntéshozók bénultságát és megosztottságát immár hat éve használják ki a szervezett embercsempészettel foglalkozó bűnbandák és várhatóan ez a trend 2022-ben is folytatódni fog.

Egységes, egyértelmű, az illegális és tömeges bevándorlást alapjaiban elutasító, határozott közös EU-s nyilatkozat hiányában továbbra is csak egy bármikor megcsapolható pénzeszsák marad az Európai Unió. A frontországok valószínűleg a jövőben is a fizikai határfalak emelése mellett fognak dönteni, ha határvédelemről lesz szó, ugyanis „a túlzott mértékben polarizált brüsszeli politikum vélhetően 2022-ben sem fog egy eredményes és hatékony, az illegális migrációt elítélő keretrendszert megalkotni”.

2022-ben minimum három olyan esemény vagy trend prognosztizálható, amely hat majd Európa biztonsági helyzetére migrációs szempontból: i.) Afganisztánt elhagyók erőteljes megjelenése a nyugat-balkáni, keleti és kelet-mediterrán útvonalakon; ii.) Lukasenka elnök várhatóan újra a határhoz küldi majd a migránsokat, mihelyst javul az időjárás; iii.) a 2021. december 24-re kitűzött líbiai választások elhalasztása és az új dátum kiválasztása, illetve a szavazás eredménye újabb migrációs hullám kialakulásához vezethet.

A koronavírus visszaszorulása után újfent tömegek indulhatnak Európa felé.

Egyrészt azért, mert az eddig érvényben lévő határellenőrzések, utazási korlátozások és az egyéb, amúgy az illegális határátlépést megelőző uniós szabályok felpuhulnak, másrészt azért, mert a már amúgy is roppant sérülékeny kibocsátó országokat még inkább a gazdasági és szociális kilátástalanságba lökte a járvány. Az összes, korábban felsorolt biztonsági kihívás kapcsán még nagyon sok a kérdőjel, ám egy valami biztos: a migrációs válságok 2022-ben is velünk maradnak.

 

Nyitókép: Migránsok Marokkó és a Spanyolországhoz tartozó Ceuta határkerítésénél 2021 májusában (FADEL SENNA / AFP)

Összesen 3 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés